Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-15 / 25. szám
о FÜGGETLEN BUDAPEST. fosziatik képviselőtestületi tagságától az, a ki képviselői tisztét hosszabb ideig nem teljesiti. Ez a rendelkezés csak helyeselhető, mert a ki csak egy kissé betekintett a közgyűlések rejtelmeibe, az tudja, hogy rendszerint alig egy negyedrésze a városatyáknak van jelen még a fontosabb ügyek tárgyalásánál is. A ki a polgártársai bizalmából reáruházott tisztséget oly lanyhán és lelkiismeretlenül végzi, hogy még a közgyűléseken sem vesz részt, az megérdemli, ho£у a mandátumától megfosztassék. A javaslat fogalmazásából azonban nem derül ki az, hogy mily hossza idő múlva fosztatik meg képviselői tagságától az, a ki kötelességét elhanyagolja. A legkevesebb, a mit e tekintetben meg lehet kívánni az, hogy megállapittasséк ama közgyűlések száma, a melyekről kellő igazolás mellett a bizottsági tag elmaradhat a nélkül, hogy bizottsági tagságát elveszítse. Vitás a javaslatnak az a rendelkezése, a mely a községi egyenes adót nem fizetőket a választhatóságból ki akarja zárni. Platthy György dr. különvéleményében e rendelkezésnek törlését kívánja az állami tisztviselők érdekében, a kik tudvalevőleg nem fizetnek köz ségi adókat. Igen helyesen utal Platthy arra, hogy az állami tisztviselők fogyasztási adóban és egyéb városi illetékben sokkal többet fizetnek az egyenes adó összegénél. Nem volna igazságos az állampolgároknak egy egész érdemes kategóriáját a képviselőtestületből kizárni. Az összeférhetetlenség az eddigi állapottal szemben szigorúan szabályoztatik. Leglényegesebb újítása az albizottság javaslatának, hogy az egyéni összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket kiterjeszti a kereskedelmi társaságok igazgatóira, felügyelő- bizottsági tagjaira és alkalmazottaira. Ezenkívül az egyéni összeférhetetlenség esetei közé besorozza: valamennyi vallásfelekezet papját, és az ügyvédi közbenjárásra nézve is bizonyos összeférhetetlenségi eseteket állapit meg. Az egyéni összeférhetetlenség a javaslatban ekképpen van megállapítva: nem lehet városi képviselő a fővárosnak vagy valamely alapjának, alapítványának vagy üzemének fizetett alkalmazottja ; valamely vallásfelekezet papja ; (ez ellen Platthy különvéleményében tiltakozik) a ki a fővárossal szerződéses viszonvba lép, kivéve a bérlőket, valamint az árvaszékkel kölcsönügyleteket kötő egyéneket. A vendéglői, korcsmái vagy kávéházi bérlet azonban megállapítja az összeférhetetlenséget. Nézetünk szerint a bérlőknek összeférhetősége nincs eléggé megszorítva, mert például az anyagi érdekeltség nemcsak kávéháznál és korcsmánál lehet igen nagy, hanem egyebütt is, például: egy vállalkozó a központi városháza Károiy-köruti üzletei közül 10—15 bol- tot egyszerre kibérel. Itt legalább is olyan nagy az anyagi érdekeltség, mint valamely vásárcsarnoki vendéglő bérleténél, ezért a bérleti szerződés által okozott inkompatibilitást ki kellene mondani bizonyos nagyobb bérleti összegnél, mondjuk 5000 koronától felleié. Ez annál is szükségesebb, mert a főváros tudvalevőleg bérházat fog építeni, a melynek kibérlésénél bizonyára nagy szere- pet log játszani a városatyai közbenjárás és protekczió. A kereskedelmi társaságok igazgatósági tagjai, felügyelő-bizottsági tagjai és alkalmazottai, a mennyiben az illető társaság a fő- vai ossal allando szerződéses viszonyban van vagy ilyen viszonyba lép, szintén inkompaj tibilisok. Ez alól kivétel csak az, ha a fővárossal kölcsönszerződést köt, vagy a főváros az illető társaságnál pénzkészletét elhelyezi, avagv az egyéni összeférhetetlenségnél szintén mentesítő bérleti szerződésről van szó. Az egyéni és a társaságokra nézve megállapított összeférhetetlenség között a javaslat szerint az a különbség, hogy mig az egyéni összeférhetetlenség egyszerű szerződési viszonynál beáll, addig a társasági összeférhetetlenség csak állandó szerződési viszonynál forog fenn. A társasági összeférhetetlenség e szabály ozása nem telj es én kielégítő, merthiszen a fővárossal való kölcsönszerződés megkötése az ilyen üzlet anyagi hordereje mellett, tényleg megállapít nagyfokú érdekeltséget e pénzintézetek igazgatósági és többi tagjaira. Például a pénzügyi bizottság a dolog természeténél fogva pénzügyi szakemberekből alakit- tatik meg, a kik a bizottságban a szavazatok többségét alkothatják. Már most megeshetik, hogy az összes fővárosi intézetek karlellbe lépve tesznek ajánlatot a fővárosnak valamely kölcsönre, és ez intézetek igazgatói stb. leszavazzák az előn)rösebb külföldi ajánlatot. Éppen ezért feltétlenül kiegészítendő az összeférhetetlenség azzal az ügyrendben most is meglevő rendelkezéssel, hogy a kereskedelmi társaságok igazgatósági stb. tagjai oly ügyek felett való tanácskozásokban és határozathozatalban,a melyekben tár saságuk érdekelve van, részt egy áltáléin ne vehessenek. Ezt magában a törvényben kell kimondani, mert az egyéni összeférhetetlenség esetén kívül a tárgybeli összeférhetetlenség is a törvénybe ! veendő fel, nem pedig a mindenkori többség szája-ize szerint változtatható ügyrendbe. Annyit azonban elismerünk, hogy a kérdésnek ez a része rendkívül nehéz és az ország- gyűlési képviselők összeférhetetlenségénél tett tapasztalatok után keztvüs kézzel kell e dolgot kezelni, ne hogy a túlságos purifikálási törekvés értékes, intellektuális elemekei és szakerőket kizárjon a városi képviselőtestületből. Az összeférhetetlenségnek egészen uj fajtáját állapítja meg az albizottság javaslata a városatyái közbenjárás lilalmazásával. Ugyanis a javaslat szerint városatyának a fővárosnál elintézés alatt álló ügyben díjazásért közbenjárni nem szabad. Ez a rendelkezés nem eléggé precziz, mert először is »elintézés alatt álló« ügyekre szorítkozik, tehát nem zárja ki, hogy a városi képviselő a tanácsnál kezdeményezzen valamely magánérdeket szolgáló ügyet, másodszor pedig csak a díjazott közbenjárást tilalmazza, a mi elvégre egészen privát dolga az illetőnek és egyszerűen letagadhatja a díjazást. Másrészt pedig nem kevésbbé perhorreszkálandó a városatyai protekczió, ha nem pénzért, hanem barátságból, szívességből, vagy atyafisági érdekből történik. Éppen ezért a közbenjárási tilalmat minden megszorítás nélkül kell kimondani a városatyákra. Külön rendelkezés van a tervezetben az ügyvédekre nézve. A javaslat kiakarja mondatni, hogy ügyvédi minőségben a városi képviselő csak oly ügyekben járhasson el, melyekben a főváros mini hatóság szerepel. A hol a főváros mint magánjogi alany szerepel, valamint kisajátítási ügyekben »a képviselőtestület tagja a főváros ellen« ügyvédi képviseletet ne vállalhasson. Ez a formulá- záis a lehető legszerencsétlenebb, mert tulajdonképen csak peres ügyekben vállaltatik a képviselet a »főváros ellen«, egyéb magánjogi ügyekben pedig nem a »főváros ellen« jár Л az ügyvéd. Például: városatya-fiskális valamely üzlet vagy vállalkozás tárgyában beadott ajánlatot képviselhetne ügyvédi minőségben, ami evidenter inkompatibilitást állapit meg, de még sem volna tilalmas, mert hiszen ez. a képviselet nem a »főváros ellen« vállaltatott. Miidol csoda arcztej nagy üveg 7 korona, kis üveg 5.50 korona. Kapható: Neruda N., Török J., Dr Egger L. és Reiner L. К oki. gyógyszerész és illatszerész urnái, Budapest, Damjanich-u. 28 iiudapesíi függetlenségi pártélet. Szebeny Antal ünneplése A budaiak ritka népszerüségü képviselőjét. Szebeny Antalt, szómba este nagyszabású ünnepléssel vették körül lelkes választói és hivei nevenapja alkalmából. Szebeny népszerűségét legjobban jellemzi, hogy kerületének hét kaszinója és társasköre közül hatnak ő az elnöke, azonkívül elnöke az I. kerületi függetlenségi pártnak. a szabadpolgári pártnak és az iskolaszéknek is. Ezek a kaszinók és társaskörök, valamint több más kerületbeli egyesület is együttesen rendezték a nagyszabású ünnepet, melynek rendkívül nagy számban egybegyült közönsége a Krisztinaváros legnagyobb nyári helyiségét zsúfolásig megtöltötte a szabad ég alatt terített asztaloknál. Az I. kerületi függetlenségi és 48-as párt nevében Hegedűs János dr., a párt társelnöke köszöntötte fel a kerület ünnepelt képviselőjét; az ősz pártvezér a nagy időknek is tanúja volt, felszólalása mélyen megindította az ünneplő társaságot. Utána Kanter károly várbeli apátplébános, pápai prelátus a Budai Katholikus Kör nevében, Platthy György dr. székesfővárosi törvényhatósági tag pedig az I. kerületi Szabadpolgári Párt és a Szabadpolgári Kör nevében mondottak emelkedett ünnepi köszöntőt. A Felső Krisztinaköruti Kaszinó képviseletében Baranyay Sándor, a Várbeli Kaszinó nevében pedig Andreánszky Jenő dr. székesfővárosi tagok szólaltak fel; Andor György pápai prelátus a budai Rákóczi Kollégium nevében mondott köszöntőt, a Kelenföldi Kaszinó képviseletében Pály Sándor, a Budapesti (Budai) Tornaegylet nevében Galambos cde, a Kelenföldi TI. Rákóczi Ferencz Asztaltársaság képviseletében Ulmer Ágost, a Buda- hegyvidéki Társaskör nevében Gáti György igazgató, a III. kerületi függetlenségi és 48-as párt nevében Bolzenhardt János orszgy. képviselő, a IX. kerületi függetlenségi és 48-as párt nevében Darvas József, а П. kerület polgársága nevében Baán Sándor plébános, a Rózsadombvidéki Társaskör képviseletében Szekula Gyula, az I. kerületi Közjótékonysági Egyesület képviseletében Mayer Gyula, székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag Szebeny Antalnéra, 1 a IX. kerületi függetlenségi párt nevében Duka Imre főtitkár szónokoltak, továbbá felköszöntötték még az ünnepeltet Baránsky Gyula dr. székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag, Erdélyi Zoltán lapszerkesztő, Kranz Alajos tanácsos, Janicsek József ] táblai biró és még sokan. Petri Ottó sz. fővárosi törvh. bizottsági tag, a Budahegvvidéki Társaskör elnöke, Medgyaszai István, a Kelenföldi Labdázó Társaság elnöke, továbbá Sigmund József, Pakányi Ferencz, Tóth Lajos és még számosán táviratban üdvözölték az ünnepeltet, a ki mély hatású szónoklatban köszönte meg a ritka ovácziót. Emelték az ünnep közvetlenségét az Óbudai Dalkoszoru 32 kiváló dalosának pompás kardalai. Az ünneplő társaság emelkedett hangulatban a késő éji órákig maradt együtt. fBÁRDI В AUTOMOBILOK g MOZSAR-uT) Ä hétről. Serényi Miksa f A budapesti függetlenségi és 48-as partnak ismét nagy gyásza van. Fiatalon, lelkében duzzadó lettvágygyal elköltözött sorainkból Serényi Miksa, eszméinknek törhetlen hűségű harczosa, az elvhű- ségnek, az önzetlenségnek sokszor kipróbált bajnoka. Közkatonája volt а VII. kerület függetlenségi pártjának. De harczok idején kezébe vette a vezéri pálczát; s a hol ő meggyőződésének tisztaságával, nemes szivének gazdagságával, erős jellemének megközelithetlen- ségével széthintette eszméink magvát, ott bőségesen termékenyítő volt a vetés munkája. Serényi Miksa e téren olyan érdemes munkát vegzelt, hogy neve a budapesti függetlenségi párt történetében örökké fenn fog maradni. Erre gondja lesz a pártnak, különösen а VII. kei ület függetlenségi pártjának, mely henne egyik legerősebb oszlopát vesztette. S a mily nagy az űr, mely Serényi Miksa halálával keletkezett, s a mily fájó a seb, mely halálával a párt egészét érinti, annyira felemelő az a tudat, hogy Serényi Miksa, a kifürkészhet- len végzet rendelkezése folytán rövid időn
