Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-11 / 19. szám

Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 4S-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... .........................10 korona. Fé l évre ... . ... ... ... ... 5 „ Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : VII.. Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 71—53. Kossuth város-politikája. Mialatt a székesfőváros közgyűlése és hatóságai azon tanakodnak és elmél­kednek. hogvmi módonlehetneaszörnyü lakásnyomornak véget vetni, de a ter- vezgetésnél tovább nem jutnak: Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter erős kézzel megoldás felé viszi a lakás­kérdés súlyos problémáját. Azon tör­vényjavaslat, amelyet Kossuth Ferencz a képviselőház csütörtöki ülésén a buda­pesti helyi érdekű vasutak villamos : üzemrevalóátalakitá-'ára benyújtott, azt a czé.lt szolgálja, hogy ennek a város­nak szerény sorsú polgársága a főváros környékén egészséges, olcsó és jó laká­sokhoz juthasson. Rég elcsépelt igazság, hogy Buda­pest fejlődése egészen ferde irányban terelődött az által, hogy a város kiépitése túlságosan extenzive történt. A helyett, hogy a város benső részein lévő ház- telkeket magas házak építésével lehe­tőleg kihasználták és az építkezést ilyképen a város belső körzeteire kon- czentrálták volna: ötletszerüleg kap­kodva, előre megállapított terv nélkül össze-vissza építették a város legtávo­labbi részein és a kültelken a bérhá­zakat. Minthogy pedig Budapest területe az összes európai fővárosok között a legnagyobb, természetes, hogy ez az extenziv fejlődése e városnak olyan távoli helyeken is, eredményezte a bér­házak építését, a melyek megközelítése csak jó közlekedési eszközökkel válik lehetségessé. Minthogy a belső területen a lelkek ára a telekjáradék rohamos felszökkenése folytán igen nagy, ter­mészetes következmény, hogy ezeken a telkeken még ha a városfejlődés intenzív irányban tereltetnék is át, csak igen drága lakások épülhetnek, a melye­ket a polgárság széles rétege megfizetni nem tudná E szőkségszerü lakásdrá­gaság mellett nem marad egyébb hátra, mint az, hogy a külső részeken lévő olcsóbb telkeket nagy bérházakkal beépítsék. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ezt a szükségszerűséget éles szemmel felismerte és nyomban tisztába jött azzal, hogy a város külső részein leendő sűrű építkezés előfeltétele a jó forgalmi összeköttetés a város belterü­letével, a melyben a lakosság kenyerét keresi. Habozás nélkül le is vonja a minisztere felismerés konzekvencziáját. A körüllevő községekbe eddig is visz­nek már vasutak, a melyek azonban korán sem felelnek meg a modern helyközlekedés követelményének. Ezek a vasutak ma másodrendű viczinális vasutak, gőzvontatással, tökéletlen for­galmi berendezéssel, ki nem elégítő me­netrenddel és drága viteldijakkal. Kossuth Ferencz kereskedelmi mi­niszter tehát megindította a tárgvalá- sokate viczinális vasutak tulajdonosaival és reá bírta a vasúttársaságokat, hogy vonalaikat modern villamos üzemre alakítsák át tetemes beruházási költ­ségekkel, a nélkül, hogy ebből az állam- kincstárra bármilyen teher háramolják. A szerdán benyújtott törvényjavaslat már e tárgyalások kedvező eredményét foglalja magában. ABudapest-Erzsébet- falva—Soroksár— Dnnabaraszti vasút­vonal, az Óbuda - Szentendrei vasút­vonal és a Budapest-Czinkota-Kerepes vasútvonal villamos üzemre való átala­kítását. csaknem húsz millió korona belektetési tőkével biztosítja ez a tör­vényjavaslat. De önmagában véve ez az átalakítás még nem jelentene sokat, ha a lakos­ság érdekében, ha egyúttal a miniszter nem biztosította volna azt, hogy az uj vasutakon a közlekedés sűrű és olcsó legyen. A törvényjavaslatban foglalt engedélyokirat ennél fogva meghatá­rozza a szedhető maximális viteldijakat, a melvek már magukban is mérsékel­ten állapíttattak meg. Ezen felül gon­doskodás történt arról, hogy lénye­gesen olcsóbb tanuló és munkásjegyek bocsáttassanak ki ezeken a vonalokon. A munkásjegyekre nézve negyven szá­zalék, a tanulójegyekre nézve har- minczhárom egyharmad százalék van kikötve, úgy, hogy egyfelől a szegény munkásnép olcsó pénzen eljuthat a város határán fekvő olcsó lakásokhoz, másfelől a szegénysorsu szülők is a város belsejében lévő iskolákba járat­hatják gyermekeiket. A főváros fejlődésére nézve Kossuth Krónika. Ha Budapest Nägybudapest lesz. Kép a jövőből. Hála a kormánv gondoskodásának, kilátás van reá, hogy a főváros nemsokára magához kapcsolhalja a közelfekvő községeket. Ezzel egy csapásra megváltozik majd a fővárosi köz­gyűlés képe. Bevonulnak a környékről a köz­ségi kupaktanácsok korifeusai mint Nagyhuda- pest városatyái és a mai pártközi erőviszonyok , alaposan el fognak tolódni. A beolvadó közsé­gek túlnyomó része rendíthetetlenül független­ségi. Rákospalota, Kispest, Soroksár, Erzsébet- falva, Czinkola, Kerepes mindmegannyi erős vára lesz a függetlenségi községi politikának és előreláthatólag függetlenségi városatyákat fog a közgyűlés termébe küldeni. Mily más lesz akkor a mai kerületi törzs- fők és klikkvezérek magatartása. így Ehrlich, a ki mindenkivel mindig jóban akar lenni, bi­zonyára szoros barátságot fog kötni Varga P. János községi bíró urammal, a kit hívei, az uj Nagybudapesl uj polgárai, városatyának fog­nak elsősorban beküldeni. És Ehrlich Gusztávon kívül barátságát fogják keresni az uj város­atyáknak a gáz, villamos és egyéb budapesti nagyhatalmasságok is és valóban nem lesz utolsó dolog, ha Balog-Puskás István palotai gazda a közgyűlés méltóságos uraival ölelkezik majd, mert vele ölelkeznek, lévén az is egy szavazat és nagyon sok egy szavazatból alakul a többség. Igaz, a .-cellö kvaliíikácziót a városatyaság- ra behozzák majd magukkal ezek a környék­beli kapaczitások, a kik a főváros kultúrájának összes árnyoldalait hamarosan elsajátították és a községi képviselőtestületben kicsiben ugyan­azt a személyi és zsebpolitikát csinálják, mint a mely a fővárosnál nagyban folyik. A pro- tekczió és a korrupczió ma is vígan burjánzik a környékbeli helységekben és e tekintetben biztosak lehelünk, bogy a leendő uj városatyák a kellő fogékonyságot fogják tanúsítani, sőt a mi nagyjaink még egyik-másiktól tanulhatnak is majd. Láttunk például egy faluban rengeteg aszfaltozást, melynek alkalmával a mezőn ke­resztül egy kilométeres kocsiutat drága aszfalt­tal burkoltak, csak azért, hogy nagyobb legyen a munkálat végösszege. Hir szerint Ehrlich mester már most is informálódik és barátkozik, mint jó hadvezér, előrelátó és jókor megteszi a maga intézkedé­seit. Értesülésünk szerint vasárnaponként ismer­kedési utakra indul az Erzsébetváros Kornfeldje, mely alkalommal az illető község lakosságának megfelelőig lobogó gatyában, sarkantyus csiz­mával és árvaleánybajjal a kalapján, vagy pe­dig sötétkék sváb parasztgunyában jelenik meg a majdan városatyák falusi házában. Beszélik, hogy az assz nyokkal és gyerekekkel már az egész vonalon jóba van. Pedig ez az előszobája a férjekkel való barátságnak. Úgy tudjuk, hogy már eddig is százhetet jól megdolgozott a jöven­dő városatyák közül, a kiket beavatott a fővá­rosi kommuuális politika e legfőbb elvébe: kéz kezet mos. Heltai Ferencz is, tekintettel a közlekedés­ügyhöz való szoros vonatkozását, gyakran zó- názik ki a jövő Nagybudapest leendő külső kerületeibe. Már kilenczezer aláírást gyűjtött aira nézve, hogy az uj községek a józsefvárosi bizottsági tagokkal kartellviszonyba lépnek. A Lipótváros részéről dr. Bródy Samu házal a kültelkeken, hogy megnyerje a jövendő város­atyákat a merkantilista háziurpolitikának. Egye­dül csak Vázsonyi nem jár ki a kültelekre, mert ott már eddig is ismerték és nem kér­nek a jövőben is a demokraták boldogitásából. Az Aréna-uttól kifelé egy kissé függetlenségi szelek fujdogálnak és Vázsonyi nem akar meg­hűlni, mert a hangját úgy is félti a berekedéslöl. Kilátás van reá tehát, bogy a jövendő fő­városi közgyűlésen nem egy Eötvös Károly log mókázni, hanem vagy husz-harmincz, a kiket a városatyák díszes méltóságára emelt polgár­társaik bizalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom