Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-11 / 19. szám
Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 4S-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... .........................10 korona. Fé l évre ... . ... ... ... ... 5 „ Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : VII.. Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 71—53. Kossuth város-politikája. Mialatt a székesfőváros közgyűlése és hatóságai azon tanakodnak és elmélkednek. hogvmi módonlehetneaszörnyü lakásnyomornak véget vetni, de a ter- vezgetésnél tovább nem jutnak: Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter erős kézzel megoldás felé viszi a lakáskérdés súlyos problémáját. Azon törvényjavaslat, amelyet Kossuth Ferencz a képviselőház csütörtöki ülésén a budapesti helyi érdekű vasutak villamos : üzemrevalóátalakitá-'ára benyújtott, azt a czé.lt szolgálja, hogy ennek a városnak szerény sorsú polgársága a főváros környékén egészséges, olcsó és jó lakásokhoz juthasson. Rég elcsépelt igazság, hogy Budapest fejlődése egészen ferde irányban terelődött az által, hogy a város kiépitése túlságosan extenzive történt. A helyett, hogy a város benső részein lévő ház- telkeket magas házak építésével lehetőleg kihasználták és az építkezést ilyképen a város belső körzeteire kon- czentrálták volna: ötletszerüleg kapkodva, előre megállapított terv nélkül össze-vissza építették a város legtávolabbi részein és a kültelken a bérházakat. Minthogy pedig Budapest területe az összes európai fővárosok között a legnagyobb, természetes, hogy ez az extenziv fejlődése e városnak olyan távoli helyeken is, eredményezte a bérházak építését, a melyek megközelítése csak jó közlekedési eszközökkel válik lehetségessé. Minthogy a belső területen a lelkek ára a telekjáradék rohamos felszökkenése folytán igen nagy, természetes következmény, hogy ezeken a telkeken még ha a városfejlődés intenzív irányban tereltetnék is át, csak igen drága lakások épülhetnek, a melyeket a polgárság széles rétege megfizetni nem tudná E szőkségszerü lakásdrágaság mellett nem marad egyébb hátra, mint az, hogy a külső részeken lévő olcsóbb telkeket nagy bérházakkal beépítsék. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ezt a szükségszerűséget éles szemmel felismerte és nyomban tisztába jött azzal, hogy a város külső részein leendő sűrű építkezés előfeltétele a jó forgalmi összeköttetés a város belterületével, a melyben a lakosság kenyerét keresi. Habozás nélkül le is vonja a minisztere felismerés konzekvencziáját. A körüllevő községekbe eddig is visznek már vasutak, a melyek azonban korán sem felelnek meg a modern helyközlekedés követelményének. Ezek a vasutak ma másodrendű viczinális vasutak, gőzvontatással, tökéletlen forgalmi berendezéssel, ki nem elégítő menetrenddel és drága viteldijakkal. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter tehát megindította a tárgvalá- sokate viczinális vasutak tulajdonosaival és reá bírta a vasúttársaságokat, hogy vonalaikat modern villamos üzemre alakítsák át tetemes beruházási költségekkel, a nélkül, hogy ebből az állam- kincstárra bármilyen teher háramolják. A szerdán benyújtott törvényjavaslat már e tárgyalások kedvező eredményét foglalja magában. ABudapest-Erzsébet- falva—Soroksár— Dnnabaraszti vasútvonal, az Óbuda - Szentendrei vasútvonal és a Budapest-Czinkota-Kerepes vasútvonal villamos üzemre való átalakítását. csaknem húsz millió korona belektetési tőkével biztosítja ez a törvényjavaslat. De önmagában véve ez az átalakítás még nem jelentene sokat, ha a lakosság érdekében, ha egyúttal a miniszter nem biztosította volna azt, hogy az uj vasutakon a közlekedés sűrű és olcsó legyen. A törvényjavaslatban foglalt engedélyokirat ennél fogva meghatározza a szedhető maximális viteldijakat, a melvek már magukban is mérsékelten állapíttattak meg. Ezen felül gondoskodás történt arról, hogy lényegesen olcsóbb tanuló és munkásjegyek bocsáttassanak ki ezeken a vonalokon. A munkásjegyekre nézve negyven százalék, a tanulójegyekre nézve har- minczhárom egyharmad százalék van kikötve, úgy, hogy egyfelől a szegény munkásnép olcsó pénzen eljuthat a város határán fekvő olcsó lakásokhoz, másfelől a szegénysorsu szülők is a város belsejében lévő iskolákba járathatják gyermekeiket. A főváros fejlődésére nézve Kossuth Krónika. Ha Budapest Nägybudapest lesz. Kép a jövőből. Hála a kormánv gondoskodásának, kilátás van reá, hogy a főváros nemsokára magához kapcsolhalja a közelfekvő községeket. Ezzel egy csapásra megváltozik majd a fővárosi közgyűlés képe. Bevonulnak a környékről a községi kupaktanácsok korifeusai mint Nagyhuda- pest városatyái és a mai pártközi erőviszonyok , alaposan el fognak tolódni. A beolvadó községek túlnyomó része rendíthetetlenül függetlenségi. Rákospalota, Kispest, Soroksár, Erzsébet- falva, Czinkola, Kerepes mindmegannyi erős vára lesz a függetlenségi községi politikának és előreláthatólag függetlenségi városatyákat fog a közgyűlés termébe küldeni. Mily más lesz akkor a mai kerületi törzs- fők és klikkvezérek magatartása. így Ehrlich, a ki mindenkivel mindig jóban akar lenni, bizonyára szoros barátságot fog kötni Varga P. János községi bíró urammal, a kit hívei, az uj Nagybudapesl uj polgárai, városatyának fognak elsősorban beküldeni. És Ehrlich Gusztávon kívül barátságát fogják keresni az uj városatyáknak a gáz, villamos és egyéb budapesti nagyhatalmasságok is és valóban nem lesz utolsó dolog, ha Balog-Puskás István palotai gazda a közgyűlés méltóságos uraival ölelkezik majd, mert vele ölelkeznek, lévén az is egy szavazat és nagyon sok egy szavazatból alakul a többség. Igaz, a .-cellö kvaliíikácziót a városatyaság- ra behozzák majd magukkal ezek a környékbeli kapaczitások, a kik a főváros kultúrájának összes árnyoldalait hamarosan elsajátították és a községi képviselőtestületben kicsiben ugyanazt a személyi és zsebpolitikát csinálják, mint a mely a fővárosnál nagyban folyik. A pro- tekczió és a korrupczió ma is vígan burjánzik a környékbeli helységekben és e tekintetben biztosak lehelünk, bogy a leendő uj városatyák a kellő fogékonyságot fogják tanúsítani, sőt a mi nagyjaink még egyik-másiktól tanulhatnak is majd. Láttunk például egy faluban rengeteg aszfaltozást, melynek alkalmával a mezőn keresztül egy kilométeres kocsiutat drága aszfalttal burkoltak, csak azért, hogy nagyobb legyen a munkálat végösszege. Hir szerint Ehrlich mester már most is informálódik és barátkozik, mint jó hadvezér, előrelátó és jókor megteszi a maga intézkedéseit. Értesülésünk szerint vasárnaponként ismerkedési utakra indul az Erzsébetváros Kornfeldje, mely alkalommal az illető község lakosságának megfelelőig lobogó gatyában, sarkantyus csizmával és árvaleánybajjal a kalapján, vagy pedig sötétkék sváb parasztgunyában jelenik meg a majdan városatyák falusi házában. Beszélik, hogy az assz nyokkal és gyerekekkel már az egész vonalon jóba van. Pedig ez az előszobája a férjekkel való barátságnak. Úgy tudjuk, hogy már eddig is százhetet jól megdolgozott a jövendő városatyák közül, a kiket beavatott a fővárosi kommuuális politika e legfőbb elvébe: kéz kezet mos. Heltai Ferencz is, tekintettel a közlekedésügyhöz való szoros vonatkozását, gyakran zó- názik ki a jövő Nagybudapest leendő külső kerületeibe. Már kilenczezer aláírást gyűjtött aira nézve, hogy az uj községek a józsefvárosi bizottsági tagokkal kartellviszonyba lépnek. A Lipótváros részéről dr. Bródy Samu házal a kültelkeken, hogy megnyerje a jövendő városatyákat a merkantilista háziurpolitikának. Egyedül csak Vázsonyi nem jár ki a kültelekre, mert ott már eddig is ismerték és nem kérnek a jövőben is a demokraták boldogitásából. Az Aréna-uttól kifelé egy kissé függetlenségi szelek fujdogálnak és Vázsonyi nem akar meghűlni, mert a hangját úgy is félti a berekedéslöl. Kilátás van reá tehát, bogy a jövendő fővárosi közgyűlésen nem egy Eötvös Károly log mókázni, hanem vagy husz-harmincz, a kiket a városatyák díszes méltóságára emelt polgártársaik bizalma.
