Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-23 / 51. szám

Hl. évfolyam. 1908. deczember 2;}. 51. szám. FUGETIEN BUDAPEST Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Főszerkesztő: Dr. somogyi lajos Előfizetési ára: Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Egész évre ... ... ... .................... 10 korona. | Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fé l évre ... ... ... ... ... 5 „ Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap tulajdonos B. Virágli Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. VÁROSI BERUHÁZÁSOK. Irta: Dr. BÁRCZY ISTVÁN polgármester. Fővárosunk történetében a most végződő esztendő külö­nösen két irányban bir jelentőséggel. Az egyik a városi alkalmazottak anyagi helyzetének javítása, a másik a város pénzügyi egyensúlyának helyreállítása. Mindkettőre nagy szükség volt, különösen most, a mikor úgy a főváros háztar­tására, mint annak közigazgatási tisztikarára igen jelentős feladatok várnak. Ez a feladat a főváros évek óta megakadt fejlődésének újból való megindítása és előmozdítása. A város fejlődésének stagnálása főleg három okra vezethető vissza, u. m. a kedvezőtlen közgazdasági viszonyokra, a város rossz pénzügyi viszonyaira és a városi beruházások folyamatának szünetelésére. Most csak az utóbbi kérdéssel akarok foglalkozni. Kétségtelen, hogy a városi igazgatásban a rendes ház­tartás keretein belül nagyon kevés mód kínálkozik a város szemmel látható fejlesztésére. Erre főleg a beruházások alkalmasak. Nagyobb szabályozási és városrendezési műve­letek, uj közérdekű berendezések, a meglevő intézmények gyökeresebb átalakítása, uj, modern közhasznú intézetek és intézmények mind tetemes beruházásokat igényelnek. A mióta a főváros 100 millió koronás kölcsöne elfogyott, azóta mind ezen beruházásokat lehetetlen volt folytatni. Most tehát, a mikor sikerült végre a főváros pénzügyi egyensúlyát helyre­állítani, gondoskodnunk kell megfelelő uj beruházási kölcsönről. Sajnálatos, hogy a pénzviszonyok ezidőszerint teljesen alkalmatlanok egy nagyobb beruházási kölcsön felvételéhez, úgy, hogy egyelőre arra gondolnunk sem lehet. Egyelőre az a szándékunk, hogy a beruházási programmot lehetőleg az uj esztendő elején letárgyaljuk s felhatalmazást kérünk a tör­vényhatósági közgyűléstől arra, hogy a megállapítandó pro­gramúi megvalósításához szükséges kölcsönpénzeknek a körül­ményekhez mért részletekben való beszerzése dolgában tár­gyalásokat kezdhessünk. Maga a beruházási programún ki fog terjeszkedni a város- igazgatásának és a város fejlesztésének úgyszólván minden ágára. Az egyes ügyosztályok már mind beterjesztették javas­lataikat, s azok most a tanács és azután a pénzügyi-bizott­ság elé fognak kerülni. A beruházási programmal egy időben kell arról is tájékoztatnunk a közgyűlést, hogy annak terv­szerű végrehajtása előreláthatólag milyen követelményekké fog járni a főváros költségvetésének alakulására. Az eddigi számítások e tekintetben elég kedvezőek, úgy hogy meggyő­ződésem szerint a kölcsön felvétele nem fogja érezhetően meg­zavarni a város háztartásának csak az imént helyreállított egyensúlyát. Ilyen körülmények között már a tél folyamán igyekszünk elkészíttetni azoknak a beruházásoknak terveit és költségszá­mításait, a melyek a kölcsön felvétele után esetleg még a jövő esztendőben megkezdhetők lesznek. Ebben a reménységben megyünk át az uj esztendőbe, s úgy hisszük, hogy ha elhá­ríthatatlan akadályok nem jönnek közbe, sikerülni fog a fon­tos beruházások megindításával a főváros fejlődésének ez utón uj lendületet adni, az elmúlt esztendők mulasztását helyre­ütni s a lakásviszonyok, közegészségi állapotok, közélelme­zés, iskolázás, vízellátás, közvilágitás, közlekedés, betegápolás és a közjótékonyság tekintetében jelentős újításokat és javítá­sokat tenni. Évzárlatkor. A gondos kereskedő és a jó gazda az év végének közeledtével meg­csinálja a maga számadását és levonja esz­tendei gazdálkodásának a tanulságait. Ha a főváros urai végigtekintenek az elmúlt esz­tendőn, megelégedéssel láthatják, hogy váro­sunk életében ez az év az eredményes és jó esztendők közé tartozik. Nagy kérdések ju­tottak dűlőre és nagy kezdeményezések alap­jait rakták le. Ebben az esztendőben tört össze az a természetellenes szövetkezés, a mely a demokraták és a többi kerületi klikkfőnökök között fönnállóit és a melyből a fővárosra semmi jó sem támadhatott. A községi demo­krata-párt bomlásának oka maga is fontos esemény volt fővárosunk életében. A községi pótadók hosszú vita és küzdelem után tör­tént felemelése a főváros rendes jövedel­meinek tekintélyes összeggel való megnöve­kedését jelentette. De még ennél is üdvösebb hatással volt a főváros fejlesztéséről szóló törvény azzal a nagyarányú állami támoga­tással, a mely a főváros pénzügyeinek az egyensúlyát lehetővé teszi. Nagy lépéssel közelebb jutott a megoldáshoz a gázgyár megváltásának a kérdése és a főváros tűr­hetetlen lakásviszonyainak a megjavítása te­rén is nagy horderejű intézkedések történtek. Igaz, hogy ezeket nem saját magának, hanem a kormánynak köszönheti a főváros. A helyi­érdekű vasutaknak villamos üzemre való át­alakítása a környékbeli községeket közelebb hozza a jó közlekedés erejénél fogva és ez a fontos törvény Nagy-ßudapest ideálját esztendőkkel sietteti. Az állami munkásházak építése pedig egyszerre sok ezer szegény családnak juttat emberséges hajlékot. A vas­utak fejlesztése terén is nagy munka folyt és szem előtt tartjuk, hogy minden egyes vasútvonal egy-egy véredény, a melyen ke­resztül az ország szive: a főváros tápláltatik, át fogjuk látni a vasúti beruházási akczió nagy jelentőségét a fővárosra nézve. A fő­város közigazgatási életében legjelentősebb tény a tisztviselők fizetésrendezésének és a nyugdijkérdésnek megoldása, a mely ugyan a főváros háztartására lényeges uj terhet ró, de másrészt a főváros alkalmazottaiban fel­idézi a megnyugvásnak azt az érzetét, a mely nélkül igazán üdvös és buzgó tevékenység nincs, Küzdelmek és viták után ime: szép eredményekre nézhetünk vissza a lefolyt esz­tendőben és a jövendőt azzal az óhajjal fogadjuk, vajha az eredmények ily gyorsan és ily szép számban követnék egymást ezentúl is. Nagy feladatok előtt állunk, az ajtó előtt a beruházási akczió és az erre szolgáló nagy kölcsön, remél­tük, hogy a főváros kötelességtudó hatósága és a törvényhatóság megtalálják a helyes utat e korszakalkotó nehéz kérdés helyes megoldására

Next

/
Oldalképek
Tartalom