Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-23 / 51. szám

0 FÜGGETLEN BUDAPEST VISSZAPILLANTÁS, Irta: BÄTTHYAN A béke nagy ünnepén, karácsonykor, úgy illik, bogy a pihenésre szánt órákban kissé elmélkedjünk, ne csak szükebb értelemben vett családunk, hanem a mi közös nagy családunk, édes hazánk és elsősorban a családíő, székesfővárosunk sor­sáról ; és hogy számot vessünk arról, hogy a lefolyt évben teljesitettük-e kötelességünket minden irányban; s a midőn ezen szempontból vizsgálom a székesfőváros függetlenség1 és 48-as érzelmű polgárainak a haza és a főváros iiánti műkö­dését, örömmel, büszkeséggel, fölemelt fővel állhatunk polgár­társaink elé, mert ez évben is megtettük kötelességünket, ] mert a fővárosi függetlenségi és 48-as szervezeteink állandóan a legélénkebb működést fejtették ki. Kivettük részünket a nagy politikai kérdésekben, a minő például a domináló önálló magyar nemzeti bank ügye; állandóan ébrentartottuk az ország- önállóságára és függetlenségére való törekvéseket; résztvet- tünk nemzeti ünnepeink fényének emelésében és kivettük a munkából részünket az egész vonalon. Ki merné tagadni, hogy székesfővárosunk közigazgatása és közélete az ó- és uj-demo- kraták vezetése alatt a sivárság képét mutatja. A különböző demokrata jelzőkkel fölcziczomázott egyesülések, úgy mint a régi rendszer klikkjei, az ó-demokraták újabban, úgy látszik, nagyon lehangolt kisded csapatja s a fővárosban igen nagy­hangon grasszáló szocziáldemokraták működésének eredménye egyrészt nagyhangú frázisok ; egy sereg utczai tüntetés, rendőr­lovak hullájával a porondon; fölemelése 8%-kal a községi adóterheknek a kisexisztencziák nagy kárára; részleges föl­emelése a szocziáldemokrata pártadóknak ; a munkásság amúgy is agyonsanyargatott exisztencziájának rovására és hozzá sajtójukban sok lárma, sok gorombaság, sok hü-hó semmiért, íme ellenfeleink működésének mérlege, a melyhez legfölebb a tisztviselői illetmények némi csekély megjavítását sorozhatjuk és még egy silány lakbérszabályzat, a mely azonban még fellebbezés alatt áll, mert a hatalmas demokrata bérház-latifun- diumosok, még az ezen szabályzatban a lakók ezreinek nyuj- tott morzsákat is sokalják. Nézzük ezzel szemben a függet­lenségi és 48-as többség működését székesfővárosunk javára. Y TIVADAR gróf. A legfontosabb városrészekben adómentességgel biztosítottuk a főváros sanyarú pénzügyi helyzetét a közvetlen állami segély nyújtásával. Újpestet és ()budát a főváros kisebb sorsuak- lakta ezen vidékeket híddal kötöttük össze, mi által úgy ()buda, mint Újpest fellendülésének alapját vetettük meg. Európaszerte elismeréssel találkozik a függetlenségi többség parlamentjé­nek ama nagy konczepczióju munkáslakás-épitési akcziója, a melylyel sok ezernyi a fővárosban kenyerüket kereső munkás­családoknak biztosítunk jó és olcsó lakásokat. Több rendbeli nagyobb szabású állami építkezéseket eszközlünk, például a műegyetem remek telepét, melyekkel ismét csak az ország- fővárosának javát mozdítjuk elő. Munkában a pályaudvarok nagyszabású építése. L ] gyárakkal szaporítjuk a főváros nagy­iparát, nem egy kisiparoson pedig munkagépek engedélyezé­sével segít Kossuth Ferencz miniszter. Megalkottuk a beteg- segélyző- és balesetbiztosítást, a mely azonban rossz kezekbe kerülvén, mihamarabb a munkásság- és munkaadók javára alapos reform alá kerül. És végül a fővárosi törvény reformja demokratikus alapokon munka alatt áll s ennek megvalósítása az uj választások előtt a függetlenségi párt erélyes fellépé­sének köszönhető. íme, igy néz ki a lefolyt év mérlege, a függetlenségi és 48-as parlamenti többség és a fővárosi ó- és uj-demokrata többségi pártok működései eredményeinek összevetésével. Van-e s lehetne-e ember, a ki ezek után, ha csak egy cseppnyi igazságérzete van is, nem emlékezne meg a mi működésűnkről a legnagyobb elismerés hangján. Ámde bármi legyen is a személyes gyűlölködés folyo­mányaként a mondvacsinált közhangulat a főváros területén, mi folytatni fogjuk a megkezdett munkát fővárosunk s annak népessége fölvirágoztatására, abban a biztos tudatban, hogy a midőn a megsokasodott választók tömegei a klikkek hatalma alól kikerülve fognak pártatlan Ítéletet hozni, ezen ítéletük az igazság javára fogja ismét, miként a múltban, a mérleget billenteni, az igazság pedig a függetlenségi és 48-as párt győzelmét jelenti az egész vonalon. T elekpocsékolás. — A Tattersall területe. — A régi ügetőversenypálya, az úgyneve­zett Tattersall a Keleti-pályaudvarrral szem­ben hatalmas, nagy területet foglal el, a mely teljesen el van vonva minden közhasznú czéltól. A 1 attersall-egyesület szerződése — mely ezt a nagy területet ingyen kölcsön­adta különböző lótenyésztési- és ezzel kap­csolatos czélokra — a jövő évben lejár és most néhány lelkes sportbarát ezt a területet el akarja kérni a fővárostól tenniszpályának, football-térségnek és más egyéb athlétikai versenyek rendezése czéljából. Már most a leghatározottabban tiltako­zunk e kérés teljesítése ellen. A polgármester szimpátiái az embersport iránt előttünk is ismeretesek és magunk is barátai vagyunk az ifjúság testedző és jellemfejlesztő sportjá­nak. Mindamellett nem habozunk kijelenteni hogy e nagy fővárosi terület ingyenes vagy bár bérleti összeg ellenében való átengedését vétkes könnyelműségnek tekintenék. Nem szabad a íovárosnak ilyen helyen fekvő ekkora telek tömböt ismét hosszabb időre a forgalomtól és az építkezéstől elvonni. A Keleti-pályaudvar átellenében hirtelen meg­akadt az építkezés és ennek az oka szemmel láthatólag az, hogy beékelték a nagy Tatter­sall versenypályát. Az ilyen nagy, üres lel­keket az építkezés nem szokta átugrani és ennek az üres területnek kell betudni azt, hogy a pályaudvar közvetlen közelében mintha elvágnák a főváros épületsorail. Folyton arról beszélünk, Írunk és keser­günk. hogy a főváros lakásviszonyai a város­nak extenziv irányban való fejlesztését is szükségessé teszik, mert a belső területek magas telekárai lehetetlenné teszik, hogy a belső övezetekben olcsó lakások épülhesse­nek. Hogyan fejlődhessék azonban extenzive ez a város, a mikor oly közel, a pályaudvar forgalmas vidékén, a Rákóczi-ut tőszomszéd­ságában óriási területeket évtizedekre el­vonunk a rendeltetésüktől. A Tököly-ut, a mely párhuzamos ezzel a telektömbbel, még kilométernyire kifelé is ki van építve. Hihető-e, hogy a város éppen csak a pályaudvartól halra akarna kiépülni és a tőle ugyanoly távol, helyesebben ugyanoly közel fekvő jobb oldalán pedig a főváros kiépülésé­nek egyáltalán nincs talaja? Ezt józan észszel elhinni nem lehet. És mindenki, aki ismeri és megfigyelte a főváros fejlődését, tisztában van azzal, hogy csak azért nem épül a Keleti-pályaudvar e jobboldalán ház­sor, mert ott van ez a nagy üres sportterülel. a mely gátjául szolgál a további építkezésnek, A vagyonosabb osztályok sportszenve­délye szép dolog. De mi mégis fontosabbnak tartjuk a lehetetlen lakásviszonyok megjaví­tását. Igazán megbocsájthatatlan hűn volna ugyanakkor, a mikor az állam Kispesten és Kőbányán — nagy távolságban a fővárostól — kénytelen ezerszámra munkáslakásokat építeni, mert nem nézheti tovább az alsóbb néposztályok rettenetes lakásnyomorát, ugyan­akkor a főváros nagylelkűen átengedjen milliós értékű területeket finom urak és dá mák labdázó szenvedélyének. Am labdázza­nak kézzel és lábbal azok, a kiknek a sors kegye ily kellemes passziók üzését megen­gedi, de mi a főváros szocziális érzékétől elvárjuk, hogy elsősorban a lakosság ama százezreket számláló rétegeire lesz tekintettel, a kiknek mindennapi egészséges és világos lakásuk sincsen meg. A tennisz-groundok es íootball-pályák számára — ha tetszik adjon a főváros területeket künn a budakeszi erdő­ben, avagy Czinkota felé, de itt benn a vá­rosban az üres telkeket használjuk fel arra, a mire való: emberséges és olcsó lakások építésére. Reméljük, hogy a főváros közgyűlése ezt az abszurdumot nem fogja lehetővé tenni, és hogy az a biztató Ígéret, a melyet a pol­gármester telt a nála ez ügyben tisztelgő előkelő uraknak, ezúttal beváltható nem lesz. Az elléie telekpocsékolások ideje — remél­hetőleg — végképpen lejárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom