Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-17 / 33. szám
Ill, évfolyam. 1908. augnsztns 17. SS. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ....................................... 10 korona. Fé l évre ... ........................................ 5 Fősz erkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 71—58. A választói jog reformja. Szervezkedjünk ! Mind több és több részlet kerül nyilvánosságra a választójogi reform tervezetéből. Egyik-másik közlést ugyan félhivatalosan megczáfolják, de azért nagyjában mégis meg lehet rajzolni a választójognak a képét úgy, a mint azt a belügyminiszter kontemplálja. A választói jogosultság alapfeltétele a saját nyelnél? irni-oluasni tudás. Már ez a kellék is Budapesten roppant mértékben szapori- tani fogja a választók számát, minthogy a fővárosban az analfabéták legkisebb kontingense lakik De a szavazatok pluralitása szintén igen nagy mértékben íog hozzájárulni a fővárosi szavazatok számának lényeges gyarapításához. Ugyanis bizonyos iskolai végzettség két szavazatot fog biztosítani a választóknak, mig magasabb készültség pláne három szavazatot juttat a különösebb kvalihkáczió- val biró egyéneknek. A középiskola alsó osztályait végzett férfi-lakosság Budapesten meglehetősen nagy, és ugyancsak itten tartózkodik a diplomás vagy általában magasabb kvalifikáczióju emberek aránylag legnagyobb száma. Ezek szerint a jövőben Budapesten választó lesz a nagykorú férfilakosság legalább 90%-a, minthogy a nagykorú analfabéták száma Budapesten alig 10%-ot tesz ki. Budapestre nézve tehát a választói reform valósággal általános választójogot létesít és igen nagy rétegeit a lakosságnak juttatja az alkotmány sánczain belül. Sehol az országban oly radikális hatása nem lesz tehát a választói reformnak, sehol oly nagymérvű nem lesz a választójogosultság kiterjesztése, mint a fővárosban. Alig tévedünk, ha azt állítjuk, hogy csupán az egyszeres szavazatoknál mintegy hatvanezer munkás- és körülbelül húszezer napszcimos-szavazattal szaporodik Budapesten a választók létszáma, úgy hogy már ezen a réven is több mint kétszeres lesz a képviselőválasztásra jogosultak száma. De rendkivüli módon megszaporodnak a voksok a kettős és hármas szavazatokkal is. Legalább egy negyede a ma választói joggal bíróknak Budapesten megüti az alsófoku iskolázásnak azt a mértékét, a mely kettős szavazatot biztosit. Ezen a réven is tehát 25 - 30.000-rel fog szaporodni a választók száma, mig a hármas szavazattal bírók szavazatai megközelítik majd a tízezret. Ezek szerint aligha marad majd a budapesti szavazatok összes száma a 200.000-en alul. Természetes, hogy ily óriási szavazószám mellett a fővárosi választókerületek mai száma teljesen elégtelen, mert hiszen kerületenkint átlag 20.000 volna a szavazatok összege, a mi már csak azért is abnormis magas szám volna, mert a választói reform egyik alapelve, hogy lehetőleg egyenlősitse a kerületeket a szavazók számának szempontjából. Az egyik közlés szerint a fővárosi kerületek körülbelül a szükségletnek. Minthogy a kettős és hármas szavazatok a fővárosban csak részben paralizálják az uj egyes szavazatok nagy tömegét, az is bizonyos, hogy a népszerű agitáczióra és jelszavakkal való választási küzdelemre a főváros lesz a legalkalmasabb talaj. Éppen ezért ismételve felhivjuk a jö- város független érzelmű polgárságának és e polgárság vezetőségének figyelmét arra, hogy ]ó előre lásson hozzá a szervezés nagy munkájához, mert különben az uj választási rend készületlenül fog bennünket találni. Ha valahol, úgy a fővárosban fog nagy hullámokat vetni a demagógia fegyvereivel dolgozó és a legszélesebb néprétegek megnyerésére népszerű jelszavakkal küzdő választási agitáczió. A főváros lakosságának igen széles rétegeiben alkalmas talaja lesz ennek az agitácziónak, a mely — mint egyebütt is, a hol a választójog nagymérvű kiterjesztését először ültették át a gyakorlatba — bizonyára a szocziális és felekezeti szenvedélyek felkeltésétől sem fog tartózkodni. Ily körülmények között óriási feladat hárul a higgadt, felvilágosító és oktató munkára és ezt a munkát csakis erősen szervezkedve lehet sikerrel elvégezni. A függetlenségi pártnak tehát — ha valahol, úgy itt Budapesten — kell majd szembeszállani a népbolonditó áramlatokkal, úgy hogy a nemzetiségi vidékektől eltekintve, éppen az ország szivében kell majd a legnagyobb küzdelmet folytatnunk, hogy a nemzeti érdekeket és a függetlenségi eszmét a veszedelmes ellenségekkel szemben érvényre juttassuk. És mivel a községi választói jog a dolog természeténél fogva nem lehet kisebb mint a képviselői választói jog, arra is el kell készülve lennünk, hogy mindazok a szélső elemek, a melyek a képviselőválasztási küzdelmeket felhasználják a maguk aspiráczióinak győzelemre juttatására, iparkodni fognak behatolni a községi élet terére is. Vájjon a bujkálás és zavarosban halászás közös érdeke a mai fővárosi többséget nem fogja-e érdekközösségbe hozni ezekkel az uj elemekkel, azt ma bajos volna határozottan megjósolni. Mindenesetre éber figyelemre és lankadatlan munkára van szükség, hogy a pozicziót, a melyet a függetlenségi párt a képviselőválasztások tekintetében egy nemes felbuzdulás hatása alatt elért, de a melyet már a községi választások alkalmával hasonló mértékben kivivni nem sikerült, az uj választói rend uralma alatt megtartjuk, és ha lehet, fejleszszük. Az uj ipartörvény és a főváros. (Befejező közlemény.) IV. Az ipari békére nézve igen üdvös eredmény várható a tervezet által kontemplált munkaügyi választmányoktól. Ezeknek működése a fővárosban annyival érezhetőbb lesz. mivel minden ipari és kereskedelmi testület mellé szerveztetik ily munkaügyi választmány, tehát a fővárosban minden ipari szakmának és főbb kereskedelmi ágazatnak lesz munkaügyi választmánya. A szervezet a polgárság autonómiájának egyik legszebb példánya lesz, minthogy tisztára a lakosság- maga végzi benne a választmányokra bízott iparügyi közigazgatást és rendészetet. Ideális mértékben megvalósul ezekben a munkaügyi választmányokban az egyenjogúság a munkaadók és munkások között, a mennyiben minden választmány felerészében az ipartestületek tagjaiból, felerészében pedig a testületi tagoknál alkalmazott munkások képviselőiből áll. Elnöke a választmánynak az iparfelügyelő lesz, a ki e szerint mint állami
