Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-07 / 1. szám
rálta a nagylelkű ajándékot, hogy kijelentette,' hogy még Bzterényi Józseftől sem venné szívesen, ha — amit jó eleve kizártnak tartott — a jelöltséget tőlük elfogadná, bizonyára sóhajtással honorálták volna a nagy barátsággal való dicsekedést, mondván, szép, szép, de miért nem dicsekszik a miniszterelnök a képviselő úr barátságával ? Már az első lépéssel igazat adtak nekünk, mikor hirdettük, hogy ha akarnának sem tudnának megváltozni, maradtak, amik voltak, barátságból élő alkalmazkodó k. Csak hogy egy gyei nem számítottak, azzal, hogy ezt csak az esetben lehet gyümölcsöztetni, ha a „barát“ hozzájuk hasonló. Az országot tisztitó vihart itt-ott felfogják a főváros házainak nagy falai; meghúzhatják a házak tövében magukat a mult czégérei, de azért ne higyjék, hogy megmenekültek az elmúlástól. Ha nem lehet őket elsöpörni, le kell dönteni a falat, mely mellett meghúzódtak, hogy alkotásaik rombadőlésével pusztuljanak el maguk is. Uj fővárosi törvény te légy ez uj esztendő legújabb alkotása! g Útban az igazság i A belügyminiszter nyilatkozata a fővárosi törvény revízió jár ól. A székesfőváros közigazgatása és minek az, ami ennek keretébe tartozik, mai állapotában semmikép sem felel meg a modern korszellemnek, mert maga a fővárosi törvény elavult, intézkedései teljességgel lejárták magukat és teljesen "szabad kezet engednek az összeférhetetlenség kijátszásának, a visszaélések és magánérdekek korlátlan érvényesülésének. A függetlenségi párt köz ségi programmja mindezeken az állapotokon gyökeresen iparkodik változtatni es épen ezért örömmel jegyezzük fel, mint gyönyörű erkölcsi sikerünket a legilletékesebb tényezőnek, Andrássy Gyula gróf belügyminiszternek a nyilatkozatát a fővárosi törvény küszöbön álló revíziójáról, mely nyilatkozatot a Magyar Hírlap nála járt tudósítója előtt tette. A belügyminiszter kijelentéseit itt közöljük : Maga a törvényjavaslat, az tudniillik amely a képviselőház elé fog kerülni, még nem készült el. Van egy kész törvényjavaslat, amely még Széli Kálmán belügyminisz- tersége alatt készült el, és ez lesz az alapja az újabb munkálatnak. A régebbi javaslatot Fascho-Moys miniszteri tanácsos készítette és nagyon 1 lkiismeretes munka. A belügyminiszter azonban egyben-másban nem ért egyet a munkálattal és ezért átdolgozzák. Hem az ügyosztály hibája, hogy a munka még nem haladt előre Eddig a miniszter a közigazgatási bizottság hatáskörének kiterjesztéséről szóló javaslattal volt elfoglalva, most pedig, miután a munkálat elkészült, a hatásköri összeütközések fölött döntő bíróság felállításáról szóló javaslat foglalkoztatja. Nemsokára azonban a sor kerül a fővárosi törvényre is, amelyet a miniszter előbb ankét elé fog vinni, és csak azután terjeszti a Ház elé. Ami már most magát a törvényjavaslatot illeti, a reformnak főpontjai, a belügyminiszter nyilatkozata szerint a kővetkezők: A javaslat alapeszméje az, hogy megszünteti a községi és a képviselőválasztói jog közötti különbséget. E különbség abban állt, hogy községi választó csak az az országgyűlési képviselőválasztói jogosultsággal biró polgár lelletett, aki irnbolvasni tud, és aki a községi A Z EH ZSEBET VAROS névjegyzékbe való felvételre személyesen vagy meghatalmazott utján jelentkezett. E különbség megszűnvén, községi választók lesznek külön jelentkezés és összeírás nélkül mindazok, akik a képviselővála^ztói névjegyzékbe fel vannak véve. A javaslat megszünteti a virilizmus intézményét és ennek következményekép leszállítja i a törvényhatósági bizottsági tagok számát. A í fővárosi bizottsági tagoknak eddig a fele, — vagyis 200 — virilista volt A szavazás szavazólapokkal lesz, de annak titkosságáról a javaslat törvéryileg intézkedik. A kormánynak programmja lévén a képviselőválasztásokon az általános szavazati jog behozatala magától értetődik, hogy miután a reform szerint a főváros törvényhatóság tagjait ugyanazok választják, mint az országgyűlési képviselőket, az általános szavazatjog életbeléptetése után a törvényhatóság tagjait is ez alapon választják. A kerületek uj beosztása, amelyet az általános szavazatjog életbeléptetése szükségessé fog tenni, a törvényhatósági választásokat illetőleg is csak abban az időpontban fog megtörténni. Az összeférhetetlenségre vonatkozólag a a legmesszebbmenő, legerélyesebb rendszabályok lesznek a javaslatban. Arra a kérdésre, hogy a fővárosnak pénzügyi támogatása, amelyet a kormány meg ígért, valami junktimban van-e a fővárosi törvény revíziójával, — mint ezt sokfelé beszélik — a belügyminiszter azt felelte, hogy a miniszterelnök és ő megígérték a főváros támogatását, ezt az Ígéretüket — természetesen — meg is fogják tartani s e kérdés teljesen független minden egyébtől. Nagy - Budapestről vagy a környékbeli köz ségeknek a fővároshoz való csat. olás óiról kijelentette a miniszter, hogy érdemlegesen és behatóan e kérdéssel nem foglalkozott. Az például indikált dolog, hogy Újpest, a fővá roshoz csatoltassék, de a távolabb fekvő községek bevonása és ezzel a főváros amúgy is nehéz pénzügyi helyzetének sulyositása nem lehel ajánlatos és indokolt. A belügyminiszter nyilatkozata ime nagyjában fedi a függetlenségi párt községi programmját, melyet lapunk első számában pontról-pontra ismertettünk. A miniszter nyilatkozata nyilvánvalóvá leszi, hogy alig egy esztendőn bellit meglesz a íő\ árosi törvény revíziója és csupán e reform fogja Budapestet azzá tenni, amivé annak lennie kellene. Akkor aztán nem fog ránehezedni a fővárosra egy olyan törvényhatóság, melynek nagy hányada nem a fővárosnak, hanem a fővárosból él, és ha minden tényező Budapest nagygyá fejlesztését fogja szem előtt tartani az önös érdek teljes kizárásával, akkor elérkezett az az idő melyet mi oly régóta hiába áhítoztunk. A 45 ös választmány. A demokrata párt hatalmi tultengésének első megnyilatkozása hadüzenet a 45-ös választmány ellen. Ezen „intézmény“ ugyan rég rászolgált a jól egérdemelt kivégzésre, de egy fogatlan Kutyát sem szoktak addig agyon bunkózni, mig más házőrzőről nem történt gondoskodás A 45-ös választmány a klikkrendszer fő tény újé, a cselekvési szabadság lenyűgözője volt és pusztulását mindig örömmel láttuk volna csak mos fin. Nem pedig azért, mert a 45 ős v aranyt ma, mint a többség k.L... „ot üdvözölhetjük.. A 45-ös választmány útjában van a de mokrata többségnek, mert itt minden kerület egyforma számban lévén képviselve, a kisebb kerületek is számításba veendők, s így a föltétlen majorizálás akadályát képezik. Hát odáig jutottunk, hogy a a numeri kás többség minden akadályt el akar hárítani, amely souverén akara-tnyilvánitásának ellenállani képes ? A demokrata programúinak egyik sarkalatos pontja volt a kisebbségi képviselet megvalósítása. Hogyan egyeztethető össze a majorizálási törekvés a kisebbségi képviselettel ? A 45 ös választmány jótéteményét eddig a klikkek bőven kihasználták, most, midőn az a közjót lenne hivatva szolgálni, egyszerűim lebunkozni méltó eljárás a régi klikkekhez, de nem a valódi demokratákhoz. Ellentétek mindig volt-dt az egyes kerületek között, de azért a kölcsönös bizalom és tisztelet olyan mértéke, a minő a 45-ös bizottság működéséhez kellett, meg volt mindig, sok ehhez nem kell a jövőben sem, mért kell tehát Carthagot lerombolni ? Dr. Bernfeld Izsó. Ez a czikk a mi álláspontunkat Írja körül. Amikor megiródott, még kérdéses volt, a 45=ös választmány fennmaradása avagy feloszlatása Pénteken döntött a választmány a feloszlatás mellett, s igy az a magán? jellegű intézmény, mely három évtized óta hivatalos karaktert arrogált magának és a melynek káros voltát a klikkellenzők évek óta keményen ostorozták — végleg megszűnt. Ez volt az a bizottság, mely önkényesen minden felelősség nélkül a virilista bizottsági tagságokra azokat jelölte, akiket akart, a szakbizottságokba a maga emberét választotta és a város tisztviselőinek a választását is a maga tetszése szerint irányította. Akit ez a bizottság jelölt, annak a megválasztása bizonyos volt, mert ez a bizottság az összes ke* rületek 5—5 delegátusából lévén megalkotva e bizottság képviselte úgyszólván a közgyűlés egyetemét. Ennek tehát vége, de a mi helyébe következik, ami e bizottságnak meg* szünését sürgősen aktuálissá tette, az a lőváros öt kerülete bizottsági tagjainak (III. V. VI. VII. Vili ) szövetkezése. Amit a 45 -ös bizottság .nyíltan cselekedett, azt ez a konventikulum titokban a kuliszák mögött fogja csinálni; és bizonyos, hogy eredménynyel, mert erre nézve garancziát nyújtanak a Vázsonyt Vilmos zsebében őrzött reverzálisok. Kerületi hírek. Kossuth Ferenaz újévi üdvözlése. Az uj esztendő első napján az ország minden részéből, a társadalom minden rétegéből özönével keresték fel Kossuth Ferencet, hogy az uj esztendő alkalmából eláraszszák őt szeretetük, tiszteletük, hódolatuk és jókívánságaik megnyilatkozásaival. Az üdvözlők sorában volt a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkőrnek a küldöttsége is, melyet Földiák Gyula pártelnök vezetett, és amely küldöttséget Kossuth Ferencz közvetlenül az országgyűlési függetlenségi párt küldöttségét megelőzően fogadta. A VII. kerület függetlenségi polgárságának jókívánságait Földiák Gyula tolmácsolta, a következő valóban szép és emelkedett szellemű beszédben üdvözölve Kossuth Ferenezet: Nagyméltóságu miniszter ur ! Szeretve tisztelt vezérünk! Megjelentünk a VII. kerület függetlenségi és 48 as kor és párt nevében, hogy az évforduló alkalmából szivünk egész melegével üdvözöljük szeretett vezérünket, és amidőn Nagyméltóságodnak e perczben minden föld jót kívánunk, megint csak úgy, mint egy évvel ezelőtt, hála-imát rebesgetünk az Egek Urához, hogy drága egészségét helyre állította. Mintha hazánk vezérén be akarta volna mutatni a Mindenható magának édes hazánk sorsának analógiáját, melynek szintén — tudjuk — kijut mindig a megtámadta1 ásból
