A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - A magyar nemes testőrség összefoglaló története
13 István, Chernél Mihály, Chery Antal, Csabay László, Csergheö Mihály- Károly (Nemestacskándi), Dobay Tamás, Fáy Ferenc, Fáy Kristóf, Fehérváry István, Ficsor János, Frajzaizen János, Gáspár József (Szeniczei), Gazda Imre, Gindly Károly, Herdovics Mihály, br. Horeezky Flórián, Horváth Zsigmond (Szentgyörgyi), Ibrányi István, Jasztrabszky István, Jekelfalussy János, Kállay István, Király János (Gyöngyös- melléki), Korothnoky Antal, Kosztolányi Lőrinc, Köcsky Károly, Kraj- nik László, Legáth János-Lázár, Lendvay Ignác-János, Mattyasovszky Gáspár, Mesterházy Antal, Motesiczky Pál, Nagy Dávid (Felsőbükki), Nozdroviczky Mátyás, gr. Pálffy János (Hrdődi), Pálffy Sándor (Alsószilvágyi), Pataky (Nemespataky) Péter, Péchy Sándor, Pintér Xav. Ferenc (Legenyei), Plettrich László, Pozsgay Zsigmond, Rakovszky Miklós, Rottenstein Mihály, Sőtér Antal-János, Subich Ferenc, Szathmáry- Király Pál, Szerdahelyi Mihály (Aghcsernői és Szerdahelyi), Szulyovszky Ferenc, Tahy József, Tallián Imre, Tomcsányi János-György, Tornallyay Pál, Tuchinszky Mihály, Usovich György, Vay József, Vincze István, gr. Zichy Zsigmond, összesen: 65. c) az Erdélyből felküldöttek: Balogh József (Radnóti), Boros Elek (Csikszenttamási), Clausenburg-Kolozsváry Péter, Csernátony Ferenc, Fekete Lajos-László (Bögözi), Gencsy Ferenc, gr. Haller Péter, Hann János- Dániel, Hegyessy István, Heydendorff Dániel, Horváth Sámuel (Nagyváradi), br. Inczédy Sámuel, Lukácsy József ('Szentmiklósi), Macskásy Imre, gr. Mikó Ferenc, gr. Rhédey Farkas, Rosenfeld András-György, Schuller Sámuel, Székely Dávid (Lisznyói és Killyéni)), gr. Tholdy Zsigmond, Zeyk Dániel, összesen: 21. d) a horvátországi vármegyékből felküldöttek: Balogh Péter, Bornemissza-Sztolnikovics Kristóf-Zsigmond, Zdenchay Ádám, összesen: 3, mindösszesen: 129. A gárda 1761-től 3 dandárból és mindegyik dandár 40 emberből állott, egy I. testőrőrmester vezetése, mindegyik dandár pedig 2—2 alosztályra tagozódott egy-egy II. testőrőrmester parancsnoksága alatt. Gombos Imre L, Schuszták János-Mihály és Bagossy Péter II. testőrőrmesterek az első, Niczky Ignác 1., Farkas László (Nagyilkai) és Strázsay Mátyás II. testőrőrmesterek a második, végül Finta József I., Abaffy Amadé és (az időközben kilépett Huszthy Sándor helyett) Jármy Pál II. testőrőrmesterek a harmadik dandárhoz lettek beosztva. Ha az udvar Schönbrunnban tartózkodott egy dandár, ha pedig Laxenburgban akkor lél dandár teljesített szolgálatot. Ugyancsak egy dandár vonult ki az úrnapi körmenetkor és a királyi ház valamelyik tagjának temetésekor, végül az országgyűlések alkalmával. Ilyen létszámban és beosztásban a gárda azonban csupán néhány éven keresztül állott fenn, mert a csakhamar bekövetkezett létszám- csökkentések folytán, az eredetileg megállapított keretet többé sohasem érte el.1 1 Szekfü Gyula a testőrségről a következőket írja (Magyar Történet IV. 573.): „Mária-T erézia, bécsi udvarában a magyar nemzeti jelleg erősebb színezése kedvéért 1760-ban a vármegyéktől küldött nemesi if jakból, magyar nemesi testőrséget állított fel, melynek létszámát utóbb majdnem ötszázra növelte.“ — A tudós szerző ebben sajnálatosan téved, mert ekkora létszáma soha, még a különböző testőrségek egy időbeli összességének sem volt.
