A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.
482 lius 25-től a Szt. István-rend kiskeresztese, 1893 november 1-én tábornok, 1897 november 1-én altábornagy. A magyar királyi nemesi testőrségnek 1902 április 21-től a negyedik kapitánya. Még ez évben v. b. t. t., 1903 október 13-tól a 8. huszárezred tulajdonosa, 1905 november 1-én lovassági tábornok, 1907 május 3-tól a Lipót-rend nagykeresztese, végül 1908 december 2-től aranygyapjas. Meghalt 1912 október 25-én Wien. (Római szt. birodalmi hercegi rang 1687 december 7. A gárdakapi tány, hg. E. Miklós (1817—1894) és lady Child-Villiers Sára (1821—1853) fia, hg. E. Pál (1785—1866) és hg. Thurn-Taxis Teréz (1793—1874) unokája, hg. E. Miklós (1765—1833) testőrkapitány és hg. Liechtenstein Mária (1768—1845) szépunokája, hg. E. Antal (1738—1794) testőrkapitány és gr. Erdődy Mária (1745—1782) dédunokája, hg. E. Miklós (1714—1790) testőrkapitány és gr. Weissenwolf Mária (1718—1789) ükunokája. A testőrkapitány olajfestményű arcképe a Magyar kir. Testőrség parancsnoksága Bpest, birtokában.) 50. FARKAS BÉLA (Orbánfalvai). Született 1843 április 14-én Szabadka (Bács vrn.). Mint közlegény lépett be 1860 szeptember 11-én a 9. huszárezredhez, hol 1860 december 13-án hadapród, 1861 november 6-án II. hadnagy, 1863 december 14-én I. hadnagy lett. Résztvett az 1864. évi schleswig-holsteini és az 1866. évi porosz háborúkban. 1866 március 24-től főhadnagy, 1874 november 1-től pedig I. kapitány. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1881 május 1-én vétetett fel, hol 1897 szeptember 1-től testőralőrmester, 1899 május 1-én őrnagy és testőrőrmester. Nyugállományba 1901 november 1-én vonult alezredesi címmel. (Címeresnemeslevelet előnévvel, a katonai pályán szerzett érdemei elismeréséül 1891 július 24-én, a gárdista kapott.) 51. báró FEJ ÉR VARY GÉZA (Komlóskeresztesi). Született 1833 március 15-én Josefstadt (Csehország). A wienerneu- stadti katonai akadémiáról mint hadnagy került 1851 augusztus 15-én az 52. gyalogezredhez. Innen 1853 január 10-én áthelyezve a 61. gyalogezredhez, 1853 január 11-én főhadnagy s az ezredben 1857 szeptember 1-től a 3. tábori-, 1858 június 1-től pedig a 4. tábori zászlóaljnál szolgált. 1859 április 8-tól beosztva a főhadiszállásmesteri törzshöz és egyidejűleg II. százados. Résztvett az 1859. évi olaszországi háborúban s a solferinói (jún. 24.) ütközetben tanúsított kiváló vitézségéért 1859 október 17-én Mária-Terézia rend lg. keresztet kapott.1 1860 június 23-tól cs. kir. kamarás, majd 1862 július 1-től beosztva a 6. gyalogezredhez, harcolt az 1864. évi schleswig-holsteini hadjáratban és 1864 február 1-én megkapta a szász Albert-rend lg. keresztjét. 1865 április 12-től őrnagy és a 39. gyalogezred létszámába sorozva, az uralkodó szárnysegéde. Küzdött az 1866. évi porosz háborúban is. 1867 november 9-én kitüntetve a francia becsületrend tisztikeresztjével, 1868 január 5-én pedig a württembergi Frigyes-rend II. oszt. keresztjével. 1868 október 28-tól alezredes a 32. gyalogezredben, honnan 1870 október 29-én a 72. gyalogezredhez, majd 1872 november 1-től a magyar kir. honvédséghez helyezve, egyidejűleg ezredes a 61. honvéd zászlóaljnál. Innen mint 1872 1 J. Lukes: Militärische!* Maria Theresieu Orden 163.498.526.
