A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.
483 december 26-án kinevezett honvédelmi államtitkár távozott. 1875 február 24-én Szt. István-rend kiskeresztet kapott és 1878 április 24-én tábornok lett. 1882 október 5-én megkapta a Szt. István-rend középkeresztjét, 1882 november 2-án v. b. t. t., 1883 január 1-én altábornagy. A tulaj- donképeni politikai életbe 1884 október 28-tól kapcsolódott be, amikor m. kir. honvédelmi miniszter lett. 1886 július 16-tól a szerb I. oszt. Takova- rend, 1887 április 25-től a 46. gyalogezred, végül 1887 május 23-tól az I. oszt. vaskoronarend tulajdonosa. 1890 április 26-tól táborszernagy, majd 1891 augusztus 18-án II. oszt. tiszti szolgálati jelvényt, 1892 november 17-én Lipót-rend nagykeresztet, 1893 november 2-án pedig porosz vörös sasrend nagy keresztet kapott. 1896 június 18-tól a Mária-Terézia rend kancellárja volt. További külföldi kitüntetései: 1896 október 10-től az orosz fehér sasrend nagykeresztje, 1896 december 1-től a román Románia csillaga nagykeresztje, 1897 április 7-től a württembergi kir. koronarend nagykeresztje, 1897 október 11-én gyémántok a porosz vörös sasrend nagykeresztjéhez, 1901 január 9-től a perzsa I. oszt. nap és oroszlánrend, 1902 január 12-től a bolgár katonai érdemjel nagykeresztje. Hazai kitüntetései: 1898 december 30-tól a katonai érdemkereszt gyémántokkal, 1898 december 2-től jubileumi emlékérem, 1899 szeptember 9-től az udvari jubileumi ezüstérem, 1901 augusztus 12-től a Szt. István-rend nagykeresztje, 1901 augusztus 15-től az I. oszt. tiszti katonai szolgálati jelvény. A honvédelmi miniszteri állástól 1903 június 27-én teljes elismeréssel felmentve, várakozási állományba került. 1904 október 14-től az újonnan felállított magyar királyi darabont testőrség kapitánya. Politikai szereplése 1905-ben újból kezdődött, minthogy június 18-án kinevezve miniszterelnökké, megbízatott a király személye körüli és a pénzügyminiszteri teendők ellátásával is. Az úgynevezett nemzeti küzdelem ideje alatt többízben megkísérelte a közvetítést és a megegyezést, mely végre 1906 április 8-án létre is jött és ekkor átadta helyét a Wekerle-féle koaliciós kabinetnek. 1908 december 2-án udvari jubileumi keresztet, 1909 január 29-én spanyol katonai érdem nagvkeresztet, 1909 július 23-án gyémántokat a Mária Terézia-rendhez, 1912 október 20-án pedig bolgár Sándor-rend nagykeresztet kapott. 1912 december 13-tól a magyar királyi nemesi testőrség ötödik kapitánya, végül 1913 január 18-tól a montenegrói Daniló-rend I. oszt. tulajdonosa. Meghalt 1914 április 25-én Wien. (A gárdakapitány, ki 1875 augusztus 17-én magyar bárói rangot kapott, P. József (1799—1859) nemes testőr és nemes Paulich Antónia (1806—1874) fia. Nemességi adatok 1. 319. szám alatt. A testőrkapitány olajfestményű arcképe, a Magy. kir. Testőrség parancsnoksága Budapest, birtokában.) 52. FELLERMAYER ANTAL. Született 1S34 szeptember 30-án Buda. Katonai pályáját mint közlegény kezdte 1854 június 21-én a 32. gyalogezredben, hol 1855 .július 16-án káplár, 1857 március 1-én szakaszvezető, 1857 április 18-án őrmester, végül 1859 június 4-én II. hadnagy. Résztvett az 1859. évi olaszországi háborúban és 1866 április 29-én I. hadnagy lett. Küzdött az 1866.'évi porosz háborúban, hol 1866 június 28-án Skalitznál hadifogságba került. 1866 július 15-től címzetes, 1867 január 27-től pedig valóságos főhadnagy. 1877 május 1-től II. százados s mint ilyen harcolt az 1878. évi boszniai hadjáratban. 1879 81*
