Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
Jelenleg a Fővárosi Középkori Múzeum elsőrangú feladata a Vár középkori építészeti emlékeinek felkutatása. Soha vissza nem térő alkalmunk nvílik most erre, amikor az ostrom bombázásai következtében be tudunk tekinteni a házak struktúrájába. Egyrészt kutatások, feltárások során kibontjuk a középkori műemlékeket, másrészt, hogy a feltárt dokumentumokat a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tegyük, róluk műszaki felvételeket, fényképeket készítünk és összeállítjuk a középkori épületmaradványok térképét. Ezek a kutatások örvendetes módon gyarapították a Középkori Köemléktár4 állományát is amely eddig elsősorban a Nagyboldogasszony- és Domonkos-templom, továbbá "a régi királyi vár kőemlékeiből állott. Mostani kutatásaink után kiegészíthettük gyűjteményünket a középkori Helyőrségi templom és az eddig teljesen hiányzó polgári lakóházak emlékanyagával. Ehhez csatlakoznak még a királyi palota területén végzett ásatások során felszínre került kőemlékek. A jövőre vonatkozó kutatási tervben leglényegesebb a vári polgári építészeti emlékek tovább- kutatása és ásatások vezetése a királyi palota, valamint a dominikánus kolostor területén. Múzeumi feladat pedig a segédgyüjteményeink kifejlesztése (fénykép-, térkép-, alaprajzgyüjtemény). Az újjáépítés során feltétlenül szükségessé vált, hogy megkezdjék az új múzeum felépítését, azaz a hajdani budai városháza újjáépítését és múzeumi célokra való berendezését. (I., Szent- háromság-u. 2. sz.) Vezető: Gerevich László. FŐVÁROSI NÉPMŰVELÉSI KÖZPONT IV., SZÉP-UTCA 5. — TÁVBESZÉLŐ« 387—129 A Fővárosi Népművelési Központ feladata a székesfőváros iskolai kötelékeken kívül álló lakosságának művelődéséről, továbbképzéséről gondoskodni. Tevékenysége kétirányú: egyrészt az ismeretterjesztés, másrészt a kultúrszórákoztatás terén fejti ki munkásságát. A Fővárosi Népművelési Központ a társadalom minden rétege számára nyújt művelődési lehetőséget. Az írás- tudatlanok számára írás-olvasási, az alacsonyabb műveltségi fokon állók számára ú. n. alapismeretterjesztő (helyesírás, fogalmazási és számolási) tanfolyamokat tart fenn a főváros 34 iskolájában. A magukat továbbnevelni, képezni kívánó dolgozók, munkások és értelmiségiek számára rendezi ismeretterjesztő munkájának legnagyobb részét, amelyet a Szabad Egyetemen, valamint a 28 ú. n. művelődési telepen bonyolít le. Ezek a tanfolyamai és előadásai felölelik a művelődés, a tudomány éfe gyakorlati ismeretek úgyszólván minden ágát. Filozófiai, pedagógiai, esztétikai, történelmi, jogi, társadalomtudományi, irodalmi, művészeti, zenei, természettudományi, egészségügyi előadásain és tanfolyamain kívül idegennyelvi, kereskedelmi, ipari, iparművészeti és női gyakorlati tanfolyamokat rendez. A Szabad Egyetemen és a művelődési telepeken kívül is számos előadás és tanfolyama van a Fővárosi Népművelési Központnak, amelyeknek egy részét a főváros más kulturális és társadalmi szerveivel, egyesületeivel és intézményeivel együttesen szervezi. A Népművelési Központ szoros kapcsolatot létesített a munkássággal. A főváros nagyobb üzemeit rendszeresen látogatja ismeretterjesztő és műsoros előadásaival, amelyeket külön a munkásság számára állít össze. A Fővárosi Népművelési Központ nemcsak az élőszó útján folytatja kul turális nevelő munkáját, hanem könyvkiadásaival is jelentős missziót teljesít. »A műveltség könyvei« címmel jelennek meg kiadványai a Székesfővárosi Irodalmi Intézet kiadásában.Vándorkönyvtárakat állít össze, amelyeket elsősorban az üzemi, gyári munkásság számára juttat el. A kultúrszórákoztatás terén is élénk tevékenységet fejt ki a Fővárosi Népművelési Központ. Hangversenyei, amelyeket nagyobb részben a Székesfővárosi Zenekarral együttesen rendez, matinéi, irodalmi estjei, keskenyfilmelőadásai Budapest kulturális életében jelentős szerepet játszanak. Tanulmányi kirándulások, tárlatvezetések, múzeum- és műteremlátogatások egészítik ki a Fővárosi Népművelés sokirányú, intenzív munkásságát. Rendszeres gyermekfoglalkoztató tevékenységet is kifejt, így többek közt a kórházak gyermekosztályain, valamint nyáron a játszótereken. A Fővárosi Népművelési Központ legfontosabb és legsürgősebb célkitűzése Budapest lakosságának demokratikus szellemben való átnevelése, a fasizmus szellemi mételyének kiirtása a köztudatból. A Fővárosi Népművelési Központ vezetője : dr Faludi János főigazgató, helyettese : dr Szőke Sándor igazgató és dr Lederer Emma aligazgató. Osztályvezetői: Tanay Magda, dr Dombi József és Bálint Marcell. GÁZMŰVEK. IGAZGATÓSÁG« VII., RÁKÓCZI-ÚT 18. — TÁVBESZÉLŐ« 228—228 Pest szabad királyi város gázvilágítására a Mayer Kapfererrel és Stefáni Lajossal 1855-ben kötött szerződés alapján 1856-ban épült meg az első gázgyár, a mai Tisza Kálmáivtér helyén. Ezt követte a budai terület gázellátása 1866-banf míg Óbuda (a mai III. kerület) utcáit 1871-ben kapcsolták be a csőhálózatba. Az általános Osztrák, majd a Magyar Általános Légszesztársasággal többször megújított szerződés 1910 XII. 15-én lejárt, amikór a székesfőváros a Gázmüveket megváltotta és saját kezdésébe vette. A Budán levő gázgyárból különböző berendezések segítségével megtisztított es a közönség használatára bocsátandó gáz az óbudai gázgyárban levő két, 398
