Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

egyenként 100.000 m3 ürtartalmú gáztartóba kerül, ahonnan kompresszor segítségével jut át a budai gázcsőhálózatba. A Gázmüveket a légitámadások és azt követően az ostrom alkalmával az összes fővárosi nagyüzemek között a legsúlyosabb veszteségek érték. A hidak felrobbantása a főváros területén megbénította a gázszolgáltatást. Ennek dacára 1945 áprilisában már megkezdődött a gázleadás, ami fokozatosan ma már a napi 450.000 m3-t éri el. Az ostrom után a fűtőérték és a minőség fokozása miatt a Gázművek üzembe helyezte a vízgenerátort, valamint a propán-bután gáz adagolását is. A budai és pesti csőhálózatot kereken 5300 m hosszban kellett feltárni. A megsérült és használhatatlan gázlámpaoszlopokból és csőtörmelékbő! 30 vágón öntöttvas gyűlt össze. Az ostrom során az összes gáztartók«rendkívül súlyos sérüléseket szenvedtek, ami azóta már teljesen rendeltetésszerűen működik. Az üzem Révész-utcai műszaki telepét érte az ostrom folyamán a legnagyobb kár. Az összes szerszámkészlete és műszerei részben teljesen megsemmisültek, részben pedig hosszú időre használhatatlanná váltak. Ennek ellenére 1945 áprilisában már a műszaki telep összes műhelyei tervszerű munkát cégeztek. Májusában pedig már megkezdték a bérleti tárgyak és gázmérők kiszállítását. A Gázművek gépkocsiállománya teljesen elveszett. Ugyancsak elveszett az óbudai gyártelepen tárolt kereken 3000 vágón egészen kiváló fűtőértékű külföldi gázszénkészlet. A Gázművek vezetősége és üzemi bizottsága. Sóskúti Endre vezérigazgatóval és Tóth Benő üzemi bizottsági elnökkel az élen, a legnagyobb eréllyel és akarással vették kezükbe a Gázgyár újjáépítését. Ha számszerűleg fejeznők ki a Gázgyárat ért veszteség értékét, az a forint alapot véve alapul, mai nap kereken 80 millió forint. Az újjáépítés során a kellő mennyiségű gázszén hiánya miatt a gázleadás korlátozását kellett elrendelni. Azonban az üzem és a főváros vezetősége közbelépése folytán sikerült Pécsről annyi szenet biztosítani, amivel a gázgyártás megindulhatott. Természetesen az ebből a szénből készült gáznak fűtőértéke lényegesen alatta maradt a békebeli gáz fűtőértékének. Külön megemlítendő munkák közül jelentőségben kiemelkedő az úgynevezett »függő híd«, amelyet a felrobbantott Margíthíd pillérei felett épített sodronykötél biztosít. Ez a sodronykötélhíd 1945 december óta van üzemben. Ma már a Szabadságodon végleges gázcső vezet át a pesti oldalra. A gázszolgáltatás biztonságát az 1946. év folyamán a Margithíd budai hídfőjénél létesített kompresszor is biztosítja. Budapest Székesfőváros Gázmüvei ma már napi 450.000 m3 3500 kalória égésmelegű gázt tud termelni és a fogyasztókhoz eljuttatni. Az üzem újjáépítése távolról sem mondható még befejezettnek, különösen a dunahidakon átvezetett gázcsövek megépítése vár még megvalósításra, hogy Pest gázellátása zavartalan lehessen : ugyanígy a gáztartók végleges rendbehozása és a gázmérő- . állomány felújítása is újjáépítési feladat. A jó! kokszolható gázszenek beszerzése körüli nehézségek miatt az üzem ma kevesebb kőszéngázt termel, mint régebben és lényegesen több generátorgázt. Az így nyert gáz alacsonyabb fűtőértékű. A gáz minőségének javítása propán-bután gáz hozzákeverésével és gazolin-karburálással történik. A kisebb mennyiségű kőszéngáztermeléssel együtt jár, hogy a kevesebb a termelt koksz és kőszénkátrány. Az európai szénhelyzet javulásával remélhető, hogy az üzem megint 4000 kalória/m3 égésmelegű gáz szolgáltatására térhet vissza és napi teljesítőképessége ismét 530.000 m3 lesz. Az üzemben termelt kőszén- és barnaszénkátrány feldolgozására most épül egy kátránygyár, mely fenol és krezol termelésére is be lesz rendezve. Budapesten szóba jön ma már a földgáz felhasználása is. Remélhető, hogy a feltárt délzalai olajmezőkről es a Tisza vidékén feltárás alatt levű földgázmezőkről nagyobb mennyiségű földgáz vezethető a fővárosba. A földgázt városi gázzal keverve jóminőségű és nagymennyiségű hőenergia állana Budapest lakosságának rendelkezésére. Budapest újjáépítésével kapcsolatban tervbevett nagyszabású városrendezés, kislakásépítés és Budapest területével határos városoknak és községeknek Nagy-Budapestté való egyesítése előreláthatóan a gázfogyasztás nagymérvű növekedését fogja eredményezni. Az üzem ilyen irányú Rifejlesztésere és nagyszámú új fogyasztó bekapcsolására elkészítette már terveit. Amint erre a gazdasági lehetőségek megnyílnak, a munkálatok meg is fognak kezdődni. A várható napi legnagyobb gázfogyasztás Nagy-Budapest megvalósulása esetén 1,000.000 m3-re tehető. A Gázművek jelenlegi dolgozóinak száma kereken 3000 fő. A gázgyári telepek területe 210 katasztrális hold, amelyeken jelenleg 80 épület áll. Gépkocsiállomány száma a békeévekben 60 gépkocsi volt. Ma már ismét több mint 40 gépkocsival rendelkeznek. Anyagraktárai egy évben kereken 12 millió különböző anyagot adnak ki. Gázmüvek vezetősége: Vezérigazgató : Sóskúti Endre. Helyettes vezérigazgató dr Vály Ferenc. Személyzeti igazgató : Szamay Lajos (jelenleg a VAOSz főtitkára). Kereskedelmi igazgató : dr Nedeczky Jenő. Pénzügyi főosztály igazgatója: dr Dragonits Rezső. Jogügyi főosztály vezetője : dr Dobák Pál igazgató. Anyaggazdasági főosztály ágazatvezetője : dr Dobák Pál igazgató. Melléktermékek beszerzési osztályának ágazat vezetője : dr Dobák Pál igazgató. Székesfővároshoz kirendelve: Nóti József h. igazgató. Gázművek Üzemi Bizottsága : Elnök : Tóth Benő. Alelnök : Sinkó Rafael. Gázművek Üzemi Választmánya: elnök: Korbacsics Pál, alelnök: Németh Dezső, tagok: Harustyák József, Margittay Tibor, külső szakértők: pr Faragó László, Varga József.

399