Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
A Képtár az ostrom előtt 7454 db képzőművészeti alkotással rendelkezett. A rendszeres gyűjtéssel párhuzamosan a Képtár együtt bővült. 1935-től 1937-ig tartó átépítéssel a Kaplony-utcai szárnyat 1941—1943-ban a gróf Károlyi-utcai szárnyat vonta be a múzeumba. A helyiségek szaporodásával újabb és újabb részeket rendezett be, egyelőre ideiglenesen, a kétévenként megismétlődő új szerzeményi kiállításokkal, 1940 januárjában a Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt című képének bemutatásával kapcsolatos kiállításával, 1943-ban" a Magyar grafika 150 éve című kiállítással, miközben helyet és alkalmat adott különböző pályázatok anyagának bemutatására is (plakátpályázat, Ferenc József-díjak, fotók, tervek, budapesti rézkarc, vízfestmény, lino- és fametszet, emlékművek, boldog Margit, Megváltó születése stb. pályázatok), 1944 januárjában a Képtár 10 éves fennállása alkalmából, most már az egész emeletet betöltő »A magyar művészet 50 éve« című kiállítással lépett a közönség elé és aratott osztatlan elismerést. 1944 őszén a hadiállapot súlyosbodása következtében anyagát óvóhelyre szállította. Az ostrom következtében a képtár épületét 40%-os, képzőművészeti anyagát 23%-os veszteség, illetve pusztulás érte. A felszabadulás után a főváros nagy áldozatok árán megindította az épület helyreállítását, melyet részletekben 1946. év végéig 3 raktárul szolgáló terem és a lépcsőház kivételével — melyben azonban szintén helyreállította a nagyobb károkat — el is készült. »Képzőművészetünk újítói Nagybányától napjainkig« című kiállításával első volt a közgyűjtemények közül, amely megnyitotta kapuit a nyilvánosság számára. Ezt követte »Virág a művészetben«, majd a »Fiátal magyar képzőművészek« kiállítása. A képtár rendbehozott termeiben helyet adott az »Anglia arca« című angol fényképkiállításnak, »Az Országos Háziipari Árubemutató és Vásár«, a »Francia fényképkiállí- tás«-nak, a fővárosi múzeumok, a Budapest talpraáll és Felszabadulási emlékkiállításnak, a a II. Szabad Nemzeti Kiállításnak (1947). és a közlekedési kiállításnak, mivel a fővárosban jelenleg más ilyen jelentős kiállítási helyiség még nem áll rendelkezésre. 1946. év folyamán a földszinten a Vöröskereszt rendezte be raktárait. Képzőművészeti állománya jelenleg: 8372 darab. Vezetője: dr Kopp Jenő helyettes múzeumi központi igazgató. Helyettese: Bolemánné dr Turchányi Erzsébet múzeumi őr. Tudományos személyzet: dr Karnai (Kiss) Viola beosztott tanár, Nagy Zsuzsa havidíjas. Restaurátor: Sárdy Brutus irodafőtiszt. Kezelőszemélyzet: özv. Lengvári Zoltánné kezelőtiszt, Révay Kálmánné irodatiszt. SZÉKESFŐVÁROSI KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET IX., GYÁLI-ŰT 3-a. — TÁVBESZÉLŐ! 136—233, 137—672, 139—673 Az intézet célja a fertőző betegségek elleni védekezés, ivóvíz és élelmiszerek közegészségügyi ellenőrzése és a közegészségügy előmozdítása önálló tudományos vizsgálatokkal. Az 1888-as kolerajárványkor létesült intézet az első években mint a tiszti főorvosi hivatal segédlaboratóriuma működött, 1893 óta rendszeres tevékenységet fejt ki, a munkaköre évről évre bővül, így például a fővárosi vízművek fokozatos kiépítésével a termelt és a közönség által fogyasztott víz rendszeres bakteriológiai ellenőrzése is egyik fontos feladata. 1930-ban épült új otthonában az intézet megnagyobbodott munkaköre a fertőző beteg vizsgálatának kimélyítésében, a tej- és a tejtermékek, élelmiszerek bakteriológiai vizsgálatában, levegő- és városegészségügyi vizsgálatokban és a higiéné különböző ágainak intenzívebb művelésében nyilvánul meg. Ez az intézet által végzett vizsgálatok számában is megnyilvánul, mert míg az 1910—1920 közötti években a vizsgálatok száma 10.000—20.000 között mozgott, 1945-ben már 104.770, 1946-ban 192.884 volt a vizsgálatok száma. Az intézet díjtalanul végzi a főváros területén előforduló fertőző megbetegedésekre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatokat. E vizsgálatok részben a betegség felismerését (diagnosztikai), részben pedig,a — tífusz és diftéria esetében — gyógyulás megállapítását és a bacillusgazdák felkutatását szolgálják (kötelező ellenőrző vizsgálatok). A vizsgálati anyagok késedelem nélküli feldolgozását az intézetben rendszeresített különleges szolgálat biztosítja, amely reggel 8 órától este 7 óráig (ünnep- és vasárnap délután 3 óráig) tart. Az intézet 5 osztályra tagozódik ; ezek : 1. bakteriológiai osztály, vezető : dr Fodor Anna adjunktus ; 2. serológiai osztály, vezető : dr Rex Kiss Béla egyetemi m.-tanár, főorvos ; 3. vízegészségügyi osztály, vezető : dr Török Piroska adjunktus; 4. Közegészségügyi vegyészeti osztály, vezető; dr Waldbauer Olga adjunktus; 5. élelmiszeregészségügyi osztály, vezető : dr Polónyi Pál főorvos. Igazgató : dr Dabis László, helyettes igazgató : dr Polónyi Pál főorvos. Üzemi bizottság: elnök: dr Báthory Pál, tagok Ostián Ferencné, Koncsik Gyula, Nagy Márta, Kiss Kálmán. SZÉKESFŐVÁROSI KÖZKÓRHÁZAK GYÓGYSZERTÁRAI ÉS KÖZPONTI GYÓGYSZERRAKTÁR VII., NAGYDIÓFA-UTCA 14. — TÁVBEíZÍLŐ: 223—412 A gyógyszerüzem az 1919. évi március hó 1-én községi kezelésbe vett négy közkórház gyógyszertárból és az ezeket ellátó központi gyógyszertárból keletkezett. Ez az intézmény azza a célzattal létesült, hogy a székesfőváros közkórházait, valamint jóléti és egyéb intézeteit azonosi 412
