Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
Az 1947. évi ásatások Buda déli határában folynak s gazdag eredményt hoznak a fiatalabb kőkorszaki és késő kelta települések felderítésére. Ezen ásatások befejezése után népvándorláskori temető feltárása következik, majd újra a Gellért-hegyen való kutatás. A feldolgozó munka keretében az ásatások vezetői és külső munkatársak tanulmányokban közöltek őskori leleteket a Lágymányós, Zugló; Szentendrei-sziget, Pestszenterzsébet lelőhelyekről, az Eskü-téri római tábor összefoglaló ismertetését, római kerámiai, üveg- és bronzleleteket, avar- és honfoglaláskori leleteket Rákosról stb. A háborús mentések és sérülések folytán az Intézet anyaga új átrendezésre és leltározásra szorul. A jövő korszerű raktárrendezési és kiállítási terveknek megfelelően elsősorban a restaurálási munka került az előtérbe. PEDAGÓGIAI KÖNYVTÁR VIII., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 8. — TÁVBESZÉLŐ SZÁMA: 139—032 A Pedagógiai Könyvtár, mint önálló intézmény az 1912. év óta áll fenn. Célja a tanítóság pedagógiai továbbképzése és tudományos kutatásra nevelése. Gyűjtési köre ennek megfelelően elsősorban a hazai és külföldi szakmunkák tárolására terjed ki. Ezek között is legelsősorban a hazai pedagógiai művek teljes összegyűjtését és muzeális céllal való megőrzését tartja legelső kötelességének. Szemmel kíséri a külföldi nevelés- és tanügyi reformokat és ezekről a főváros tanszemélyzetét tájékoztatja. Főgvüjtemenycn kívül mint mellékgyüjtemenyek megemlítendők: a régi magyar és modern tankönyvgyüjteménye, ifjúsági irodalmi gyűjteménye, iskolatörténeti és értesítőgyüjteménye. Évi átalánya 1946-ban 24.000 Ft. Könyvállománya 120.000 kötetre tehető. — Vezetője : dr Németh Sándor igazgató. PETŐFI MUZEUM VII., KMETTY-UTCA 27. IRODA: IV., EGYETEM-UTCA 6. A MÚZEUM ÚJJÁÉPÍTÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁIG. TÁVBESZÉLŐ : 187—661 A Petőfi Múzeum felállításának gondolata a múlt század végén kezdett a köztudatban mint követelő szükség felmerülni. A Petőfi kultusz széles hullámai egymásután hozták napvilágra költő a lappangó kéziratait és életéhez kapcsolódó ereklyetárgyakat. A Petőfi Társaság kezdeményezésére országos mozgalom indult meg és 1907-ben Bródy Sándor javaslatára megvásárolták a Petőfi Múzeum céljára a Feszty Árpád-féle Bajza-utca 21. (Kmetty-utca 27.) számú házat, amelynek történeti hátteret ad az a körülmény, hogy Jókai Mór egy évtizedig lakott első emeletén. A Múzeum berendezéséhez szükséges pénz előteremtése is a társadalom megmozdulásának eredménye. Az átalakítási munkálatok 1908 tavaszán indultak meg és 1909 őszén befejeződve a Múzeum ez év november 7-én megnyílott. Gazdag anyaga, számos ereklyetárgyat, eredeti kéziratot, első kiadványt és a Petőfi irodalomra vonatkozó könyvtárat foglal magába. Keretébe tartozik a Jókai Múzeum is, amely a nagy regényíró hagyatékából és a család adományaként került a Múzeum birtokába. A Múzeum anyaga és a kiállítás formája ezután lényegében nem változott. Fejlődése megállóit s az ezt követő évtizedek lassan elkoptatták a kezdeményezés értékét. A múzeumi anyag pusztult a kiállítás elavult módszere miatt. Ilyen állapotban érte meg a Múzeum az ostromot. Anyaga hála a Fővárosi Múzeumok gondoskodásának, lényegtelen károktól eltekintve, a Halászbástya pincéjében megérte a felszabadulást. Az épület néhány belövéstől és a tető sérüléseitől eltekintve nem szenvedett súlyosabb károkat. A gazdátlan, magárahagyott Múzeum felett a gondoskodást a Nemzeti Bizottság vállalta magára, megbizottainak érdeme, hogy további károk nem történtek. Lényeges változás azonban nem történt addig, amíg a Székes- főváros 1945 szeptember 4-én a Nemzeti Bizottságtól megbízott vezetők és a Petőfi Társaság felkérésére át nem vette a Múzeum kezelését. A leltár átvizsgálása után 1946 február 5-én a Múzeumot végleg átvéve azóta is a Fővárosi Múzeumok keretébe tartozó intézményként kezeli. Az épület tulajdonjoga is a fővárosé. A romokat eltakaríttatta és helyreállíttatta az épület sérüléseit. Megindult az anyag restaurálása is. De célkitűzései távolabbra mutatnak. Átérezve azt az erkölcsi kötelezettséget, mely az átvétellel reáhárult, legsürgetőbb feladatának érzi, hogy a szabadságharc, illetőleg Petőfi halálának centennáriumára egy olyan múzeumot létesítsen, amely korszerűbb formában,jeleníti meg a magyar Petőfi eszményt. Petőfi költői nagyságán túl politikai működésében nagy tanítója a magyarságnak. Eszméinek megvalósítása a magyar demokrácia korszaknyitó eredménye. A történelmi tanulságok igazolása a Múzeum feladata. Az újjáépítés tervei elkészültek. A pénzügyi előfeltételek biztosításán múlik a cél elérése. A múzeum vezetője: dr Bertalan Vilmos múzeumi őr. 407
