Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
SERTÉSKÖZVÁGÓHÍD ÉS SERTÉSVÁSÁR IX., GUBAC3I-ŰT 6 — TÁVBESZÉLŐI 136—481 1902-től kezdve a sertésekre is életbelépett a főváros egész területén a közvágóhídi kényszer. A sertésközvágóhídon a vágások céljára szolgál a vágócsarnok bélmosóhelyiségekkel és a nagyvágó hentesmesterek külön feldolgozó helyiségeivel. A vágócsarnokokat szállítóberendezések kötik össze a 2800 m6 rakterületű emeletes régi és az 1760 m6 területű új hűtőteleppel, amelyben egyidőben 6382 szúrt sertés, 31.000 métermázsa szalonna és zsír tárolható. A közvágóhídhoz tartozó létesítmények még: a kazán- és gépház, a jéggyár, a szivattyú és víztorony, a szabad- forgalomból kizárt sertések húsának sterilizálására szolgáló párolóberendezések, a munkásöltöző és 2600 sertés befogadására alkalmas vágóhídi szállások. A kisvágócsarnok, valamint a húsvásárcsarnok a légibombázások és az ostrom során elpusztult. A kisvágócsarnok területének egy részén konzervgyár létesült. A sertésközvágóhíd mellett van a zárt (konzum) vásár, 1200 sertés elhelyezésére alkalmas váró-szállásokkal. A sertésközvágóhíd szomszédságában helyeződik el a sertésvásár, modern, betonból épült 5000 sertés befogadására alkalmas fedett sertésvásárcsarnokkal, vasúti rakodóvál, mosószállásokka^ és 2500 sertés befogadására alkalmas vásári szállásokkal, mely szállások a vásáron eladatlanul visszamaradt sertések etetésére és éjjeli elszállásolására szolgálnak. A vásár bejáratánál ván a bizományosi és vásárpénztári irodaépület, a sertésvásárcsarnok mellett pedig az állami állatorvosi irodaépület. A vásártér berendezéseit kiegészítik a mérlegházak, a boncolóház és a trágyatelep. A sertésközvágóhídi és vásári szolgálatot az állatvásárok és közvágóhidak igazgatójának irányítása mellett az intézőség személyzete látja el. A közvágóhídi húsvizsgálatot székesfővárosi állatorvosok, a sertésvásár állategészségügyi szolgálatát pedig a földművelésügyi minisztérium által kirendelt állatorvosok látják el. Vezető : Fodor Miklós közélelmezési tanácsos. Állatorvosi hivatal vezetője: dr Méhes György állatorvosi tanácsos. Üzemi bizottság: Elnök: Tóth Vilmos, alelnök: Szakáll Józsel, tagok: Virágh József, Gyimesi Vilmos, Rácz István, Mosdossy Ferenc. SZÉKESFŐVÁROSI GYÓGYFÜRDŐK ÉS GYÓGYFORRÁSOK KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG s XI., KELENHEGYI-ÚT 4. — TÁVBESZÉLŐ i 258—800 Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a székesfőváros közönsége tulajdonában és kezelésében levő fürdőket: a Szent Gellért-, Széchenyi- és Rudas-gyógyfürdőt, valamint az Ásványvízüzemet a 27/1933. kgy. számú határozatával 1933. év januárjával helyezte központi igazgatás alá és az egyesített üzemet Budapest Székesfőváros Gyógyfürdői és Gyógyforrásai címmel jelölte meg. 1935. év május havában a magánkézből megvásárolt Szent Imre- gyógyfürdőt (a régi Rácz-fürdőt) a gyógyfürdők üzeméhez csatolta és ezzel az utolsó akadályt is elhárította a Gellérthegyi forráscsoporthoz fűződő fürdőfejlesztési program megvalósítása elől. Az üzem a polgármesteri XI. (városgazdasági, idegenforgalmi és közművelődési) ügyosztály intézményeihez tartozik. Az egyesített fürdőüzemek leginkább reprezentatív egysége a Szent Gellért-gyógyfürdő és szálló. A régi Sáros-fürdőnek már a törökvilágban is ismert forrásai felett épült. Az eleinte szerényebb méretekben tervezett épület építkezése 1911. év derekán indult meg és a világháborúokozta nehézségek leküzdése után 1918 szeptemberében nyert befejezést. A hatalmas területen elhelyezett monumentális fürdőszálló thermálvízszükségletét egy, a törökök által épített földalatti forrásmedence körül felfakadó meszes-rádióaktív forráscsoport látja el. E földalatti hévforrás átlagos hőmérséklete 47 C°. Az épület fürdőrészében — amely mint rheumagyógyhely immár világhírű — férfi és női thermálfürdők, külön és társas iszaphelyiségek, 32 kádfürdő, 18 szénsavas fürdő, két díszfürdő, nőgyógyászati fürdő és hőlégkezelő osztály, női és férfi vízgyógyintézet, napfürdő, mechanotherápia inhalatorium, elektrotherápiás kezelőhelyiségek, massage-helyiségek, röntgen, elektrokardiográf és orvosi labotatórium ált a közönség rendelkezésére. A főváros vezetősége 1927. évben a gyógyfürdő parkjában hullámfürdőt és ennek kiegészítéseképen 1934. évben a szálloda télikertje helyén fedett uszoda jellegű pezsgőfürdőt létesített, amely ma is a sportoló fiatalság kedvelt uszodája. Ez utóbbi létesítmény életrehívásával párhuzamosan gondoskodott a főváros arról, hogy a Gellért-fürdő gyógyászati osztályán a természetes gyógytényezők adta gyógylehetőségek kiegészítésére a legmodernebb kor követelményeinek megfelelő orvosi osztály szolgálja a betegek gyógyulását. A gyógyfürdővel közvetlen kapcsolatban áll a szálló. Ennek valamennyi szobáját a modern szállótechnika minden kényelmével rendezték be. Az eredetileg 180 szobával rendelkező szálló először 1927-ben emeletráépítés útján, majd 1938-ban kereken 80 szobával bővült és így 1944-ben összesen 260 szoba állt a közönség rendelkezésére, ezek közül 80 szobához fürdőszoba is tartozott. A fürdő és szálló részint a rheuma tudományos vizsgálatának, részint szociális gondoskodás elvének kívánt szolgálatot tenni, amikor 1939-ben 8 szobát létesített szegénysorsú rheuma- betegek ingyenes kezelésére és vizsgálatára. E szobákat a Gyógyhelyi Bizottság anyagi támogatása 408
