Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

is vállal. Abban az esetben természetesen, ha a székesfőváros közellátására történő hizlalás megkezdődhet, úgy az üzem kizárólag a főváros közönségének ellátására folytat hizlalásokat. A hízlalótelep önálló vízművel rendelkezik. A Dunán érkező szállítmányok fogadására saját hajókikötője van. A munkavállalók részére kultúrterem, előadótermek, étkezde és fürdő áll rendelkezésre. Ezenkívül a családos alkalmazottak részére lakások, a nőtlenek részére pedig társas lakótermeket létesített az üzem, melyek építkezési, illetve helyreállítási munkálatai most kerülnek befejezésre. A vállalat vezetője : dr Csécsi Nagy Miklós igazgató, cégvezető-főintéző : Hoványi József, cégvezető-főkönyvelő : dr Anesini Lajos, üzemi bizottság elnöke : Kokics Pál, alelnök : Földesi József, tagok : Csapó András, Farkas Antal, Felmer Frigyes, Gerhardt János, Nádas Károly,,Tajerling János. Igazgatóság: elnök: dr Zeőke Antal, alelnök: Demjén Géza, tagok : József Móric, dr Gámenczy Béla, Kónya Ferenc, Pongrác Kálmán, dr Szintén György, Vigh Lajos, Vörös Gyula. Felügyelőbizottság: Bokor Ernő, Grabotsay Ferenc, Gyarmati Lajos, Huszka Viktor, Kollonics Károly, Végh Gusztáv.

MARHAKÖZVÁGÓHÍD ÉS VÁSÁR

IX., SOROKSÁRI-ÚT 58. — TÁVBESZÉLŐ: 136—859

Pest város tanácsa 1867-ben határozta el, hogy a pesti magánvágóhidakat megszünteti és az összes marhavágásokat központosítva, városi közvágóhidakat létesít. A közvágóhidak megnyitásával a marhavásár is központosíttatott. A marhavásárok nagy forgalma következtében a vásártér területi kiterjesztése többször szükségessé vált. 1932. évben két intézménnyel bővült. Az egyik a lóvásár, amelyet a Tattersall és lóvásártelep megszüntetésével a IX., Vágóhíd- utca 9. szám alatt e célra létesített új lóvásártelepre helyezték át. A másik a vidéki hideghús-vásár, ahol a vidékről érkezett hideg húsokat árusítják. A marhaközvágóhíd régi rendszerű jéghűtőjét korszerű léghűtőkre alakították át 1440 m2 alapterülettel, amely később elégtelennek bizonyult és ezért egy új hűtő épült 455 m2 alapterülettel. Elkészült az 1500 borjú befogadására alkalmas új borjúvásárcsarnok, a közvágóhíd műjéggyára és a húsipari munkások részére öltöző- és mosdóhelyiség. Majd modern állatorvosi laboratórium és múzeum, mely azonban az ostrom során elpusztult, a múzeumoknak csak kis részét sikerült megmenteni. A marhavásár és közvágóhíd kiegészítő részei még a kőistálló és takarmányraktár-telep. A kőistálló és takarmánytelep csaknem teljesen elpusztult a légitámadások és az ostrom következtében^A kényszervágóhíd, a bél- és a pacalmosók, bőr- és faggyúraktárak, két víztorony és kétirányú vasúti vágányzat, amely az intézményt egyrészt a ferencvárosi rendezőpályaudvarral, másrészt a dunaparti teherpályaudvarral közvetlenül összeköti, a felszabadulás után nagyrészt helyreállíttatott és üzemben van, A marhaközvágóhíd és vásár ingatlanainak leltári értéke körülbelül 12,215.000 pengő. (1938). A marhaközvágóhíd és vásár szolgálatát a közélelmezési kar személyzete látja el, az állatvásárok és közvágóhidak igazgatójának irányítása alatt. A marhavásártér egészségügyi szolgálatát a földművelésügyi minisztérium által kirendelt állami állatorvosi személyzet, a közvágóhídi húsvizsgálatot pedig székesfővárosi állatorvosok látják el. Vezető: dr Szarvas János közélelmezési tanácsos. Állatorvosi hivatal vezetője : dr László Sámuel állatorvos tanácsos. Üzemi bizottság : Marton Sándor elnök, tagok: Horváth István, Kattinger Gusztáv, Kraseczky József, Szél György, Vonczl László.

ŐSRÉGÉSZETI- ÉS NÉPVÁNDORLÁSKORI GYŰJTEMÉNY

IV., EGYETEM-UTCA 6. TÁVBESZÉLŐ: 187—661

Az Intézet 1934-ben kezdte meg működését. Feladata a főváros múltjának ásatásokkal való felderítése s az ásatások anyagának tudományos feldolgozása. A »Budapest Régiségei« c. tudományos múzeumi folyóirat hasábjain jelentek meg azok a tanulmányok, melyek a külföld számára is bemutatják az Intézet ős-, római-, népvándorlás- és középkori ásatásainak eredményeit. Az Intézet munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a »Budapest Története« c. összefoglaló történeti mű első, ókori kötete megjelenhessen, mert ásatásaival a kevésbé ismert korszakokra is fényt derített.

Az őskori és népvándorláskori ásatások összegyűlt anyagát a Régészeti Intézet az 1946 májusában megnyílt »Budapest múltja« c. együttes múzeumi kiállításon mutatta be először a nagyközönségnek. Négy évezred őskori lakosságának régészeti emlékeit három teremben, a nép- vándorláskor népeinek művészeti szempontból is értékes hagyatékát egy teremben állította ki. A Régészeti Intézet további céljának tekinti, hogy ezen időszaki kiállításon bemutatott anyagát az újabb ásatások leleteivel kibővítve, modern eszközökkel állandó múzeumi keretben helyezze el.

Az ásatási program keretében az 1946. évben indult meg a gellérthegyi kelta törzsi székhely nagyobbszabású feltárása, mely sok új adattal gyarapította fővárosunk 2000 éves elődjéről való ismereteinket. Az ásatás anyagának feldolgozása a restaurátori műhelyben folyamatban van.

406