Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
GONDNOKI myATAL IV., KÖZPONTI VÁROSHÁZA. FSZ. 14—15. — TÁVBESZÉLŐI 518, 515, 495, 499 Az intézményt az 1900-as években szervezték. 81.454/09—VI. tanácsi, majd 16.722/1932—1. számú pm. határozatok szabják meg feladatkörét. A központi és újvárosháza s a statisztikai hivatal épületeinek állandó felügyelete, az épület állagát nem érintő karbantartási munkák elvégzése, fűtőanyag beszerzése és szétosztása, berendezési tárgyak, bútorok beszerzése és leltározása, az épületek, helyiségek, udvarolj tisztántartása, hivatalok nagytakarítása, általában a rendre és a tisztaságra való felügyelet. A városházi üzletek után fizetett bérek beszedése és elszámolása. Ünnepségek alkalmával elrendelt városdíszítések végrehajtása és díszítési anyagok beszerzése, azok leltározása. A felszabadulás után kilép a kis intézmény a békebeli szűk feladatköréből. Átszervezett személyzetével résztvesz a súlyosan megrongált városháza újjáépítésében. Jelentős megtakarítást ért el a rombútorok házierőkkel való megjavításával. Az ostrom utáni első tél nehéz fűtési problémáit, a rengeteg kitört ablak pótanyaggal való bevonását, a csőrepedések minimumra csökkentését rugalmas permanenciában oldotta meg. Nagyrészben régi, jól bevált szakmunkás altisztek és takarítónők segítségével ki tudja majd elégíteni a korszerű, demokratikus városháza szükségleteit. Vezető: Bors Jenő gazdasági főfelügyelő, a Központi városháza gondnoka, a székesfőváros törvényhatósága közgyűlésének háznagya. / HÁZINYOMDA IV.. KÖZPONTI VÁROSHÁZA, FSZ. 30/4 ____TÁVBESZÉLŐ ■ 135—414. A Millenniumra való készülődés, valamint az 1894. évben felállított tíz kerületi elöljáróság által felduzzasztott adminisztrációs munkálatok sokszorosításában az egyesített főváros akkori kis házi kőnyomdája mindjobban állandósuló és komoly hátrálékokkal küszködött. A kis kőnyomda az igényeket nem tudta már kielégíteni. A pénzügyi és gazdasági bizottmány véleménye alapján a Tanács elhatározta a házi kőnyomda kibővítését és tipográfiai üzemággal való felszerelését. A székesfőváros tanácsának és a közgyűlésnek határozatát a belügyminiszter 96.745/1895. B. M. számú rendelettel hagyta jóvá. A Székesfővárosi Házinyomda fejlődése egyre gyorsuló tempóban folyt. Nagyvonalú fejlesztéssel jutott el. az üzem mai, illetve az ostrom előtti színvonalig, amikoris a Házinyomda 550 főnyi személyzettel, szedőosztállyal, Monotype-osztállyal, tömöntődével, könyvnyomdái gépteremmel, értékjegynyomóosztállyal, kőnyomdával, könyvkötészettel, fényképészeti laboratóriummal, írógépjavító- és mechanikai műhellyel, villanyszerelő- es asztalosműhellyel, összesen mintegy 340 kézi és mótorikus erővel hajlott géppel szolgálta a székesfőváros közigazgatásának, intézeteinek és intézményeinek, valamint üzemeinek nyomtatványszükségleteit. Budapest ostroma a Székesfővárosi Házinyomdát sem kímélte meg és a főváros sok más üzemében és intézményében okozott károknál súlyosabb volt a nyomda károsodása. A nyomda könyvkötészete az ostrom alatt pusztító tűzvészben gépi és egyéb felszerelésével teljesen leégett. A központi nyomtatványraktár többmilliós nyomtatványkészlete értékes várostörténeti monográfiáival és térképkiadványaival együtt a tűz martalékává vált, úgyszintén a rotációspapír tárolására szolgáló helyiség is, hatalmas rotációspapírkészletével együtt. Ilyen körülmények között zúdult a megrokkant nyomdára az a súlyos feladat, hogy fővárosunk életének megindulásához elengedhetetlenül szükséges városigazgatási nyomtatványokat máról-holnapra előállítsa olyan mennyiségben, hogy a féktelen pusztításból előállott hiányokat mielőbb pótolni tudja. Hozzákezdett a nyomda a főváros áltál kibocsátott Élelmezési kölcsönkötvények elkészítéséhez, hogy az üres fővárosi kasszák első bevételi forrásául szolgáljon. A normalizálódás első jeleként mutatkozó budapesti népszámláláshoz elkészítette a nyomda a milliós példányszámú statisztikai felvételi Íveket. Pótolnia kellett a kiégett nyomtatványraktár nyomtatványtartalékait. Elkészítette továbbá a Közmunkahivatal felállításával szükségessé vált többmilliós példányszámú nyomtatványokat is, valamint az ezzel kapcsolatos és az új adórendszerből eredő összes új nyomtatványokat. A forgalmiadóbélyegek gyorsan fogyó és gyorsan emelkedő címletű, színnyomásos bélyegeit, mintegy 30 millió példányban és harminchét milliard hétszázmillió értékben készítette el. Budapest székesfőváros törvényhatósági és az országgyűlési választások nyomtatványszükségleteit éjjel-nappali menetben a legnagyobb elismerésre végezte el. A BSzKRt teljesen kifogyott jegyraktárának pótlására többszázmillió villamosjegyet gyártott. Az 1945. év hatalmas termelésére fogalmat nyújt a papírfogyasztás havi 4 vagont kitevő átlaga. A »Budapest« című folyóirattal és több más kiadvánnyal pedig országhatárainkon túl is elismerést szerzett a nyomda az elmúlt év páratlan nehézségei és súlyos viszonyai között. — Igazgató: dr Mihalik Gusztáv. (Távbeszélő száma: 185—614 és Városháza 485.) Aligazgató: Horváth Béla. (Távbeszélő száma: Városháza 487.) Személyzeti osztály. (Városháza 490.) Vezető : Rein Károly főtisztviselő. Központi munkafelvéteti iroda. (185—614 és Városháza 485, 466.) Vezető : Halász Kálmán főtisztviselő. Nyomdai árkalkulációs osztály. (Városháza 493.) Vezető : Zimmermann Oszkár főtisztviselő. Számviteli osztály. (Városháza 486.) Vezető : Stéger Lajos főtisztviselő. Papír- és anyagraktár. (Városháza 495.) 400 \
