Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
harc centenáriuma igen sok és fontos feladatot ró az Intézetre. Az üzemi választmány tagjai: Lukács László elnök, Tolnai Tibor alelnök, Kálmán József, Keleti Márton, Koczkás Gyula, Rózsa Gyula. Az intézet vezetője: dr Vázsonyi Endre igazgató. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZLEKEDÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VIÍ., AKÁCFA-UTCA 15—17. — TÁVBESZÉLŐ: 422—130 A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság a székesfőváros által 1923. évi január hó 1-én, egyrészt a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal, másrészt a Budapesti Villamos Városi Vasút Részvénytársasággal fennállott szerződések alapján, e társaságoktól birtokba vett közúti vasutak üzemének vitelére és azok tartozékainak használatára és kezelésére alakult. A székesfőváros és a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. közötti jogviszonyt az 1772/1922. kgy. számú közgyűlési határozat, illetve a BSzKRt-al 1922. évi december hó 27-én kötött üzemviteli szerződés szabályozza. A BSzKRt, a székesfőváros által reá ruházott hatáskörben, a megváltás minden részletére vonatkozólag egyességet kötött az említett társaságokkal s ennek kapcsán birtokába jutott a Budapestvidéki Villamos Vasútnak, megszerezte a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Részvénytársaság, valamint a Budapest Szentlőrinczi Helyi Érdekű Villamos Vasúti Részvény- társaság összes címletét, továbbá a Budapest—Újpest—Rákospalotai Villamos Közúti Vasút címleteinek több mint négyötödét és üzemkezelésébe vette e társaságok vasutait. A BÚR 1946. évi január hó 1-én a székesfővárosra háramlóit, amely azt tulajdoni birtokába vette s a székes- főváros közgyűlésének elhatározásáig, ideiglenesen, továbbá kezelésére a BSzKRt-nak átadta. A székesfőváros és a BSzKRt a BÚR üzemvitele tárgyában 324/1946. kgy. szám alatt szerződést kötött, amely még kormányhatósági jóváhagyást igényel. A Szabadsághegyi (Svábhegyi) Fogaskerekű Vasút 1926. évi október hó 1-én a székes- fővárosra háramlóit. Ettől az időponttól előbb ideiglenes megbízás, majd 1931. évi január hó 1-től a kormányhatóság által 1931. évi április hó 27-én jóváhagyott üzemviteli szerződés alapján véglegesen a BSzKRt üzemkezelésébe került. A Budai Hegypálya a Székesfőváros polgármesterének 1931. évr október 24-én kelt. 164.843/1931—V. számú határozata alapján 1932. évi január hó 1-e óta áll a BSzKRt kezelésében. Üzeme a főváros ostroma óta szünetel. BudapestSzékesfővárosi Közlekedési Vállalat által 1915. évi március hó 1-én elindított, majd az 1929. évi beruházási terv keretében beszerzett autóbuszok forgalomba helyezésével jelentős lendületet vett fővárosi autobuszközlekedés 1932. év július hó 1-vel jutott a BSzKRt érdekkörébe, amikor a székesfőváros polgármestere 51.176/1932—V. számú rendeletével az Autóbuszüzem kezelését a BSzKRt-ra bízta. A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaságot az 1889. évben a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság alapította az 1887. évben a Budapest—Soroksár, m'ajd a Soroksár— Dunaharaszti, az 1888. évben pedig a Budapest—Cinkota, majd Budapest—Szentendre vonalon elindított forgalom üzemben tartására. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság a BHÉV összes részvényét saját tárcájában tartotta. A BHÉV az 1906. évben megvásárolta a Trust-től (Részvény- társaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára) az 1898. évben alakult Budapest—Budafoki Helyi. Érdekű Villamos Vasút Részvénytársaság címleteit, majd 1917. évben magába olvasztotta ezt a vasúttársaságot. A Haraszti—Ráckevei Helyi Érdekű Vasút Rt vonalán a közlekedés az 1892. évben indult a BHÉV üzemkezelésében. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának 262/1932. kgy. számú határozata alapján a székesfőváros az 1932. évben megszerezte a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság jogutódjától, a Nova Közlekedési és Ipari Részvénytársaságtól a BHÉV, valamint a HRV részvényeinek a többségét. A BSzKRt és a BHÉV az üzemek gazdaságosabb vitele céljából 1935. évi január 1-i hatállyal közös igazgatási megállapodást kötött. Budapest és környéke tömegközlekedésének egységes irányítása és fejlesztése terén közlekedési vállalati konszernje révén a székesfőváros így döntő befolyáshoz jutott. Ennek megfelelően a BSzKRt, valamint a kezelésében levő és az érdekkörébe tartozó közlekedési vállalatok komoly lépéseket tettek a tömegközlekedési igények jobb kielégítése felé. Avállalatok a közérdekű és nagyhorderejű cél érdekében jelentős fejlesztő és korszerűsítő tevékenységbe fogtak, amelynek eredményeként a hálózat megnövekedett és sűrűbb lett, a szállítási és a fuvarozási eszközök, valamint a berendezések korszerűbbé váltak, a közlekedési feltételek megjavultak. A felsorolt vállalatok köztulajdonba vételét nyomon követte számos új közúti vonal létesítése, a fokozottabb pályafenntartási és javítási tevékenység, a sínhegesztés, az önműködő váltók használata, a felsővezeték- és kábelhálózat, a gördülőanyag korszerűsítése, új — részben távkapcsolású — kocsik, Diesel-rendszerű mozdonyok, hóseprők beszerzése, a műhelyek, kocsid színek okszerűbbé tétele, új gépek és berendezések felszerelése, a nagybani beszerzések és a jobb hatásfokok által eredményezett megtakarítás, az ellenőrzési szolgálat megerősítése. 390
