Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

még változatosabbá tesznek, bár a városfejlődés-változás úgyszólván minden nevezetesebb körülményére nyújt ábrázolást, mégis az 1686. évi török uralom alól fölmentő ostrom, az 1838. évi pusztító árvíz, az angol technika szülte Lánchíd építése, az 1848—1849. évi szabadságharc és várostrom, az 1918—1919. évi forradalom és az 1945. évi végzetes várospusztitás köré sűrűsödik leggazdagabban és legartisztikusabban. Vele majdnem versenyre kelve kiemelkedik a főváros életében szereplő személyek arcképanyaga, amelynek vezető helyén főleg Petőfi, Széchenyi, Deák és Kossuth szerepel nagy változatosságban. E topográfiai és személyi vonatkozású csoportot számszerint is nagyarányú érem, plakett, személyi plasztika és épületdíszítő szoborgyüjtemény, továbbá ritka példányokkal rendelkező könyv-, nyomtatvány-, röpirat- és kéziratsorozat egészíti ki. Méreteiben és tartalmában rendkívül jellemző a fővárosi céhek iratainak, ládáinak, leveleinek, könyveinek, zászlainak, továbbá gyáraknak ipartörténeti csoportja. A maga nemében egyedülálló a főváros XVIII. és XIX'. századi ötvösművészetét képviselő ezüstművek gazdag anyaga. Nemkülönben érdemes a porcellán és üveggyüjtemény kivált városrészleteket és épületeket ábrázoló képeivel és véseteivel. És dacára az ostrom szeszélyes és vak pusztításának még mindig rendkívül számottevő a pest-budai származású órák gyűjteménye. Az ostromtól megcsappant színészettörténeti és egyházművészeti emlékekkel együtt a vázolt műtárgyi anyag meghaladja a 30.000 darabszámot. Különálló gyűjteményt képez a Schmidt-bútormúzeum körülbelül három­száz műtárgya. Ez a nálunk párját ritkító bútorgyüjtemény tiz helyiségre szánt anyagával felöleli az olasz renaissance, a német késő renaissance és korai barokk, a francia renaissance és rokokó, továbbá a XV. Lajos és XVI. Lajos, majd pedig az angol Chippendale, Adam, Sheraton, Hepplewhite és végül a szecesszió bútorstílusnak rendkívül érdekes és tanulságos példányait a Schmidt-műhely sokoldalú bútortervezési és szobormásolási kísérleteivel együtt. Mivel nz a különleges várostörténeti múzeum, amelynek mostani hajlékul szolgáló épülete fennállásának éppen kétszázéves fordulóján lett ágyúzás, bombázás és többszöri tűzvész martaléka s benne seregnyi műtárgy háborús pusztítás-rombolás és martalócok fosztogatásának áldozatává lett, az ostrom elültével csak hosszú, szívós önfeláldozást igénylő munkával mentetett meg a további romlástól^ Ez^ért legnagyobb erőfeszítésünk az, hogy az épület mielőbb műemléki szem­pontból is restauráltassék, a veszendőbe ment műtárgyi anyag pedig mielőbb megfelelő módon pótoltassák. Eddig sikerült az épület rendházi részének karbantartása és cseréptető alá hozatala, amiáltal a műtárgyi anyag védett állapotba jutott. Sikerült a megrongált műtárgyi anyag egy részének a restaurálása is, továbbá a szétszórt egyéb múzeumi anyagnak a módszeres tudományos földolgozása és rendezése annyira, hogy múzeumunk képes már nemcsak kiállítások rendezésére, továbbá tudományos kutatók és műkedvelő érdeklődők számára a múzeumi anyag megfelelő tárolására, hanem egyéb intézetek, testületek kiállításaihoz is nyújtott már megfelelő műtárgyi anyagot. Vezetője: dr Schoen Arnold múzeumi osztályigazgató. Tudományos személyzet: dr Seenger Ervin allevéltáros, dr Molnár József múzeumi őr, dr Supka Magdolna múzeumi segédőr, DTsoz Emil tudományos fényképész, irodatiszt. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI INTÉZET. V., MÁRIA VALÉRIA.UTCA 10. — TÁVBESZÉLŐ! 181—851. 181—852, 181—853, 181—854, VÁROSHÁZA 259 A vállalat feladata a székesfőváros összes kiadványainak, lapjainak és egyéb nyomtatványainak, amelyek ezideig különböző ügyosztályok és hivatalok útján jelentek meg, kiadás és terjesztés szempontjából egységes irányítás alá helyezése. Szervezése, mint önálló vagyonkezelésű intéz­ményé, a 23.952/1945—I. számú rendelettel történt. A rendelet szerint »az intézmény rendeltetése, hogy a fővárosi kiadványok szerkesztése, kiadása, értékesítése, terjesztése egységes vezetésben, a gazdaságosság szem előtt tartásával legyen keresztülvihető.« Az intézmény jövedelmezőségét a kiadványok üzletszerű értékesítésével biztosítja. Az intézmény a polgármesteri XI. és mint üzem a XII. ügyosztály irányítása és felügyelete alá tartozik, azonkívül a többi üzemhez hasonlóan, üzemi választmánya van. Az Intézet élén a polgármester által szerződtetett igazgató áll. A székes- főváros bármelyik hivatala, intézménye, üzeme könyvet, folyóiratot stb, kizárólag az Intézet útján jelentethet meg. Ehhez képest az Intézet adja ki a Statisztikai Hivatal füzeteit, a »Demo­kratikus közigazgatás kézikönyve« című sorozatot a közigazgatási tanfolyamok számára, ugyan­csak a közigazgatási tanfolyamok számára a »Közszolgálat könyvei« című sorozatot, ezenfelül pedig a kultuszminisztériummal együttműködve az »Üj Könyvtár« című népszerű, olcsó sorozatot, a Munkás Kultúrszövetséggel együttműködve a »Szabad Színpad« című sorozatot műkedvelő színjátszók számára, a kultuszminisztériummal együttműködve a iMagyarok« című szépirodalmi folyóiratot és a székesfőváros lapját, a »Budapest«-et. Munkatervébe tartozik a székesfőváros kiadványain kívül minden budapesti vonatkozású tudományos, szakirodalmi és szépirodalmi mű kiadása, jogszabályok és jogszabálymagyarázatok, várostudományi, városigazgatási és várostörténeti munkák kiadása, valamint általános közművelődési értékű művek lehetőleg minél olcsóbban való kiadása, a szegényebb vásárlóközönség számára. Első kiadványai 1945. év karácsonyán jelentek meg, azóta több mint 40 könyvet és füzetet adott ki az Intézet. A szabadság­389 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom