Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIRDETŐ VÁLLALATA rv., KÖZPONTI VÁROSHÁZA, BÁRCZY ISTVÁN-UTCA 5. TÁVBESZÉLŐ: 189—850, 189—306, 389—138, 185—716, MELLÉKÁLLOMÁSOK: 230, 231, 630, 632, 633, 634 A fejlett, és széleskörű munkamegosztáson alapuló modern gazdasági életnek nélkülözhetetlen eleme a hirdetés: Termelőnek, kereskedőnek, fogyasztónak egyformán érdeke a tájékoztatás és a tájékozódás, melyben kétségtelenül a hirdetés van leginkább segítségére. A főváros vezetősége korán felismerte a hirdetés jelentőségét és hirdetési lehetőségek megteremtésével, majd pedig a szabályrendeletben biztosított jog hasznosításának házi .kezelésbe vételével igyekezett a hirdetés fejlődését előmozdítani, a hirdetőközönség érdekeinek a városszépészet követelményeivel való egyeztetése mellett. A hirdetés ügyben kiadott első szabályrendelet Kamermayer Károly polgármestersége idején, 1888. évi június hó 20-án 607/1888. szám alatt készült el. Ezzel szabályozták először a közterületen való hirdetés jogát olymódon, hogy a főváros területén a plakáthirdetés joga bérlet útján került hasznosításra. Ez a bérleti rendszer, amint azt az évek tapasztalata, különösen pedig a millenniumi kiállítás, majd az akkor bekövetkező hatalmas arányú gazdasági fellendülés bebizonyította, nem felelt meg a fejlődő igényeknek. A főváros vezetősége akkor határozta el a hirdetési jog házikezelésbe vételét, hogy városszépészeti, közlekedési, közbiztonsági szempontok fokozott érvényesítése mellett a hirdetési módokkal szemben jelentkező növekvő igények is kielégíthetők legyenek. Az 1537/1909. kgy. számú szabályrendelet a keresletnek megfelelő számú és minőségű hirdetőberendezés felállítását tette lehetővé és kimondta, hogy a hirdetés joga házikezelésben is hasznosítható. Két évvel az új szabály- rendelet megjelenése után, 1911. évi március 12-én, a főváros házikezelésbe vette a hirdetési jogot. Az e célra alapított Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata működésének éveit a hirdetés rohamos fejlődése jellemezte. A felállított hirdetőoszlopok százai, hirdetőtáblák ezrei, nappal világító reklámpajzsok, a világviszonylatban is elismert típusú világított oszlopok és egyéb berendezések bizonyítékai a valóban bekövetkezett fellendülésnek. A házikezelésbe vétel után eltelt három évtized folyamán a reklámnak a világ minden táján mutatkozó és a technikával együtt haladó fejlődése új, a korszerű követelményeknek megfelelő szabályrendelet megszerkesztését kívánta. Az új rendelkezés 189/1941. kgy. szám alatt 1941. évi november hó 2-án lépett hatályba és a hirdetés helyes szabályozásához fűződő köz- és magánérdekre való tekintettel úgy intézkedett, hogy a székesfővárosnak a szabályrendeletből folyó joga kizárólag Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata útján hasznosítható és azt a jövőben bérbeadni nem lehet. A Hirdető Vállalat engedélye nélkül közterületről közvetlenül érzékelhető hirdetést semmiféle formában, illetve módon közzétenni, közvetíteni nem szabad. A fővárosban lefolyt háborús cselekmények folyamán a Hirdető Vállalat tulajdonában levő berendezések jelentős része elpusztult, vagy súlyosan megrongálódott. A vállalat vezetősége szakszerű irányításának és az alkalmazottak odaadó munkásságának köszönhető, hogy a gazdasági életben tapasztalható rendkívüli nehézségek ellenére, a hirdetőberendezések nagyszámban ismét használható állapotban vannak, sőt megkezdte a vállalat az illetékes hatóságok által elfogadott tervek alapján, új világítóhirdetőberendezések létesítését is. A plakáthirdetések közzétételére szolgáló berendezéseken kívül a közönség rendelkezésére állnak különféle világított hirdetőberendezések, reklámpajzsok, padhirdetések, favédőrácsok, villamos, BHÉV és autobuszhirde- tések, több újszerű hirdetési mód bevezetésére pedig előkészületek történtek. A vállalat vezetősége eredményes tárgyalásokat folytat vidéki városok polgármestereivel a városok hirdetési jogának átvétele tárgyában. Már működő kirendeltségek : Gyula, Esztergom, Szekszárd, Rákospalota. Az üzem főtörekvése, hogy a gazdasági élet normalizálódása idejére teljes kapacitással álljon a hirdetőközönség rendelkezésére és egyrészt területi hatáskörének kiterjesztésével, másrészt pedig a hirdetési jog minél gazdaságosabb kihasználásával jövedelmezőségét fokozza és ezzel a községi háztartás terheinek viseléséhez az eddiginél is nagyobb mértékben járulhasson hozzá. A Hirdető Vállalat igazgatója : Zala György, helyettesei: dr Barcza Elemér és Néger Hihály. — A Hirdető Vállalat szervezeti tagozódása : Szémélyzeti osztály. Vezető : dr Barcza Elemér h. igazgató. Könyvelőség. Vezető : dr Barcza Elemérné főkönyvelő. Közterületbenyúló reklám- berendezések és épületrészek osztálya. Vezető : Lehmayer András főtisztviselő. BSzKRt, BHÉV, Autóbusz, FAV hirdetések osztálya. Vezető : Galambos Ferenc főtisztviselő. Világított Oszlop-, pajzs-, farács és mozgóhirdetések osztálya. Vezető : Habrik József főtisztviselő. Pad- és vásár- csarnoki hirdetések. Vezető : Néger Mihály h. igazgató. Idegen ingatlanon elhelyezett és márkahirdetések osztálya. Vezető: Vadász Pál irodafőtiszt. Pénztár: Keserű József főpénztáros. Műszaki ügyek : Ébner Vilmos műszaki tanácsos. Közigazgatási szolgálatra berendelt üzemi alkalmazottak ügyei. Vezető : Paulheim Gyula főtisztviselő. 382
