Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS IDEGENFORGALMI HIVATALA V., DEÁK FERENC-UTCA 2. — TÁVBESZÉLŐ: 187—694, VÁROSHÁZA 158 Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának munkássága minden Budapestet közvetlenül érdeklő idegenforgalmi kérdésre kiterjed. A főváros idegenforgalmi értékeinek állandó ellenőrzése és fejlesztése, az idegenforgalommal összefüggő városigazgatási kérdéseiben való szaktanácsadás, a budapesti idegenforgalmi évaddal kapcsolatos szervezési és rendezési tevékenység tartozik, többek között, a hivatal munkakörébe. Külföldön és belföldön idegenforgalmi propagandát végez, információs szolgálatcft tart fenn. Idegenforgalmi tömegeseményeknél lebonyolítja az elszállásolást, végül pedig statisztikát vezet és dolgoz fel a főváros idegenforgalmával kapcsolatban. A Magyar Városok Országos Szövetségének felkérésére a hivatal 1942-től magára vállalta a magyar vidéki városokra vonatkozó információs és propadandaszolgálatot is. Ezzel még fokozottabb mértékben hozzájárult a főváros idegenforgalmi hivatala a magyar vidékre irányuló utazási kedv emeléséhez. E munkássága során a hivatal részletesen és szakszerűen feldolgozta az információs anyagot, megfelelő vidéki propadandaanyagot gyűjtött össze és állandó kapcsolatot létesített a vidéki városok idegenforgalmi hivatalaival. Bárczy István polgármester még az első világháború alatt, 1916. évben alapította meg Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalát, mely az idegenforgalmi ügyekkel intézményesen foglalkozó első hivatalos szervezet volt Magyarországon s 1916—1941 között közel egymillió információt adott, 18 millió darab nyomtatványt készíttetett és küldött szét. E 25 év alatt 5,936.355 idegen látogatta meg Budapestet, mégpedig 3,779.581 belföldi és 2,156.774 külföldi. Bár Budapest ostroma folytán az Idegenforgalmi Hivatal hivatali helyiségeit magábanfoglaló Pesti Vigadó épülete részben leégett, részben erős bombakárokat szenvedett, magát a hivatalt csak jelentéktelen károk érték s így működését a felszabadulás után ismét megkezdhette. A hivatal ostromutáni munkássága legelsősorban a vendéglátóipar háborús kárainak számbavételére s különösen a budapesti szállodák megmaradt részének fokozatos üzembehelyezésére s a szállodákból elhurcolt ingóságok visszaszerzéséhez szükséges hatósági eljárás megindítására irányult. Ezzel kapcsolatban a hivatal elkészítette a budapesti szállodák ostrom utáni állapotára vonatkozó katasztert és tervezetet dolgozott ki a háború utáni idegenforgalom számára szükséges szállodák újjáépítésére vonatkozólag. A hivatal propagandatevékenysége során kidolgozta az idegenforgalom jövő fejlődése szempontjából is nagy horderejű újjáépítési propagandamunkásság tervezetét. Ennek keretében került szétosztásra elsősorban a Budapesten székelő katonai missziók tagjai között egy, az ostromra utaló betétlappal, az 1945. évi idegenfofgalmi propagandanaptár s Budapest ostrom alatti károsodásáról tájékoztató képes prospektus. Az ostrom után meginduló új életet kívánta dokumentálni a havonta angol, francia és orosz nyelven tavasztól őszig kiadott Budapesti Eseménynapló, a nagysikerű »Budapest újjáépül« című prospektus, nemkülönben az 1946. és 1947. évi idegen- forgalmi naptár is. A hivatal keretében létesített fényképlaboratórium készletének kiegészítésére gondoskodás történt a rombadőlt Budapestről készült képanyag beszerzéséről. Előkészítette a hivatal az 1948-ban Budapesten megtartandó Magyarok III. Világkongresszusával, valamint az 1948—49. évi Szabadság-évekkel kapcsolatos idegenforgalmi feladatok lebonyolítását. A hivatal bécsi irodája folytatja rendes tevékenységét, amihez a Magyar Vöröskereszttel kapcsolatban az Ausztria területén levő magyar hadifoglyok és menekültek hazaszállításával járó teendők is csatlakoztak. A velencei iroda is működik. Tervek készültek további külföldi irodák létesítésére vonatkozólag is. A reprezentációs munkakörben a hivatal foglalkozott a városi fogadások és a külföldiekkel összefüggő ünnepségek megrendezésével és általában a Budapesten székelő katonai missziókkal való érintkezés fenntartásával. A hivatal helyisége változatlanul a Pesti Vigadó épületében, V., Deák Ferenc-u. 2. sz. alatt van. A hivatal vezetője : dr Markos Béla igazgató. Helyettese : Béla Henrik aligazgató. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KERTÉSZETE IV., SZERVITA-TÉR 4. — TÁVBESZÉLŐ: 382—162, 188—231 Budapest nyilvános jellegű kertjeivel és fasoraival foglalkozik. A háború előtt 4,500.000 m2 kertterületet és 80.000 darab utcai sorfát kezelt. Növényanyagszükségletét a III.,Attila faiskolában, a X., Népligeti faiskolában, a XII., Városmajorban (főképen fenyőket) és a XIII., Vágány-utcai növénynevelő telepen termeli, ahol a kiültetésekhez szükséges virágos növényeket és díszítőnövényeket nevel. A kertészet célja a főváros egészségvédelme, esztétikai érzékének és sokirányú szociális igényének ápolása. A háborús események mind a parkokban, mind a kertészeti létesítményekben 60—100%-os kárt okoztak. Az újjáépítés munkája 1945-ben megindult és 1946 végéig 620.000 négyszögméter sétányt teljesen helyreállítottak, ami alatt rendszeres öntözést és kezelést kell érteni. A sétányok töbhi részét is kitakarították, kicsi hányadtól eltekintve. A növénynevelő telepek újjáépítésé folyamatban van. A hároméves terv folyamán Budapest háborúelőtti sétányait békeszínvonalra emelik, amellett komoly előkészítő munkálatok folynak Nagy-Budapest nagyvonalú újjáépítésével kapcsolatban. A kertészeti igazgatóság ügykezelésébe 383
