Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
Helyettese: Szabó Dániel aligazgató. (Távbeszélő: 221—016), ágazatvezetők: Csíki Csikász László aligazgató (Távbeszélő : 220—042) és Ulmay Alfréd aligazgató (Távbeszélő: 222—896). Osztályvezetők: dr Troykó György főcisztviselő (Távbeszélő : 220—042, 222—869), dr Libertiny Zoltán tisztviselő, személyzeti osztály (Távbeszélő: 220—042,222—869). Raktárfőnök: Kovács János főtisztviselő (Távbeszélő: 189—850, 523 mellékállomás). Központi irodák : VII Nagydiófa-!!. 14. (Távbeszélő : központ 222—867*, 222—868*, 222—869* és 221—862.) Könyvelőcég : IX., Gyáli-út 3/b. (Távbeszélő: 136—587.) Raktárak: IV., Központi városháza. (Papír-, írószer-, háztartási anyagok, vas- és fémáru, műszerek, elektrotechnikai cikkek, vegyianyakok stb. Távbeszélő: 189—850, 187—820, 523 mellékállomás). VII.,.Nagydiófa-u. 14. (Kötszer, műszer, kórházi felszerelés. Távbeszélő : 222—869). IX., Gyáli-út 3/b. (Egyenruházati cikkek, bőr, bútor, selejtanyag. Távbeszélő: 139-548). Üzemi bizottság. (Távbeszélő: 189-850, 523 mellékállomás és 222—869). Elnök: Kovács János, jegyző: dr Libertiny Zoltán, tagok: Nagy József, h. elnök, Ródé Elemér, Vellai Ferenc, póttagok: Róna Gyula. Szekeres Ferenc, Szakolczay Imre, Tóth Károly, Wolf Erzsébet. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS CSATORNÁZÁSI MŰVEI. * IV., ESKÜ-TÉR 3. — TÁVBESZÉLŐ: 180—418, 180—419 A csatornázással kapcsolatos feladatok a múltban a polgármesteri II. (Üt- és mélyépítési) és a polgármesteri XVI. (Gépészeti) ügyosztályok hatáskörébe tartoztak. Azonkívül a kerületi elöljáróságok is rendelkeztek bizonyos engedélyező és ellenőrző hatáskörrel. A csatornázással összefüggő feladatok gyors végrehajtásának megkönnyitése céljából és a helyes gazdálkodás szempontjából a törvényhatósági bizottság közgyűlése a 95/1945. kgy. sz. határozatával a csatornázási feladatokat ellátó intézményeket »Budapest Székesfőváros Csatornázási Müvei« elnevezéssel elkülönített vagyonkezelésű üzemmé szervezte át. A közgyűlés 96/1945. kgy. szám alatt egyidejűleg új c:atornázási szabályrendeletet is alkotott, melynek alapján a kerületi elöljáróságoknak eddigi engedélyező és ellenőrző hatásköre megszűnt. A Csatornázási Művek feladatai közé tartozik : az új csatornák tervezése, építése, a közterületen levő közcsatornahálózat karbantartása és tisztítása, a csatornaszivattyútelepek üzemeinek fenntartása, a belvízlevezető árkok, nyilt vízfolyások szabályozása és karbantartása, az árvízvédelmi védőgátak és védőművek fenntartása és fejlesztése, a székesfőváros árvízvédelmi munkálataival kapcsolatos teendők, valamint a házicsatornák építésének engedélyezése és ellenőrzése. Budapest székesfőváros csatornáinak hossza az 53.579 m főgyűjtő és a 745.041 m hosszú mellékcsatornahálózattal együtt 898.660 folyóméter. A csatornákban összegyűlő szenny- és csapadékvizek a csatornaszívattyútelepek közvetítésével jutnak a Dunába. Pest mai csatornázási rendszere a millenniumi években a dunaparti, nagykörúti és Haller-utcai főgyüjtőcsatornahálózat megépítésével alakult ki. E gyűjtőrendszerből a szennyes csapadékvíz a Soroksári-úti közös főgyűjtőn át a Ferencvárosi csatornaszívattyútelep (IX., Soroksári-út 31. — Távbeszélő száma: 139—658) gyüjtőmedencéjéből folyik. A szennyvizet tisztítás után 12 darab centrifugálszivattyú emeli át a Dunába. A szivattyúk összes teljesítőképessége közepes dunavízállás mellett másodpercenként 31.200 liter. A szivattyúk közül 10 darab közvetlenül (összesen 1740 LE teljesítményű) elektromotorral van meghajtva, 2 darab szivattyúhoz pedig a hajtóerőt egy 450 LE teljesítményű Diesel-mótor szolgáltatja. A telep 1893 óta áll üzemben. Az 1938. évben épült rácsiszapelgázcsító berendezés a szennyvíz szűrőrácsról kiemelt szemét kirothasztására és elgázositására szolgál. Évenként 7000 m3 rácsszemétből 350.000 m3 methángáz fejlődik. A gázt mintegy 350.000 KWO elektromos energia termelésére használják fel. Az utóbbi két évtizedben Pesten a Rákospatak völgyében még egy főgyüjtőcsatornarendszer épült, amely a Magdolnavárosi csatornaszivattyútelep (XIII. kér., Vizafogó-utca 25884. hrsz. — Távbeszélő száma : 381—192) közvetítésével torkol a Dunába. Az új szivattyútelep 1937—1942. években épült. Elkészült a homokfogó-berendezés, a szűrőház, a gép- és transzformátorház, továbbá az 500 m hosszú nyomócsatorna, melynek/Utolsó 100 m hosszú szakasza 5 méternyire a Duna feneke alatt fekszik. A szennyvizek átemelését 7 darab összesen 995 lóerős motorral hajtott szivattyú végzi, melyek összteljesítménye 9250 liter/másodperc. A csapadékvizek átemelésére 2 darab 420 lóerős motorral hajtott záporszivattyú áll rendelkezésre 3000 lit/mp teljesítménnyel. A telep jelenlegi összteljesítménye 12.250 1/mp és 1375 LE. Helyijellegű követelményeket elégítenek ki a pesti oldalon : az Élelmiszernagyvásártelepi átemelő, mely a Soroksári Dunaág mentén elterülő vásártelep szenny- és csapadékvizeit emeli át a Soroksári-úti gyűjtőbe. Az átemelést 2 darab egyenként 20 liter/mp teljesítményű szivattyúegység végzi. Ezek meghajtására 1 darab 8 LE-es elektromotor és 1 darab 9 LE-s benzinmotor szolgál. A IX. kerületi Aszódi-út—Füleki-úti kislakástelep mélyebben fekvő épületei nem köthetők be közvetlenül a csatornahálózatba. Az Aszódi-úti átemelő a telep szennyes csapadékvizeit emeli át az Aszódi-úti közcsatornába. A szivattyúk teljesítménye 217 liter/mp, a motoroké 245 LE. — A Szőnyi-úti átemelő a Rákospatak vizét emeli át a Városligeti tó táplálására szolgáló Szőnyi-úti csapadékvízlevezető csatornába. A vizek átemelését 2 darab egyenként 120 liter/mp 378
