Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
és 1 darab 60 liter/mp teljesítményű, 33 LE-s elektromotorral kapcsolt szivattyúegység végzi. Budán eddig csak Kelenföldön és Óbuda egy részén épült meg az egységes rendszerű csatornázás. A Margithíd és Erzsébethíd között a csatornák jelenleg közvetlenül a Dunába torkolnak s ezzel a belső Dunaszakasz állandó szennyeződésnek van kitéve. A tervezett dunaparti főgyüjtőcsatornahálózat lesz hivatva e kitorkolásokat megszüntetni és a budai városrész szenny- és csapadékvizeit összefogva, egyhelyen, Buda legdélibb részén a Dunába juttatni. Az óbudai csatornaszivattyútelep (III. kér., Zsigmond-tér 1. Távbeszélő: 362—770) Óbuda szennyvizet emeli át a Dunába. A telep az 1912—1915. évek között épült. A telepre érkező szennyvizet üllepítés és mechanikai tisztítás után 6 darab, összesen 1000 lóerő teljesítményű elektromotorra! meghajtott 7 darab centrifugálszivattyú emeli át a Dunába, melyek teljesítménye összesen 10.880 liter. A Kelenföldi csatornaszivattyútelep (XI. kér., Budafoki-út 4006/2. hrsz. — Távbeszélő száma : 258—659) 1934. évben épült. A telep a kelenföldi városrész Szenny- és csapadékvizeit emeli át a Dunába. Erre a célra 4 darab, összesen 2225 liter/mp teljesítményű függőleges tengelyű szivattyúegység áll rendelkezésre. A szivattyúk meghajtására 4 darab, összesen 193 LE-s motor szolgál. A négy csatornaszivattyútelep által a Dunába átemelt szennyvíz mennyisége az 1944. évben kereken 69 millió köbméter volt. A csatornahálózat gondozását a Hálózatfenntartási telepen végzik. A csatornahálózat esetleges hibáit e telepre (X. kér., Kerepesi-út 21. —Távbeszélő száma : 137—165) kell bejelenteni. Az árvízvédelmi gépiizem (III. kér., Szél-utca 8 és Pacsirta-utca 25. — Távbeszélő száma: 162—276) feladata a dunajobbparti városrész belvízmentesítésével kapcsolatos teendők elvégzése, az árvízvédelmi zsilipek karbantartása és kezelése. Az árvízvédelmi zsilipek a Római-fürdőtől a Bertalan-utcáig terjedő budai Dunaparton szabadon kitorkoló csatornák elzárására szolgálnak. Magas Dunavízállás esetén a csatornákba összegyűjtött szennyvizek átemelését a zsilipállásokban részben beépített, részben pedig hordozható szivattyúegységek végzik. Az Árvízvédelmi és Vízépítési telep (XI. kér., Budafoki-út 185 és Budafoki-út 145. — Távbeszélő száma : 258—653) gondozza elsősorban az árvízvédelmi védőgátakat, azonkívül a nyilt vízfolyások, hegyvízlevezető árkok szabályozásával és karbantartásával foglalkozik. A Csatornázási Művek vezetője: Szabó János vezérigazgató. Vezérigazgatóhelyettes: Sajben Pál, Igazgató : Ózdy Lajos. Címzetes igazgató : Szerényi László. Helyettes igazgatók : dr Rostagni Ferenc és Lesenyei József. Címzetes helyettes igazgató: Reidner Leodegár műszaki főtanácsos.— Üzemi választmány: Elnök: Farkass Imre. Elnökh. : Mezei György, tagok: Fodor Vilmos, Lammel Kálmán, Orcsó Gyula, Pozsonyi István. — Központi üzemi bizottság elnöke : Fera János, helyettese: Magasházi Gyula. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ELEKTROMOS MŰVEI V., VÁCI-ŰT 72/74. TÁVBESZÉLŐ: 200—930. Budapest székesfővárost, valamint viszonteladók révén a környékbeli helységek nagyrészét Budapest Székesfőváros Elektromos Művei látja el villamos árammal. Ennek előállítása a székesfőváros kelenföldi erőművében, továbbá a bánhidai és tatabányai erőművekben történik, amely utóbbi két helyről az energia 100.000 Volt feszültséggel, kereken 70 km hosszú távvezetéken jut Budapesire. Az Elektromos Művek három tartalék erőműve, a Révész-utcai, Csáky-utcai és Váci-úti nincsenek üzemben, azok csak kivételes esetekben, kisegítésül helyeztetnek üzembe. A hálózatra adott energia 1946. évben az újjáépítés ütemének megfelelően 457 millió kWó volt, ami a háború és az ostrom következményeit a legnagyobb mértékben mutató 1945. évi energia- mennyiséghez képest 87% növekedést jelent és meghaladja, az 1944. évben hálózatra adott mennyiséget is. Az áramszükséglct előrelátható további növekedése a mátravidéki erőmű újjáépítése és fokozatos üzembehelyezése útján fog fedeztetni. A tervezett első kiépítésre vonatkozó megrendelések 1947 elején kiadattak. A hálózatra adott energia nagyfeszültségű kábeleken a város különböző pontjain elhelyezett nagy transzformátorállomásokra kerül, ahonnan az elosztó- hálózat kisebb transzformátorállomásai útján 110, 190, 220 és 380 Volt fogyasztói feszültségre átalakítva kisrészben egyenáram, háztartások számára általában egyfázisú váltóáram, míg üzemek részére háromfázisú forgóáram alakjában jut a fogyasztókhoz. Az 1946. év végén az üzemképes kábelhálózat hossza 3108 km, a légvezetéki hálózat hossza pedig 1169 km volt. A fogyasztóknál felszerelt fogyasztásmérők száma az ostrom előtti 363.000-ről a háborús események következtében 1945. év végéig 319.000-re csökkent. A fokozott helyreállítás során, 1946 december hó végére a felszerelt fogyasztásmérők száma 347.600-ra emelkedett. Az Elektromos Művek fogyasztóinak közvetlen és gyors kiszolgálására körzeti irodák állanak rendelkezésre. Ilyen körzeti irodák vannak Budán a Mártírok-útja 15. szám (távbeszélő: 160—070), a pesti oldalon .pedig az Eskü-út 5. szám (távbeszélőszám: 186—810), Baross-tér 2. szám (távbeszélőszám : 137—764) és Váci-út 74. szánt alatt (távbeszélő : 200—4570, vagy 200—930). A körzeti irodák feladata kiterjed a következőkre : Háztartási, világítási és nagykészülék- fogyasztásmérők, továbbá a kisipari fogyasztók fogyasztásmérőinek fel- és leszerelése, ezek fogyasztásának leolvasása és elszámolása, valamint — amennyiben hálózati munka nem szük379
