Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

A fogyasztási adó (adópótlék) alá eső cikkek és azok adótételei a következők : Bor, habzóbor ..................................................................................................... literenként —60 Ft Pezsgő (pezsgőbor) .............................................................................................. « 6— « Mus t, szőlőcefre........................................................................................■..........■ « —42 « Bor seprő (folyékony), törkölybor...................................................................... « —21 « Gy ümölcslé (kierjedt) .......................;......................................................... « —21 * Sö r ............................................................................................................................ « —15 « Likőr .........,............................................................................................................ « —80 « Lik őr adókülönbözet............................................................................................. « —47 « Szesz , pálinka, rum, borpárlat, szeszes folyadék ......................................... hőfokonként 1— « Hús (vágottsúly).......................................................... kg-onként —30 « Szalámi, szelence- (konzerv)hús........................................................................... « —60 « Vágómarha (élősúly)............................................................................................. « —16 « Sertés (élősúly)....................................................................................................... « —27 « Ló, csikó (élősúly)................................................................................................. * —12 « Ló , csikó (vásottsúly) ........................................................................................ « —18 « Bárány és gödölye.................................................................................................. darabonkint 4-50 « Juh, kos, kecske, kecskebak, ürü, birka ........................................................ « / 6— « Csirke, kakas, tyúk, gyöngytyúk...................................................................... « i—48 « Kacsa, réce, kappan...........................'................................................................ « —60 « Lú d. pulyka........................................................................................................... « 1-52 « Lúdmáj ................................................................ kg-onkint 1-52 « Baromfi (feldarabolva)............................................................................................... « —60 « Napos baromfi (1—2 napos)............................................................adómentes ---------­Sü ket-, nyír-, hófajd, császármadár, erdei szalonka ....................................... darabonkint 2-80 « Egy éb szalonka (mezei, mocsári vagy sárszalonka) ................................... « 1-52 « Fogo ly, vadliba, vadkacsa.................................................................................. « —48 « Fá cán........................................................................................................................ « 1 -80 « Fúrj, fenyőmadár, szárcsa, vadgalamb................................................................. « —20 « Tú zok.............................................................................................................................. « 4-52 « Nyúl, házinyúl kivételével ....................................................................................... * 1-36 * <5z, zerge................................................................>............................................. « 24— * Dámvad, szarvas......................................................................................................... « 48— « Vadmalac (20 kg-ig)........................................................................................ * 10— « Vaddisznó (20 kg-on felül)......................................................................................... * 28— « Vad (feldarabolva, vagy kivágva)...................................................................... kg-onkjnt —48 « Fogas, süllő, kecsege, harcsa, konzervhal ...'........................................ « —60 « Keszeg és gárda ......................................................................................................... « —10 « Minden egyéb hal ....................................................................................................... « —-30 « Ponty, compó, Kárász halátlagsúly szerinti adózás esetén ................................ « —20 « Rák ................................................................................ darabonkint —02 « \ A székesfővárosi fogyasztási adó megállapításának,' beszedése és visszatérítése tárgyában ■elsőfokon a polgármester, másodfokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. A másodfokú határozat ellen az 1896. évi XXVI. te. 16. §-a alapján a közigazgatási bírósághoz van panasznak helye. A jogorvoslatot csak az érdekelt, tehát az adózó vagy a vele egyetemleges fizetésre köte­lezett terjesztheti elő. Községi pótadó. A községi pótadó szedésének jogát a székesfővárosra vonatkozólag legutóbb az 1930: XVIII. te. biztosította, amely ismételten kimondta, hogy a községi pótadót ugyanazon adóalap és adókulcs szerint az illető állami adók után egységesen megállapított százalékban kell kivetni. A felszabadulás után életbelépett pénzügyi rendelkezések a községi pótadó kivetési jogát felfüggesztették azzal az intézkedéssel, hogy a székesfőváros az együttes adóbevételekből száza­lékos arányban részesedik. Ez a részesedési arány a föld- és illetményadónál 20%, a ház, együttes kereseti és jövedelem-, társulati és tantiemadóknál pedig 30%. Szeszesital forgalmi illeték. Bornak, bormustnak, gyümölcsbornak, sörnek és égetett szeszes italoknak a kimérése, kismértékben való elárusítása, valamint égetett szeszes italoknak nagyban való eladása fölött kizárólag az állam rendelkezik. Ezen rendelkezési jog alapján az említett italokat csak az mérhet ki és árusíthatja, aki erre a pénzügyi hatóságtól engedélyt nyer. Ezen engedélyek kiadását legutóbb az 1921 .évi IV. te. szabályozta, amely törvénycikk 2. §-a szerint az engedélyesek illetéket tartoznak fizetni azon jogosítványért, hogy italmérést gyakorolhatnak. Az italmérési illeték mérve az italmérés forgalmától és jövedelmezőségétől függ. Az italmérési illetéket a pénzügyigazgatóságok vetik ki. A befolyó jövedelem 1924. évi január hó 1-ig az állam- kincstárt illette meg és a községek abból csak bizonyos részesedést kaptak. 1924. évi jánuár hó 1-től kezdődőleg az italmérési illetékekből befolyó jövedelmek a 8700/1923. M. E. számú kormány- rendelet értelmében a községeket illetik meg, azonban a kivetést továbbra is a pénzügyigazgató­ságok végzik, ellenben azok előírása és behajtása a községek feladata. Az illetékek kivetése éven­ként történik s a kivetés ellen az italmérési illetékek elleni felszólamlási bizottsághoz lehet felleb­bezni, amely bizottság tagjait a belügyminiszter nevezi ki. A felszólamlási bizottság másodfokú határozata ellen a pénzügyminiszterhez van jogorvoslatnak helye. A községeknek az italmérési illetékek megállapításánál csak atekintetben van beleszólásuk, hogy az italmérési illeték meg­állapítására javaslatit tehetnek és mint a jövedelem élvezői, a nézetük szerint alacsonyan meg­állapított illetékek ellen jogorvoslattal élhetnek. Budapesti Hivatali Útmutató — 13 193

Next

/
Oldalképek
Tartalom