Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
Tantiémadó alá esik a társulati adó fizetésére kötelezett vállalatok részéről az igazgatósági-es felügyelőbizottsági tagok, a választmányi és végrehajtóbizottsági tagok, a napi biztosok, továbbá korlátolt felelősségű társaságok ügyvezetői, végül felszámolás esetében a felszámolók részére az ebben a minőségükben bármely elnevezés alatt juttatott javadalmazás, az állami, törvényhatósági és községi vállalatoknál pedig a felsoroltakkal azonos, vagy azokhoz hasonló feladatkörrel szervezett bármely elnevezésű bizottságok tagjainak javadalmazása. Az ad0> alapja a javadalmazások teljes összege, az adó kulcsa pedig a javadalmazás 65%-a, amelyből. 25% a javadalmazást élvező személyt terheli. Társadalombiztosítási járulékok. A székesfőváros területén a társadalombiztosítási járulékok kezelése az iiletményadóval összevontan történik. A járulékokat (OTI, MABI) az illet- menyadóval együtt köteles a munkáltató az illetékes kerületi adószámviteli (forgalmi- és illetményadó) osztálynál befizetni. Az illetménykimutatásban az illetményadón felül a társadalom- biztosítási járulékokra vonatkozóan is adatokat kell szolgáltatni. Társulati adó. Az 5890/1946. M. E. számú kormányrendelet értelmében az ország területén székelő részvénytársaságok, szövetkezetek, korlátolt felelősségű társaságok, részvényekre alakult betéti társaságok és bányatársulatok társulati adót tartoznak fizetni. A társulati adó 1. a nyersbevétel alapján, 2. biztosítási díjbevétel alapján, 3. saját tőke alapján, 4. adóközösségi rendszerben és 5. testületi átalányozással állapítható meg. Az adó kulcsa az ipari és kereskedelmi vállalatoknál a nyers bevétel 6%-a, egyéb vállalatoknál a nyers bevétel 2-5%-a, biztosító magánvállalatoknál pedig a díjbevétel 2-5%-a. A közforgalmú vasutak, a hajózási és közhasznú villamossági vállalatok, valamint a házrészvénytársaságok és a hasonló üzietkörű korlátolt felelősségű társaságok és szövetkezetek társulati adó fejében saját tőkéjük 1%-át fizetik. Adóközösségek és testületek által fizetendő társulati adó összegét a pénzügyigazgatóság a közösségi, illetőleg a testület választott vezetőségével egyességileg állapítja meg; a megállapított adóterhet pedig a közösség, illetőleg a testület saját hatáskörében osztja szét tagjai között. A kormányrendelet 55. §-ában meghatározza a havonként fizetendő társulati adó legkisebb mértékét, amelyet az adóalap bármilyen alakulása esetében is fizetni kell. A nyersbevételről negyedévenként az V/A kerületi adófelügyelőséghez (V., Szalay-u. 10.) bejelentést kell tenni. Tűzoltási járulék. A törvényhatósági bizottság közgyűlése az 1938. évi február hó 18-iki 70/1938. kgy. számú határozatával alkotta meg a tűzoltási járulékról szóló szabályrendeletet. A járulék kivetése, beszedése, biztosítása vagy v:sszatérítése, továbbá az adómentesség kérdésében felmerült vitás esetekben elsőfokon a polgármester, másodfokon a közig, bizottság adóügyi bizottsága dönt. Az utóbbinak véghatározata ellen a közig, bírósághoz panasznak van helye. A jelenleg érvényes jogáliappt szerint a Budapest székesfőváros területén székhellyel, vagy állandó képviselettel bíró biztosító vállalatok a székesfőváros területén levő ingatlanok és ingók után beszedett tűzkár elleni biztosítási díjbevételeik 10%-át kötelesek községi tűzoltási járulék fejében fizetni. Kivételesen a biztosított fizeti a járulékot abban az esetben, ha a székesfőváros területén levő ingatlanát, vagy ingóságát a székesfőváros területén székhellyel, vagy állandó képviselettel nem bíró biztosító vállalatnál biztosítja tűzkár ellen és pedig a biztosítási díj 10%-át, ha hazai és 50%-át, ha külföldi a biztosító vállalat. Vagyonadó. 1947. évi január hó 1 -tői kezdve a 2440/1947. M. E. számú kormányrendelet értelmében az adóköteles vagyontárgyak után ismét vagyonadót kell fizetni. Vagyonadó fizetésére nemcsak a természetes, hanem a jogi személyek is kötelezettek. Az adó alapja az adóköteles vagyon tiszta értéke. A vagyon értékét az adóév első napján meglevő állapot szerint kell megállapítani. A 20.000 forintot meg nem haladó értékű vagyon a vagyonadó alól mentes. A vagyonadó legkisebb évi tétele 100 forint. Az adót a vagyonadó fizetésére kötelezett lakóhelyére illetékes kerületi adófelügyelőség az adóalany által benyújtott bevallás alapján veti ki és arról az érdekeltet fizetési meghagyással értesíti. A fizetési meghagyásban foglaltak ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezéssel élni, a II. fokú határozat ellen benyújtott panasz tárgyában pedig végső fokon a közigazgatási bíróság dönt. A vagyonadót havi részletekben, az együttesen kezelt adókkal együtt kell fizetni. Városi ingatlanvagyonátruházási illeték. A 12.250/1945. M. E. sz. rendelet az illeték szedését átmenetileg felfüggesztette. Városi vámok. Buda és Pest vámszedési jogát, amelyet régi királyi kiváltságleveleik alapján gyakoroltak, az egyesítésről szóló 1872. évi XXXVI. te. 10. §-a is fenntartotta. A vámszedési jog tárgya minden cikk, amelyet a főváros területére beszállítanak. A városi vám tehát autonóm behozatali vám, amely, mint ilyen, lényegesen különbözik a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. te. 81. §-án alapuló vámszedési jogtól, amely szerint a közutak, közforgalomra szolgáló hidak, kompok, révek, hajóhidak használatáért a kormányhatóságtól nyert engedélyokirat alapján úgy közhatóságok, mint természetes és jogi személyek vámot szedhetnek. A városi vám szedésének 104 \
