Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
olymódon, hogy egyes iskolákban á padok helyett asztalokat és székeket állítottak be, továbbá a régi rendszerű iskolapadokat, szekrényeket, táblákat is használatba vették. így sikerült a meginduláshoz szükséges bútorzatot összeszedni. A meglevő bútoranyag javítása állandóan folyamatban van, de most már elkerülhetetlenül szükséges új bútorzat beszerzése is. Hozzávetőlegesen 20 millió forintra lenne szükség, hogy az iskolák bútorzatában előállott pusztulás teljesen eltün- tettessék. Az iskolák tanszerfelszerelésénél különösen írógépekben, varrógépekben, térképekben és tornaszerekben jelentkezik a legnagyobb mértékű pusztulás. A pótlást és sok esetben a javítás munkáját is akadályozza a piaci készlet hiánya. A Közoktatásügyi Filmintézet II., Kapás-utca 56. sz. alatti épülete az ostrom következtében tönkrement. Az intézményt a II., Jurányi-utcai iskolaépületben helyeztem el. A főváros ostroma alatt a főváros oktatófilmanyaga csaknem teljesen tönkrement. Az intézet a megmaradt filmszalagokat összegyűjtötte és ezen anyagból — a sérült részek kivágásával és összeragasz- tásával — mintegy 40—50 filmtémát állított össze, több mint 200 másolattal. így, ha egyelőre még csak igen szerény keretek között is, de az 1946. év novemberében ismét megindult a községi iskolákban a filmekkel történő szemléltető oktatás. A tanulóifjúság szellemi nevelése és irányítása mellett nem hanyagolja el a főváros a gyermekek szociális és egészségügyi gondozását sem. A főváros gyermekvédelmi tevékenységét a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ irányítása és ellenőrzése mellett az iskolai gyermekgondozók végzik, akik az egyes iskolák tantestületéhez tartoznak és így az iskola munkáján keresztül alkalmuk van a gondozásukra bízott ifjúság szociális és családi körülményeit közelebbről megismerni. A gyermekgondozók az 1946. év folyamán közel (30.000 környezettanulmányt készítettek a gyermekekről, s ezen környezettanulmányok alapján történik a gyermekek étkeztetése és felruházása. A gondozók a hiányzó, csavargó, kötelességmulasztó gyermekeket a lakásukon keresik fel, hogy megállapíthassák, hol keresendő a hiba: a gyermekben, vagy szülőjében, környezetében. Az intézeti elhelyezésre szoruló gyermekek megfelelő elhelyezésére javaslatot tesznek a Gyermekvédelmi Központnak. Végzik az árvaszék gyámsága alá tartozó és a fiatalkorúak bírósága által próbára bocsátott gyermekek gondozását is. A tantestületi értekezletek alkalmával beszámolnak a gyermekek otthoni szociális és erkölcsi helyzetéről és az oktatók ennek alapján igen sok esetben más szemmel nézik a gyermeket, megértik esetleges hibás fejlődésüket. A gondozók a Gyermekvédelmi Központban havonta értekezletet tartanak, ahol megbeszélik teendőiket és jelentést tesznek iskolájuk gyermekanyagának szociális helyzetéről. Az 1946. év folyamán a Magyar Operaházban, valamint a többi fővárosi állami és magán- színházakban összesen 80 opera-, illetőleg színielőadáson vettek részt a községi iskolák növendékei. * Az 1947. év januárjában a községi iskolákban a tanítás a tüzelőanyag hiánya miatt általában szünetelt. Február hó 17-én 68 iskola megkezdette működését, azonban egyelőre ezek is csak váltakozó tanítással. Az elmúlt félévben a közoktatási ügyosztály munkája főleg az általános iskola bevezetésével kapcsolatos teendőkre irányult. ^ * Az általános iskola megszervezése igen nagy feladatot jelentett, mert az iskolák helyének, beírási körzeteinek megállapítása mellett gondoskodni kellett arról is, hogy az iskola tantestülete összetételében is átalakuljon. Ezt a célt szolgálta a székesfővárosi pedagógusok nagymértékű átcsoportosítása. A 150 községi általános iskolában a tervezett alsó (I—IV.) osztályok száma 1041, a felső osztályok száma 741. A napközi otthoni csoportok száma 203. A kislétszámú osztályok száma 99. Az alsó osztályok száma 101-gyei, a felső osztályok száma 104-gyel több, mint az 1946/47. tanévben, összesen 2489 közoktatási alkalmazott kapott a 150 általános iskolához beosztást. Eredeti beosztásban megmaradt 1445 oktató. Az általános iskola bevezetésével lényeges változás állott be az iskolai énekoktatásban. Az általános iskola tantervében valamennyi osztályban szereplő heti 5 énekóra komoly alkalmat ad a széleskörű zenei műveltség megalapozására és a gyermekek már az iskolában sajátítják el a zenei írás-olvasás készségét. A Felsőbb Zeneiskola többízben rendezett az iskola növendékeinek szereplésével hangversenyt. A székesfőváros által fenntartott dolgozók iskoláiban a téli tanulmányi év február hó közepén fejeződött be. A beiratkozott dolgozók közül 1117 férfi és 512 nő, összesen 1629 dolgozó vizsgázott. A nyári tanulmányi év február hó 26-án kezdődött, amelyre 2606 tanuló iratkozott be, mégpedig 71-6% férfi és 28‘4% nő. Az ipariskolák túlzsúfoltsága miatt szükség volt az iparosiskolák újabb, megfelelőbb elhelyezésére. A Neveléstudományi Intézetben a székesfőváros oktatói részére rendezett tanfolyamok egyrészt a fővárosi nevelők demokratikus átképzésére, másrészt szakmai továbbképzésükre 107
