Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
irányultak. A népiskolai tanítók demokratikus átképzőtanfolyamain 12 csoportban 663 hallgató a tanárok demokratikus átképzőtanfolyamain pedig 14 csoportban 673 hallgató vett részt. A középiskolai tanárképző intézet okleveles tanárok és tanítók részére angol- és orosznyelvi tanfolyamot állított fel. A székesfővárosi közoktatási alkalmazottak 1947. évi január hó 1-i hatállyal a belügyminiszter által jóváhagyott 139/1946. kgy. sz. szabályrendelet alapján ugyanolyan fizetési osztályokba és fokozatokba soroztattak, mint az állami közoktatási alkalmazottak és magasabb illetményeiket ezen időponttól kezdődően kézhez vették. . . Folyósításra került a szakfelügyelők személyi pótléka, továbbá a nevelőintézeti alkalmazottak személyi pótléka is. A vetítőgéppel rendelkező községi iskolák az 1946. év novemberében megkezdték a filmmel történő szemléltető oktatást. Az oktatófilmek iránti fokozódó érdeklődést a vetítések számának emelkedése mutatja: 1947 januárjában 82, februárban 146, márciusban 342, áprilisban 680, májusban 1003 volt a vetítések száma. 23 darab keskenyfilmvetítőgépet osztottak ki a községi iskolák között. A székesfőváros Közoktatásügyi Filmintézete megkezdte az oktatófilmek gyártását. Az iskolaév folyamán a közoktatási ügyosztály 272 kirándulást rendezett, amelynek 31.673 tanuló és tanár résztvevője volt. Május havában rendezte meg a közoktatási ügyosztály a szokásos Gyermekhetet. Május hó 5-étől 12 hétköznapon keresztül naponta 12—16 iskola vonult ki a hűvösvölgyi nagyrétre. A napi legkisebb létszám 3000, a legnagyobb 5500 tanuló volt. Május 4-én, vasárnap délelőtt rendezte a közoktatási ügyosztály a Nemzeti Színházban a Szülők Napjának ünnepi előadását. Az előadáson az óvodák és iskolák növendékei szerepeltek. Ugyanaznap délután minden iskola a szülők tiszteletére saját kis ünnepélyét rendezte meg, amelyen a tanulók szülői jelentek meg. A közoktatási ügyosztály a községi iskolák tanulóifjúságának részvételével június hóban nagyszabású tornaünnepélyt rendezett. Az iskolaépületek helyreállítása az 1947. év első felében tovább folyt. Az elszenvedett nagy károknak azonban mindezideig csak egy részét lehetett helyreállítani. 1947. évi június hó 30-ig — beértve az összes építkezési, gépészeti és üvegezési munkákat — mindössze 8,500.000 forintot tudott a székesfőváros iskolaépületei rendbehozatalára áldozni. Körülbelül másfél millió forintra értékelhető az a segítség, amelyet Budapest székesfőváros közönsége nyújtott. Kereken tehát 10 millió forintra tehető az az összeg, amelyet a felszabadulás óta iskolaépületeink háborús kárainak helyreállítására és pótlására fordíthattunk. A helyreállítás és • újjáépítés eredményekép a megmaradt 148 iskolaépületből 93 épületnek (62%) már minden helyisége használható. Polgármesteri Vili. (Közélelmezési) ügyosztály. A székesfőváros 1946. évi első felének közellátását az élelmiszerek legszűkösebb adagolása jellemezte. Később a közélelmezési helyzetét az infláció, majd ezt követőleg a stabilizáció befolyásolta döntően. 1946 július havában az infláció rohama alatt az árufelhozatal már annyira akadozott, hogy a dolgozó fixkeresetű rétegek heti keresményükből a legminimálisabb élelmiszereket sem tudták megvásárolni. Ebben az időben a közellátási szakbizottság által kiküldött közélelmezési albizottság erélyes intézkedéseket határozott el az élelmiszerellátás biztosítására. A rendészeti intézkedéseken kívül a szakbizottság irányárakat állapított meg, melyek betartását szigorúan ellenőriztette, s ezeket az irányárakat eleinte az adópengő emelkedésének keretében igyekezett tartani. Ugyanakkor folyamatosan a bizottság tagjai a vidéki termelöhel)ekre is kiszálltak, hogy a felhozatalt helyszíni intézkedésekkel is elősegítsék. A stabilizáció után a közellátáiügyi miniszter a tömegcikket jelentő friss gyümölcs, zöldség és zöldségfélék árának megállapítását a főváros polgármesterére bízta és ezt a hatáskört a polgármester a közélelmezési albizottság útján gyakorolta. Az ármegállapításnál természetesen alapul kellett venni a kormány által a fontosabb élelmiszerekre, így főként a gabonafélékre, a kukoricára és a burgonyára megállapított hatósági árszínvonalat és ezekkel kellett összhangba hozni az idenycikkek árszínvonalát. 1946 október hó folyamán a helyzet megváltozott és a polgármester kérte a közellátásügyi minisztert, hogy az idénycikkek árának megállapítását a jövőben már saját hatáskörében intézze, mert csak neki állanak rendelkezésére a kormányzat részéről olyan eszközök, amelyekkel az időközben elszakadt vidéki és budapesti árszínvonalat összhangba lehet hozni. Az év vége felé céltudatos gazdasági intézkedések és főleg az állatfelhajtás emelkedése következtében jelentkező kielégítő húsellátás folytán a közélelmezési helyzetben viszonylagos nyugalmi helyzet állt be. Az egyes élelmiszerféleségben az ellátási helyzet a következőképen alakult: A kenyérellátás az 1946. év első hónapjaiban a korábbi időkkel szemben jelentősen javult. Ezekben a hónapokban a gabonafelhozatal általában meghaladta a jegykiosztás alapján mutatkozó szükségletet. Április havában azonban a gabonafelhozatal nagy mértékben csökkent, de 108
