Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
A BSzKRt megalakulása után Budapest székesfőváros és a vállalat közötti jogviszony szabályozása céljából szerződés jött létre .amellyel a székesfőváros a Budapesti Közúti Vaspálya Társaságtól és a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt.-tól megváltott vasutak üzemvitelének jogát az azzal járó kötelezettségekkel együtt a BSzKRt-ra ruházta át. A BSzKRt feladata volt a Közúti és Városi Vasút Részvénytársasággal a megváltási egyezséget megkötni és az ebből folyó igényeket kielégíteni. A BSzKRt a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal 1923 augusztus 3-án, a Budapesti Villamos Városi Vasút Részvénytársasággal pedig 1924 február 16-án megkötötte a megváltási egyességet, amelynek alapján a Közúti, illetőleg a Városi vasúttól egyúttal megszerezte a Ferencz József Földalatti Vasút és a Budapest-Szentlőrinczi Helyi Érdekű Villamos Vasút összes címleteit, valamint a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút címleteinek több mint felét. A múltban különálló részvénytársaság volt a Budapestvidéki Vasút, később azonban beolvadt a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaságba, majd a megváltási egyesség megkötésével a Budapestvidéki Vasút is a BSzKRt tulajdonába került. A BSzKRt az egyesség értelmében 1924-ben a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, 1931-ben pedig a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. címleteit saját kötvényeire cserélte be. Az affiliált vasúttársaságokkal: a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Részvény, társasággal, amely részvénytársaság címleteinek túlnyomó részét időközben megszerezte, valamint a Budapest-Szentlőrinczi Helyi Érdekű Villamos Vasúti Részvénytársasággal és a Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Részvénytársasággal az 1927. évtől kezdve, ezen vasutak engedélyidejének lejártáig terjedő időre üzemviteli szerződést kötött. (A szentlőrinczi vasút engedélyideje 1976-ban, a BÚR vasúté 1946-ban, a földalatti vasúté pedig 1986-ban jár le.). A BSzKRt 1926-ban vette át a Svábhegyi Fogaskerekű Vasút üzemének, 1932-ben pedig a Budai Hegypálya (Sikló) üzemének vitelét, majd a székesfőváros 1932 július 1-én az autóbuszüzem vezetését is a BSzKRt-ra bízta. 1933-ban szerezte meg a BSzKRt a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság részvényeinek 76-79%-át. A vasutak átvétele idején a pálya, a járművek, valamint az egyéb vasúti berendezések teljesen leromlott állapotban voltak. A BSzKRt több évre terjedő nagyszabású rekonstrukciós munkálatokat hajtott végre, amelyek során teljesen újjáépítette a pályát, az eredetileg túlnyomó részben alsóvezetékes hálózatot felsővezetékes rendszerűvé alakította át és a különböző vasút társaságok hálózatát egységes hálózattá fejlesztette ki. 1925-ben megépítette az új lóversenytéri vonalat és végállomást, 1927-ben az Erzsébethíd budai hídfőjétől a Szent Gellért-rakpartig haladó vonalat, 1928-ban meghosszabbította a Belső Jászberényi-úti vonalat a Külső Jász- berényi-útig, 1929-ben megépítette a Szentlélek-tér—Tavasz-utca—Flórián-téri vonalat, 1929-ben és 1930-ban a Szent Imre herceg-úti vonalat, ugyancsak 1929-ben meghosszabbította a Szentlőrinczi Helyi Érdekű Vasút vonalát a Szarvas-csárdától Vecsés község határáig; 1932-ben épült a Közvágóhídtól az Élelmiszernagyvásártelepre vezető vonal, 1933-ban a zuglói vonal meghosszabbítása Rákosfalváig, s ugyancsak 1933-ban a Vörösvári-utcából az Ü-budai új temetőig - vezető vonalon trolleybus-járatot helyezett üzembe a BSzKRt. E munkálatokkal párhuzamosan jókarba hozta a kocsikat, a járműállományt 210 újrendszerű, középbejáratú személyszállító kocsival és 75 egyéb, kezelési és műszaki célokat szolgáló járművel gyarapította. A kocsipark fejlesztésével együtt megkezdte a régi kocsimotoroknak új, modern kocsimotorokkal való kicserélését. A pálya és a forgalmi eszközök újjáépítésén kívül számos nagyarányú építkezést is végzett a BSzKRt. A VII kerület, Akácfa-utca 15—17. szám alatt központi igazgatósági épületet emelt, megépítette a Kő-téri új áramkapcsoló házat, amely a bán- hidai erőmű áramának átvételére szolgál, ezenkívül új áramátalakító állomásokat, végállomásokat, kocsiszíneket és egyéb kezelési épületeket létesített. 1929-ben hajtotta végre a BSzKRt az 1873-ban épült Svábhegyi Fogaskerekű Vasút elektrifikálását. Az 1933. és 1934. évben rekonstruálta a Budai Hegypálya (Sikló) vágányzatát, járműveit és felvonóberendezését. Forgalom: Az ostrom előtti években a BSzKRt 199 km-en tartott fenn villamosforgalmat, naponként 1640 kocsit tartott forgalomban. A kocsik által egy évben befutott kilométerek száma pedig 110,000.000 km-t tett ki. Ezenkívül 205 autóbusz volt naponként az üzem leállítása előtt forgalomban, amelyek egy év alatt 14,000.000 km-t tettek meg 200 km vonalhosszon. A szállított utasok száma a villamoson 560,000.000 volt egy év alatt, az autóbuszon pedig 55,000.000. A villamoson és autóbuszon kívül a környéki forgalmat a Helyi Érdekű Vasút látta el naponként 390 kocsi forgalomba állításával, amelyek 150 km-t kitevő helyi érdekű hálózaton 21,000.000 kkm-t teljesítettek egy év alatt. Az ostrom után az egész villamos és helyi érdekű hálózat üzemképtelen volt, a vágányok sok helyen megsérültek, a felsővezeték pedig majdnem kivétel nélkül a földön hevert. Az összes vonalakon mindjárt az ostrom után, amint arra lehetőség volt, megindult a helyreállítási munka és ennek eredményeképen a járatok fokozatosan megindultak. 1945. év végéig 160 km-es útvonalon indult meg a forgalom, ami a volt hálózatnak 87-5%-át teszi ki. Amilyen mértékben növekedtek a vonalak, olyan mértékben növekedett a forgalomba adott kocsik száma és olyan mértékben növekedett a szállított utasok száma is. 1945. év végén naponként kb. 1000 kocsi állt forgalomba, naponként szállított utasok száma 1 millió volt és a kocsik naponként 160.000 km-t futnak be. 295
