Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
A Helyi Érdekű Vasút naponként 260 forgalomba állított kocsival 100.000 utast szállít és 40.000 km-t futnak be kocsijai. Az autóbuszon, miután az autóbuszokat majdnem teljes számukban Németországba hurcolták el, az ittmaradt néhány roncskocsiból helyreállított kis kocsiparkkal július hó folyamán indult meg a forgalom. A naponként üzemben tartott autóbuszok száma 10—18 autóbusz között mozgott és a szállított utasok száma naponként 30.000 főt tett ki. Gépészeti igazgatás által az ostrom után végzett helyreállítási és újítási munkálatok. A BSzKRt és a BHÉV áramátalakító telepei, jármüvei, de különösen felsó'vezeték-, távbeszélés kábelhálózata súlyos károkat szenvedtek az ostrom alatt. A felszabadulás után kisebb gépsérülések kijavításával a BSzKRt 11 áramátalakító telepén az ostrom előtti 42.100 kW gépteljesítmény 59%-ban, a BHÉV 6 áramátalakító telepén 12.330 kW teljesítmény 73%-ban volt teljesítőképes. A helyreállítás olyan ütemben folyt, hogy 1945. év végéig a BSzKRt áramátalakító telepei ostrom előtti gépteljesítményük 88%-ával, a BHÉV áramátalakítói az ostrom előtti teljes gépteljesítményükkel üzemképes állapotban voltak, amely már a békebeli forgalom ellátására is elegendő. Az ostrom előtt üzemben volt 719 km hosszú munkavezetékhálózatból 85 km, 684 km légvezetékhálózatból 200 km és 207 km vonalhosszúságú távbeszélőlégvezetékből 34 km maradt üzemképes állapotban. A felsővezetékszolgálat az 1945. év végéig 105 tonna súlyú új huzal- és kábelanyag felszerelésével munkavezetékhálózat 95%-át, a tápvezetékhálózat 92%-át és a távbeszélőhálózat 69%-át ideiglenesen üzembe helyezte. A 629 km hosszú földalatti kábelhálózat az ostrom alatt számos sérülést kapott, amelyeknek kijavítására az 1945. év végéig 4 km kábelt és 460 db összekötő karmantyút használtak fel. A távbeszélő központok 1945. év végéig a teljes vasút üzemi hálózatra kiterjedő forgalommal az ostrom előtt használatban volt 579 automata távbeszélőkészülék 73%-ával és 782 induktoros készülék 90%-ával üzembehelyeztettek. Ostrom előtt a BSzKRt személyszállító járműveinek állománya 1152 motoros és 709 pótkocsiból, a BHÉV járműállománya 39 mozdonyból, 120 motoros és 259 pótkocsiból állott. Az ostromból — jelentéktelenebb sérülések és üvegkároktól eltekintve — a BSzKRt-nak 504 motoros és 384 pótkocsija, a BHÉV-nek 20 mozdonya, 45 motoros és 107 pótkocsija került ki üzemképes állapotba. A BHÉV járműállományából nyugatra elhurcoltak 1 mozdonyt, 1 motoros és 9 pótkocsit. A főműhelyek és telepek 1945. év folyamán a BSzKRt sérült járműveiből 321 motoros és 203 pótkocsit, a BHÉV járműveiből 10 mozdonyt, 52 motoros és 110 pótkocsit javítottak ki. A forgalombaállított és rendkívül mértékben túlterhelt járműveken az elhasználódásból keletkező hibásodások kijavítását anyag- és alkatrészhiány akadályozza. Ennek ellenére 1945. év végén a forgalom lebonyolítására a BSzKRt ostrom előtti járműállományának 60%-a és a BHÉV járműállományának 75%-a rendelkezésre állott. BSzKRt vágányhálózat. A 427 km vágányhálózatból 1945. év végén a helyreállított vágányok közül minden fennakadás nélkül már 95%-ban bonyolódott le a forgalom. BHÉV. Budafoki vonal. Háborús behatások folytán a vonal vágányzata mintegy 60 helyen sérült meg részben kisebb, részben súlyosabb mértékben. A budafoki MÁV fölötti felüljáró híd- csoport robbantás következtében teljesen elpusztult. A híd ideiglenes pótlására provizórium létesült, melyen át a forgalom 1946 február 18-án megindult. A vonal különböző részein összesen 6860 fm vágányszabályozási munkát végeztek, mely munka 400 fm hosszban teljes vágányújjáépítéssel volt kapcsolatos. A Szentendrei vonal vágányzata mintegy 25 helyen szenvedett súlyosabb természetű sérülést. Az íves vágány sínéit 150 fm vágányhosszban kicserélték. A vonal különböző részein 3950 fm hosszban végeztek vágányszabályozási munkákat. A Budapest—gödöllői vonalcsoport vágányzata háborús cselekmények következtében mintegy 200 helyen szenvedett kisebb sérülést. A felszedett vágányok pótlására Mogyoród és Gödöllő állomások között 250 fm új vágányt építettek, Ferenc József Laktanya teherpályaudvaron 2 csoport, Mogyoród állomáson 2 csoport felrobbantott kitérőt pótoltak. A felrobbantott ú. n. »Százlábú«-híd építése tartamára a híd két oldalán 3 csoport kitérő beépítésével két vágányösszeköttetés létesült. A vonal különböző részein 4650 fm vágányt javítottak és 8450 fm hosszban a vágányokon futó javításokat eszközöltek. A felrobbantott kétvágányú »Százlábúc-hidat újjáépítették. A háború folyamán a Dunaharaszti—ráckevei vonalcsoport szenvedett legtöbb kárt. A harci cselekmények következtében megrongált vágányokon 2500 fm hosszban végeztek javítási munkálatokat, ennek keretében 260 fm új vágányt fektettek. A vonal összes hídjait felrobbantották. A BSzKRt vezetősége. Vezérigazgató : dr. Szemere János. Vezérigazgatóhelyettesek r Szécsényi Ferenc, Fellner Jenő, Acsay István. — Az igazgatási ágak vezetői: általános igazgatás r dr. Somossy Miklós igazgató ; építési igazgatás : Pásztor Mihály igazgató ; anyagigazgatás r Sajóhelyi Sándor igazgató ; forgalmi igazgatás : Acsay István vezérigazgatóhelyettes ; gépészeti igazgatás : dr. Paulini Alfréd igazgató ; pénzügyi igazgatás : Gonda Mihály igazgató ; jogi igazgatás : dr. Selinkó Gábor igazgató. Üzemellenőrzési szakosztály : Morvay Zoltán főtanácsos. Gyorsvasúti és közlekedésfejlesztési szakosztály : Menczer Mihály igazgató. 296
