Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Életrajzok

ügyosztályt, mig november hónapban, mint »politikailag megbízhatatlant« a nyilas vezetőség le nem váltotta. A nyilasok menekülése után, Karácsonykor átvette Budapest műszaki vezetését és az ostrom alatt, valamint az ostrom után igyekezett a főváros értékei közül minél többet megmenteni. A Központi városháza égéseinél az alkalmazottakból szervezett csoporttal meg­akadályozta a teljes pusztulást és nagyrészt az ő érdeme, hogy a főgyűjtőcsatornák felrobbantása elkerülhető volt. Az ostrom után első volt Budapest romjain, aki mérnökeivel megkezdte a helyre­állító munkát és azóta a főváros többezer épületét helyezte üzembe : elsősorban a kórházakat és közélelmezési üzemeket. 1945 augusztus 29-én választották tanácsnokká. PHILIP RUDOLF tanácsnok, a polgármesteri XIV. ügyosztály vezetője 1918-ban Budapesten született, iskolai tanulmányait félbeszakítva fizikai munkát végzett. Majd iparvállalati tisztviselő lett, 54 hónapi katonai szolgálat megszakításával. A felszabadulás után 1945 márciusában a Közellátási Kormánybiztosság akkori vezetőjének, Vas Zoltán közellá­tási kormánybiztos személyi titkára. Még abban a hónapban a kormánybiztosság I. elnöki osztá­lyának vezetője, 1945 július 1-én a székesfőváros státusába td. főjegyzőnek és az I. elnöki ügy­osztályban kapott beosztást. Augusztus 15-én a polgármester megbízta a XIV. ügyosztály veze­tésével és egyben jogi képesítésű tanácsnoki állásra behelyettesítette. Augusztus 29-én a közgyűlés tanácsnokká választotta. Jelenleg a polgármesteri XIV. ügyosztály vezetőke és az Újjáépítési miniszter megbízásából északpestmegyei közmunkaügyi felügyelő. DR. KÁLLAY ALBERT tanácsnok, a polgármesteri XV. ügyosztály vezetője Budapesten 1892. évi február hó 17.-én született. Középiskolai tanulmányait az I. kér. Állami Főgimnáziumban végezte. Az államtudori oklevelet a Budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetemen szerezte. 1914-ben katonai szolgálatra vonult be, kétszer járta meg a frontot. Másod­szori hosszú frontszolgálat közben orosz hadifogságba került. A főváros szolgálatába 1912. március havában lépett és szolgálatát a hadifogságból való visszatérte után 1921. februárban folytatta. Ekkor nyert beosztást, mint fogalmazó a polgármesteri XV. ügyosztályban, ahol jelenleg is mint ügyosztályvezető tanácsnok működik. Az ügyosztályban a szorosan vett közigazgatási ügykör mellett a közigazgatási irányú tárgyak előkészítése volt feladata. 1921-ben készítette el a főváros tranzitó kereskedelmének fejlesztésére vonatkozó előterjesztést, majd később a Ferenc­városi Helyi Kikötő létesítési, úgyszintén a Budapesti Kisipari Hitelintézet részvénytársasággá történt átalakítási munkálataiban vett részt. A főváros képviseletében részt vett a karteltörvény előkészítő, valamint a Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítő munkálataiban is. Beosztásából kifolyólag szoros összeköttetésbe került a gazdasági érdekképviseletekkel, úgyszintén a Gaz­daságkutató Intézettel, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával és más gazdasági vonat­kozású egyesületekkel és érdekképviseletekkel. Az ostrom alatt a Központi városháza óvóhelyén, majd innen a németek által történt kiutasítás után a Vízművek igazgatóságánál működött és igyekezett a főváros polgári közigazgatását az ostrom alatt is fenntartani. KALMÁR ISTVÁN tanácsnok, a polgármesteri XVI. ügyosztály vezetője Született 1902-ben Budapesten. Középiskoláit a Reáltanoda-utcai reáliskolában végezte. A budapesti műegyetemen nyert gépészmérnöki oklevelet. Az Egyesült Izzóban és a Hubert és Sigmund cégnél volt részben a szerkesztési irodában, részben az üzemben mérnökként alkalmazva, majd önálló tervezőmérnöki praxist folytatott. 1929-ben lépett a székesfőváros szolgálatába és a közélelmezési ügyosztályban a közélelmezési üzemek üzemmérnöki teendőit végezte, elsősorban a közvágóhidak hűtőházaiban. Mint gépészmérnök hűtőtechnikus specialista. Franciaországban, Belgiumban, Svédországban, Finnországban, Észtországban, Dániában, Németországban, Angliában és az Egyesült Államokban végzett további műszaki tanulmányokat. 1945. júniusában lett a polgármesteri XVI. ügyosztály vezetője és 1946. januárjában választották tanácsnokká. DR. FARKASS-JABLÁNCZY FERENC miniszteri osztályfőnök, a székesfővárosi számszék igazgatója 1892. évben Újpesten született, középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem államtudományi doktora. Közszolgálatát 1910. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom