Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Életrajzok
évben kezdte meg a pénzügyminisztériumban, ahol különböző beosztásokban és ügykörökben teljesített szolgálatot. Pénzügyi szolgálatában főleg az állami és önkormányzati általános közigazgatási, költségvetési és közszolgálati alkalmazotti ügyekkel, valamint az ezekkel kapcsolatos jogszabályalkotási kérdésekkel foglalkozott. Mint pénzügyminisztériumi főosztályvezető miniszteri osztályfőnöki állást töltött be 1942. év végéig, mikor is mint az önkormányzati közigazgatási és költségvetési ügyek szakértőjét a székesfővárosi számszék igazgatói állására nevezték ki, amely állást azóta megszakítás nélkül betölt. DR. SZOKOLAY LEÓ árvaszéki elnök 1887 augusztus 21-én született Csantavér községben, Bácsbodrog megyében. Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte s a budapesti Pázmány egyetemen szerzett jogi doktorátust. Rövid ügyvédjelölti működés után 1910 február havában került -a székesfőváros szolgálatába s néhány heti segédhivatali munka után az árvaszékhez osztották be. 1912-ben segédfogalmazóvá 1915-ben fogalmazóvá választották. 1916-ban az árvaszék gyermekvédelmi osztályának helyettes vezetője lett. A háború alatt előadója volt a fővárosi Népjóléti Központ gyermekvédelmi és hadiárvaügyi bizottságának, valamint az Orsz. Hadigondozó Hivatal hadiárvaügyi osztályának. 1912 januárjában lett árvaszéki jegyző és 1920 októberében választották meg ülnökké- Ugyanekkor átvette a gyermekvédelmi osztály vezetését, ezt a munkakört 16 évig töltötte be. 1936-ban a polgármester elnökhelyettessé nevezte ki és 1939 júniusában a törvényhatósági bizottság az árvaszék elnöki székébe emelte. Tanulmányúton volt Ausztriában, Németországban, Svájcban és Angliában és a genfi, valamint a párisi nemzetközi gyermekvédelmi kongresszusokon az árvaszék képviseletében résztvett. 35 évet meghaladó közszolgálata alatt számos gyámügyi és gyermek- védelmi cikket írt a jogi és szociálpolitikai szaklapokba és ebből a tárgykörből több önálló munkája is megjelent. Nagyobb tanulmányt írt a közigazgatási tisztviselők gyakorlati képzéséről. »Jogi alapismeretek a szociális munkában« című könyve hasznos kézikönyvként szerepel a gyakorlati közigazgatási vizsgára készülő tisztviselők között, valamint védőnőképzőkön. 1940 június havában a Pázmány Péter Tudományegyetem a »Gyámság és gondnokság« című tárgykörből magántanárrá habilitálta. DR. BEÉR JÁNOS tiszti főügyész 1905. február 17-én született. Iskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1931. évben szerezte meg az Egyesített Bírói és Ügyvédi Vizsga letételével az ügyvédi oklevelet- Ettől az időtől kezdve Budapesten gyakorló ügyvéd volt, majd 1945. tavaszán a székesfőváros a tiszti ügyészség vezetésére hívta meg. A törvényhatósági bizottság közgyűlése 1945. évi októberében tiszti főügyésszé választotta. Tagja az Egységes Bírói és Ügyvédi Vizsgáló Bizottságnak,, a Reformbizottság jegyzője és számos társadalmi és tudományos testületnek tagja. DR. CSORDÁS ELEMÉR tiszti főorvos 1882 május 28-án Budapesten született. Orvosi oklevelét Budapesten 1905-ben szerezte meg. Ezután Budapesten egyetemi klinikai tanársegéd volt. 1912 április 11-én lépett a főváros szolgálatába, mint a fertőtlenítő intézet aligazgatója. 1914-től 1918 decemberéig, a háború első napjától az utolsó napjáig szakadatlanul kint volt a harctéren, ahol szintén fontos egészségügyi szolgálatokat teljesített, különösen Oroszországban a kiütéses tífusz, a valódi feketehimlő és a kolerajárványok leküzdése körül. 1919 novemberében osztották be a tiszti főorvosi hivatalba. 1923 április 11-én tiszti főorvoshelyettes, 1926 október 27-én pedig tiszti főorvos lett. 1931 március 1-én élethossziglan újból főorvosnak választották meg s ezt a tisztét mai napig ellátja. GÁTONYI BÉLA főszámvevő Üjpesten született 1890-ben. Budapesten tett gimnáziumi érettségit és államszámviteltaní vizsgát. Hites könyvvizsgáló. A főváros szolgálatába 1910-ben lépett. Működését a főszámvevői hivatalban kezdte meg, a háború után a közélelmezési ügyosztály keretébe tartozó élelmezési akciónál és később a fővárosi alkalmazottak kedvezményes ellátását intéző osztályban teljesített szolgálatot, majd ismét a főszámvevői hivatalba osztották be. 1937 júliusában helyettes főszámvevőnek nevezték ki és a törvényhatósági bizottság közgyűlése 1937 december 10-én a főváros- főszámvevőjévé választotta meg. 46
