Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
KÖZSÉGI KENYÉRGYÁR KÖZPONTI TELEP. X., SZÁZADOS-ÚT 16. BUDAI FIÓKTELEP. HL, VÖRÖSVÁRI-ÚT 105. TÁVBESZÉLŐ. 181—277, 362—303. A Községi Kenyérgyár célja egyrészt, hogy állandóan árszabályozó hatást gyakoroljon a főváros piacán a kenyérárak alakulására, másrészt, hogy mintaképül és buzdításul szolgáljon a magánvállalkozásnak arra, hogy kenyérkészítő műhelyeit és kenyérgyárait a közegészség és köztisztaság korszerű követelményeinek megfelelően rendezze be. A központi gyártelepen a főépület középrészén vannak az irodai helyiségek, a sütőmunkások fürdőhelyiségei és öltözőterme. Az irodák mögött emelkedik a háromemeletes sütőépület, melynek földszinti tésztatermében készül a kenyértészta. Az egész tésztakészítő művelet alatt a tésztának a munkás testével való bármilyen érintkezése szükségtelen, mert a munkát gépek végzik. A tésztateremtől jobbra és balra nyílik a két sütőterem, melyeknek mindegyike szintén 36 méter hosszú és 7 méter széles. Mindegyik terembe nyílik 12 darab gőzsütőkemence. A kemencék fűtése beforrasztott csövekbe zárt túlhevített gőzzel történik. Egy-egy kettős kemencében egy óra alatt egyszerre több mint 100 darab 2 kg-os kenyér süthető. A sütőkemencékhez a tésztát és a kemencéktől a kisült kenyeret kerekeken járó állványokon szállítják. A felsorolt termek és helyiségek falai fayence-burkolattal vannak ellátva, a padozatok betonnal vannak burkolva. A kenyérgyártóterem fölött az első emeleten van a tésztagyár, melynek berendezése hasonlóan modern gépekből áll, mint a kenyérgyáré, mégis azzal a különbséggel, hogy a tésztát kemencék helyett szárítószekrényekben ventillátorok segélyével szárítják. A tészta kizárólag a legfinomabb búzalisztből és tojásból készül, mindenféle festőanyag hozzáadása nélkül. A tészta metélt, kocka- és csőtészta (macaroni), valamint tarhonya formájában készül. A tésztagyár fölött a II. és III. emeleten vannak a lisztraktár termei, ahova villamos elevátor szállítja fel a lisztet. Ugyanitt van négy lisztszitáló- és négy lisztkeverőgép, ezekből a megszitált és megkevert liszt a második emeleten levő négy liszt- tartányba hull alá, melyekből a liszt az elsőemeleti automatikus mérlegekbe továbbítható, ahol az egyes dagasztáshoz szükséges lisztadagok pontosan megméretvén, a földszinten álló tésztacsészékbe hullanak. A lisztnek ez az útja a III. emeleti beöntőgaratról a földszinti tésztacsészéig egyenes vonalban és teljesen elzárt úton, a természetes esés törvénye szerint halad, úgyhogy mindenféle emelő- és továbbítószerkezetek, amely sarkaikkal és szögleteikkel a lisztmoly képződésére alkalmasak, teljesen ki vannak küszöbölve. A főépülethez egy fedett folyosóit át csatlakozik a kenyérraktár, ide jut kerekes állványokon a kemencékből a kisült, kész kenyér. A kenyeret innen kosarakba rakva szállítják a város minden részében levő árusítóhelyekre. A baloldali melléképületben van a burgonyafőzőhelyiség a burgonyamosógéppel, két burgonyafőzővei és egy gőzkazánnal. A burgonyafőzőhelyiség folytatása a burgonyahámozóterem két burgonyazúzógéppel. A burgonyafeldolgozóhelyiség alatt van a burgonyapince. Végül a főépület mögötti udvaron épült a kocsiszín és az autógarázs. A kenyérgyár udvarára vasúti iparvágány vezet, amelynek segélyével a liszt-, szén-, burgonya- és egyéb szükségletek közvetlenül vasúti kocsikban szállíthatók a gyártelepre. Az óbudai fióktelepet a székesfőváros 5—8 évi időtartamra bérelte ki a budai rész lakosságának részbeni kenyérellátása céljából. Itt 10 db részben korszerű sütőkemencével, földszintes helyiségekben történik a kenyér és zsemlyegyártás, egyebekben hasonló módon, mint a központi telepen. A Községi Kenyérgyár központi telepe 1909. évi augusztusban indult meg, a budai fióküzem 1945. augusztus 21-én. Fennállásuk óta különösen a rendkívüli időkben igen nagy szolgálatot tettek a főváros fogyasztóközönségének, amikor a hatósági kenyér- ellátásnál a legnagyobb és legbiztosabb támaszai voltak a hatóságnak és a főváros lakosságának egyaránt. 1945. évi félévi termelése 10,544.298 kg kenyér és 255.618 kg tésztaáru volt. A gyártott' kenyeret és tésztát a vásárcsarnokokban levő saját elárusítóhelyeken, továbbá a Községi Élelmiszerüzem és Községi Lóhúsüzem elárusító helyein, valamint Szövetkezetek és egyéb elosztóhelyek útján hozzák forgalomba. Igazgató : Berecz Béla, aligazgatók: Sonkodi Béla és Juhász Ferenc. Főtisztviselők : Andorfi József, Szőnyi Sándor, Tóth László, Zacsek Imre. — Üzemi bizottság: Rendes tagok : Bellák István elnök, Bereczky Ferenc alelnök, Bartha Dénes, Borók Lajos, Erdélyi Jánosné, Kovács Gáborné, Zacsek Imre. Póttagok : Németh Béla, Niesí Péter, Pálfi Lőrinc, Rétháti Ödön, Szelényi Ferenc, Urbán László, Zaleczky János. — Üzemi választmány: Thuránszy Zoltán elnök, Mayer Béla alelnök, Kovács Imre, Vörös Gyula, Virágh Sándor. KÖZSÉGI LÓHŰSÜZEM IX., GUBACSI-ÚT 6. — TÁVBESZÉLŐ s 382—346. A Községi Lóhúsüzem központi telepe a IX., Gubacsi-út 6. szám alatt van. Az üzem 25.000 m2 területen fekszik. Ebből beépített terület 19.297-36 m2. Beépített légköbméter 31.384. Ezek az adatok természetesen a bombázás és az ostrom előtti időre vonatkoznak. A Községi Lóhúsüzemet a székesfőváros 1905. évben létesítette abból a célból, hogy a lóhús mint ízletes és olcsó táplálék a fogyasztóközönség félrevezetésével forgalomba ne kerülhessen. Létesítését szociális szempontok is indokolták és legfőbb célja a székesfőváros legszegényebb néprétegének 306
