Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
mindenkor olcsó hússal és húskészítménnyel való ellátása. Az üzemet tehát mindenkor szociálpolitikai szempontok vezették és igazgatása is mindig szociális szellemű volt. Az évi átlagos lóvágások régebben 6000 darab körül mozogtak. Az 1939. évben kereken 7000 darab, az 1940. évben 14.000 darab, az 1941. évben 21.000 darab, az 1943. évben 16.000 darab, az 1943. évben pedig 15.000 darab volt a vágások száma. Az üzemet ért bombatámadások és a háborús viszonyok folytán az üzemet redukálni kellett így az 1945. évben 9 tisztviselő, 1 altiszt és 120 munkás teljesített szolgálatot. A háború folyamán 12 legnehezebb méretű bombatalálat érte a telepet, melynek következtében megrongálódott a gyárépület, a vágóépület, számos istálló, a mosodaépület, egy fedett kocsiszín és egy hullámbádoggal fedett szénapajta. Teljesen elpusztult egy kétemeletes raktárépület, egy kocsiszín, mérlegház, munkásöltöző és az irodahelyiségek. Az üzem jelenleg rendeltetésszerű feladatának csak részben képes eleget tenni az ország lecsökkent lóállománya következtében. Azonban az üzemnek addig is olyan tevékenységet kellett folytatnia, hogy egyrészt újjáépítése, másrészt fenntartása lehetővé váljék. Ennek elérése céljából a Községi Lóhúsüzem bekapcsolódott 21 fióküzletével a jegyhez kötött élelmicikkek és a budapesti közellátási kormánybiztosság által kiutalt élelmiszerek elosztásába. Ezen felül saját maga is szerzett be jegyekhez nem kötött élelmiszereket, amelyeket ugyancsak a fióküzletek útján hozott forgalomba. Az üzemnek ez a tevékenysége annyira eredményes volt, hogy a Községi Lóhúsüzem egyike a székesfőváros azon vállalatainak, melyek az 1945. évben deficitmentesen zártak. Igazgató: dr. Ivánkay József.— Üzemi bizottság: Elnök: Kovács István, alelnök: Hortobágyi István, tagok: Kerékjártó Lajos és Solymosi Károly. — Üzemi választmány: Elnök: Rózsa Gyula, alelnök: Bujtás Mihály, tagok: József Móric, dr. Földes Imre, külső szakértői tagok: Dobai Mátyás éjj Mayer Béla. KÖZSÉGI TANSZERINTÉZET VII. , NAGYDIÓFA-U. 8. — TÁVBESZÉLŐ: 22'—871. Az intézet a főváros összes községi iskoláinak az oktatáshoz szükséges kísérleti és szemléltető eszközökkel, további kísérleti vegyszerekkel való ellátását szolgálja. Az intézmény szervezetét személyzetének létszámát és munkakörét, a tanszerigényléseket, a központi beszerzést, kiszolgálást és adminisztrálást, a tanszerek nyilvántartását, azok használatát és gondozását, a javításokat, a cserét, egyes taneszközök készítését a 33.199/1934—VII. sz. polgármesteri rendelet szabályozza. Az intézet központilag szerzi be az iskolák tanszerszükségletét s e központosított beszerzés révén olcsóbban, tervszerűen és szakemberei segítségével a legkorszerűbben végzi feladatát. A szakemberek munkáját pedagógiai szempontból a beosztott pedagógus szakelőadók vizsgálják felül. A központi beszerzés, kiosztás és az iskolai készleteknek a leltárak alapján való ismerete lehetővé teszi a feleslegeknek más iskolába való átutalása révén a gazdaságosság elvének teljes érvényesítését. Emellett a hazai tanszeripar fejlesztésének ügyét is szolgálja az intézet, mivel a tanszerkereskedő cégek az intézet útmutatásait és szaktanácsait igen gyakran eredményesen veszik igénybe. Üj modellek, új szemléltetőeszközök kipróbálását, a megvásárlandók és kijavítottak megvizsgálását az intézet szakemberei az intézet laboratóriumaiban és műhelyeiben végzik. Egyik főfeladata a használat folytán elkopott, vagy elromlott taneszközöknek kijavítása, ami önmagában is lényeges költségmegtakarítást jelent, mert a tönkrement tárgyak alkatrészei ismét felhasználhatók. Az intézet végzi továbbá az összes iskolák író-, varró- és számológépeinek karbantartását és javítását. Az intézet végzi az iskoláknak kiszolgáltatott tárgyak leltári nyilvántartását, s ilymódon nemcsak a készleteket ismeri, hanem a leltári felelősségre- vonást is megteremtve, megvédi a székesfővárost a tárgyak elkallódásától és. az indokolatlan beszerzésektől. Szervezeti szabályzata fontos pedagógiai feladatokat ró az intézetre. Nevezetesen a szertárak, s a taneszközök gondozásának, használatuk módjának nemcsak anyagi, hanem pedagógiai szempontból vett ellenőrzését is. A szemléltetés, kísérletezés módjában támogatja az intézet a tanerőket s tanáccsal, útmutatással szolgál azok használatára nézve. Hivatása végül a tanszerpiacon megjelenő újdonságok megvizsgálása s azoknak, amennyiben megfelelők, a tanításba való bevonása. — Vezetője : dr. Brunner Vilmos igazgató. KÖZSÉGI TEMETKEZÉSI INTÉZET VIII. , VAS-UTCA 2 D. — TÁVBESZÉLŐ: 189—759. Budapest Székesfőváros Községi Temetkezési Intézet a temetéssel kapcsolatos közegészségügyi és szociális szempontok teljes betartásának érdekében 1919. évben jött létre. Az elmúlt 25 év alatt a székesfőváros ezen üzeme a legtökéletesebb felszereléssel állott a nagyközönség rendelkezésére és áraival mindenkor figyelembe vette a dolgozók kereseti viszonyait és így mindenki által megfizethető kegyeletes temetéseket tudott biztosítani. Működése az ország többi városaiban és községeiben műkcdő temetkezési vállalatokra is kihatással volt. A hátcrú Hőtt az Intézetnek felszerelése európai viszonylatban is a legelsők közé tartozott. A halottszállításokra 19 autó, míg a temetések lebonyolítására 86 ló állt rendelkezésre. A ravata- lczásokhoz szükséges szövetek mennyisége lehetővé tette, hogy egyazon időben 3—4 nagyobb 20* 307
