Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
szétosztásra elsősorban a Budapesten székelő katonai missziók tagjai között egy, az ostromra utaló betétlappal, az 1945. évi idegenforgalmi propagandanaptár s Budapest ostrom alatti károsodásáról tájékoztató képes prospektus. Az ostrom után meginduló új életet kívánta dokumentálni a havonta angol, francia és orosz nyelven tavasztól őszig kiadott Budapesti Eseménynapló, nemkülönben az 1946. évi idegenforgalmi naptár is. A hivatal keretében létesített fényképlaboratórium készletének kiegészítésére gondoskodás történt a rombadőlt Budapestről készült képanyag beszerzéséről. Előkészítette a hivatal az 1946-ban Budapesten megtartandó Magyarok III. Világkongresszusával, valamint az 1948-ban tervezett Nemzetközi Városkongresszussal kapcsolatos idegenforgalmi feladatok lebonyolítását. A hivatal bécsi irodájának ostrom utáni karbahelyezése már befejeződött, az iroda megkezdte rendes tevékenységét, amihez a Magyar Vöröskereszttel kapcsolatban az Ausztria területén lévő magyar hadifoglyok és menekültek hazaszállításával járó teendők is csatlakoztak. A velencei iroda is működik, bár azzal a közvetlen összeköttetést még nem sikerült helyreállítani. Tervek készültek további külföldi irodák létesítésére vonatkozólag is. A reprezentációs munkakörben a hivatal foglalkozott a városi fogadások és a külföldiekkel összefüggő ünnepségek megrendezésével és általában a Budapesten székelő katonai missziókkal való érintkezés fenntartásával. A hivatal helyisége változatlanul a Pesti Vigadó épületében, V., Deák Ferenc-u. 2. sz. alatt van. A hivatal vezetője dr. Markos Béla igazgató. Helyettese : Béla Henrik aligazgató. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KERTÉSZETE IV., SZERVITA-TÉR 4. — TÁVRESZÉLŐ: 382-«-162. Budapest nyilvános jellegű kertjeivel és fasoraival foglalkozik. A háború előtt 4,500.000 m2 kertterületet és 80.000 darab utcai sorfát kezelt. Növényanyagszükségletét a III., Attila-faiskolá- ban, a X., Népliget-faiskolában, a XII., Városmajorban (főképen fenyőket) és a XIII., Vágányutcai növénynevelő telepen termeli, ahol a kiültetésekhez szükséges virágos növényeket és díszítő növényeket nevel. A kertészet célja a főváros egészségvédelme, esztétikai érzékének és sokirányú szociális igényének ápolása. A háborús események mind a parkokban, mind a kertészeti létesítményekben 60—100%-os kárt okoztak. Az újjáépítés munkája 1945-ben megindult és sikerült több mint 350.000 m2 sétányt teljesen, a növénynevelő telepeknek pedig egy részét helyreállítani. Amellett 80.000 m3 romot is eltávolítottak. Az 1946. évi munkatervben fokozott tevékenység szerepel. A régi sétányok helyreállítása mellett komoly előkészítő munkálatok folynak Nagy- Budapest nagyvonalú újjáépítésével kapcsolatban. Újabban a kertészeti igazgatóság ügykezelésébe tartozik a városligeti és népligeti mutatványos telep. Igazgatóság: IV., Szervita-tér 4. III. Távbeszélő : 382—162. — Vezető: Jancsó Vilmos aligazgató. — Igazgatás: Füredi Jenő főintéző, kertépítési ügyek, tervkészítések, műszaki ügyek stb. : Csorna Antal, Jécsai László főintézők és Baranya Gyuláné intéző; gazdasági ügyek: Kordos Gusztáv kezelő és Veres Gyula gazd. gyakornok. Külső csoportok vezetői: Városligeti telep: id. Csákvári János főfelügyelő; Vágány-utcai telep : Görgényi László főfelügyelő; Pesti fasorok : Szabó Zsigmond intéző. Népliget: Baracka István főintéző, Honvéd-utca : Hegyi Pál főkertész; Tisza Kálmán-téri csoport : Zentai István főkertész ; Tabáni csoport: Halász Jenő főintéző ; Budai fasorok : Kerekes Antal főintéző ; Városmajori csoport : ifj. Csákvári János kertészeti gyakornok. — Központi üzemi bizottság : elnök : Bogó József alelnök-titkár : Baranyai Imre ; alelnök : Földi Béla. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI JAVÍTÓMŰHELYE IX., SOROKSÁRI-ŰT 68. — TÁVBESZÉLŐ': 389—147. Az üzem a múltban, mint «Vásárcsarnokok Gépüzeme« kötött keretek között működött. Budapest ostroma alatt telephelye teljesen megsemmisült és gépi felszerelése, pótolhatatlan berendezése majdnem egészében elpusztult. Felszabadulás után az üzem új otthont talált a Gázművek Soroksári-út 68. szám alatti telepén, amelynek épületei is súlyos bombakárokat szenvedtek. Ma az üzem épületei, úgy az üzemi, mint hivatali és jóléti helyiségek és épületek rendben vannak. Az üzem telepén működik : 1 .Fémipari osztály, amely a kislakásos telepek és lakóházak installációs munkálatait végzi ; 2. Gépkocsijavító és service, amely idáig 15 darab autóroncsot épített újjá és helyezett üzemképes állapotba. A főváros és intézményei részére számos gépkocsit javított és a főváros gépkocsi parkjának állandó javítását, kezelését és rendben- tartását látja el; 3. Faipari osztály, amely a Községi Temetkezési Intézete részére koporsókat és kegyszereket gyárt. Teljesítménye jelenleg napi 20 koporsó, amely azonban további gépek beállítása esetén napi 100-ra emelhető ; 4. Gumijavító műhely, amely jelenleg még a Kun-utcában működik, az üzem kezelése és irányítása alatt. Teljesítményével belső és külső autógumik javításával és regenerálásával nagyban hozzájárul a mai gumihiány idején a székesfőváros kocsiparkjának kibővítéséhez. Üzemvezető igazgató : Losonczy Pál mérnök, aligazgató : Vadász Kálmán főmérnök. Üzemi bizottság : Elnök : Kovács II. János, alelnök : Tabajdi László, jegyző : Szedlák Gyula, tagok : Szakács János, Bakk István, Budai András, Zábó György. 290