Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZSÉGI ÉLEI MISZER ÁRUSÍTÓ ÜZEME IX., SOROKSÁRI-ÚT 58. TÁYBESZÉLÖSZÁMOK: KÖZPOIST: 187-950. VEZÉRIGAZGATÓ: 387-342, HELYETTES VEZÉRIGAZGATÓ: 425-345, ÜZEMIGAZGATÓ: 224 —027. ADMINISZTRÁGJŐS IGAZGATÓ: 224—037. Az 1910. és 1911. években az élelmiszerek, de különösen, a húsárak drágaságának enyhítése érdekében a főváros akkori vezetősége olyan intézkedések létrehozását szorgalmazta, amelyek a kialakult drágulási folyamat gazdaságpolitikai okainak legalább részben való megszüntetésére és a lakosság gondjainak enyhítésére alkalmasnak látszottak. A közélelmezési ügyosztály 1911. évi október hó 20-án javaslatot terjesztett a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, hogy a főváros első kézből, tehát a lehető legolcsóbb áron vásároljon, illetve állítson elő olyan fontosabb élelmi cikkeket, melyeket a fogyasztók széles rétegei nap-nap mellett vásárolnak és ezeket az élelmi cikkeket saját közegei útján csupán a kezelési és egyéb üzleti költségek betudásával számított árban közvetlenül a fogyasztóközönség részére saját maga árusítsa. A törvényhatóság közgyűlése a javaslat alapján 1911. évi november hó 21-én az élelmi cikkek községi árusítását elhatározta. Ezt a közgyűlési határozatot a belügyminiszter 1912. évi 12.837. számú leirattal hagyta jóvá. A Községi Élelmiszerárusító Üzem működését 1911. évi december hó 2-án kezdte meg és hivatásának megfelelően a különféle húsárukat, mint a marha-, borjú-, sertés-, juh- és vadhúst, továbbá minőségi kolbászáru-készítményeit 14 üzlete útján közvetlenül a fogyasztóközönség részére árusította. Budapest lakossága rövid idő alatt megszerette az üzem ízletes készítményeit. Csakhamar szükségessé vált az üzem üzletkörének tojás, baromfi, tejtermék és különféle terményáruk beszerzésével és forgalombahozatalával való bővítése. Az 1913. évben a kórházi élelmezés gazdaságosabbá tétele és a vállakozói rendszer káros kinövéseinek megszüntetése érdekében a székesfőváros tanácsa, közgyűlési hozzájárulás mellett a fővárosi közkórházak és egyéb intézmények rendszeres élelmiszerellátásával az üzemet bízta meg. Az 1914 -18-as világháborút követő nehéz gazdasági helyzetben, amikor az élelmiszerek termelésében és elosztásában nagyobb nehézségek mutatkoztak, az üzem hivatásának megfelelően a fogyasztók széles rétegeit látta el mérsékelt áron nélkülözhetetlen élelmicikkekkel és ha korlátozott mértékben is, de átsegítette a főváros lakosságát az élelmiszerbeszerzési nehézségeken. Az 1925. és az azt követő években létesült jótékonysági intézményeknek mint az étkeztetési és gyermeknyaraltatási, anya- és csecsemővédelmi intézeteknek élelmiszerellátásával szintén az üzemet bízták meg. Az üzem hírneve ezután fokozatosán emelkedett, Ennek tulajdonítható, hogy a vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium megbízásából — a magánvállalkozások teljes kizárása mellett — a Pázmány Péter Tudományegyetem klinikáinak élelmezését 1928. évtől kezdve kizárólag az üzem intézte. Az 1929. évi június hó 1-én a közélelmezési ügyosztály kezdeményezésére megszüntették a hatósági Zöldségárusító ügykörét és azt teljesen az üzembe olvasztották be ; így a Községi Élelmiszerárusító Üzem tevékenységét ezen időponttól kezdve burgonya-, zöldség- és gyümölcsárusításra is kiterjesztették. Az általános világgazdasági helyzet romlásával az élelmicikkek értékesítése egyre nagyobb nehézséget okozott, 1931. évben több országgal szerződésnélküli állapot következett be. A bajok orvoslására az üzem is úgynevezett intervenciós sertésvásárlásokat bonyolított le, a felvásárolt sertéseket feldolgoztatta és azok zsiradékát exportálta. Az 1932. évben állami megbízás alapján a Községi Élelmiszerárusító Üzem bonyolította le az Olaszországba irányuló marhahúskivitelt is. A fővárosi üzemek megszüntetése, beolvasztása, üzletkörének korlátozása tárgyában kelt 79.484/1934. belügyminiszteri leirat végrehajtása során kiadott polgármesteri rendelet értelmében a fővárosi közkórházak, közintézmények romlandó élelmiszereit az addigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is az üzem szállította, mig a nem romlandó élelmiszereket a főváros ezután nyilvános versenytárgyalás útján szerezte be. 1937. év folyamán az üzem az eddigi mértéken felül is bekapcsolódik az exportba. Főleg Németországba, Angliába és Olaszországba nagyobb mennyiségű zsírt exportál. Emellett azonban a baromfi és a baromfitermékek exportját is nagyobb mértékben felkarolja. Körülbelül ebben az időpontban kezdődik az üzem modernizálása. Új húsipari gépeket szerez be, modern zsiradékfeldolgozó és olvasztó üzemet állít fel, korszerűsíti hűtőraktárait és a terményáruk raktározására nagyobb helyiségeket létesít, az élelmiszerek szállítását saját gépkocsiparkjával bonyolítja le. A második világháború kitörésének pillanatában az üzem egyike volt az ország legjobban felszerelt és mintaszerűen kiépített élelmiszerfeldolgozó és árusító üzemeinek. Jelentősége az 194U. évben kezdődő élelmiszerbeszerzési nehézségek folytán még inkább emelkedett. Minden egyes évben a fővárosi lakosság ellátásának biztosítására nagyobb árukészleteket szerzett be s ezzel biztosította az élelmiszerek folyamatos elosztását és azok mérsékelt árnívóját. 1945 január hónapjában, Budapest ostroma alkalmával az üzem súlyos károkat szenvedett. Épületei, értékes gépállománya megrongálódtak vagy tönkrementek. Szállítóparkja, mely ezen időpontban már 30 tehergépkocsiból állott, teljesen megsemmisült. Árukészlete a harci cselekmények következtében elpusztult. Az újjáépítési munkálatok csak 1945. év április-május havában indultak meg teljes erővel. Az akkori viszonyoknak megfelelően legelőször a szállítás kérdését kellett megoldani. Fővárosunk vezetősége belátta azt a fontos közérdeket, mely az üzem mielőbbi életre18* 291
