Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
lenül a csatornahálózatba. Az Aszódi-úti átemelő a telep szennyes csapadékvizeit emeli át az Aszódi-úti közcsatornába. A szivattyúk teljesítménye 217 liter/mp, a motoroké 24'5 LE. — A Szőnyi-úti átemelő a Rákospatak vizét emeli át a Városligeti tó táplálására szolgáló Szőnyi-úti csapadékvízlevezető csatornába. A vizek átemelését 2 darab egyenként 120 liter/mp és 1 darab 60 liter/mp teljesítményű, 33 LE-s elektromotorral kapcsolt szivattyúegység végzi. Budán eddig csak Kelenföldön és Óbuda egy részén épült meg az egységes rendszerű csatornázás. A Margit-híd és Erzsébet-híd között a csatornák jelenleg még közvetlenül a Dunába torkolnak, s ezzel a belső Dunaszakasz állandó szennyeződésnek van kitéve. A tervezett dunaparti főgyüjtőcsatornahálózat lesz hivatva e kitorkolásokat megszüntetni és a budai városrész szennyes csapadékvizeit összefogva, egyhelyen, Buda legdélibb részén a Dunába juttatni. Az Óbudai csatornaszivattyútelep (111. kér., Zsigmond-tér 1.) Óbuda szennyvizeit emeli át a Dunába. A telep az 1912—1915. évek között épült. A telepre érkező szennyvizet üllepítés és mechanikai tisztítás után 6 darab, összesen 1000 lóerő teljesítményű elektromotorral meghajtott 7 darab centrifugálszivattyú emeli át a Dunába, melyek teljesítménye összesen 10.880 liter. A Kelenföldi csatornaszivattyútelep (XI. kér., Budaroki-úc 4005/2. hrsz. — Távbeszélő száma: 258—698.) 1934. évben épült. A telep a kelenföldi városrész szenny- és csapadékvizeit emeli át a Dunába. Erre a célra 4 darab, összesen 2225 liter/mp teljesítményű függőleges tengelyű szivattyúegység áll rendelkezésre. A szivattyúk meghajtására 4 darab, összesen 193 LE-s motor szolgál. A négy csatornaszivattyútelep által a Dunába átemelt szennyvíz mennyisége az 1944. évben kereken 69 millió köbméter volt. Az Árvízvédelmi gépüzem (111. kér., Szél-utca 8. és Pacsirtautca 25. — Távbeszélő száma : 162—276.) feladata a dunajobbparti városrész belvízmentesítésével kapcsolatos teendők elvégzése, az árvízvédelmi zsilipek karbantartása és kezelése. Az árvíz- védelmi zsilipek a Római-fürdőtől a Bertalan-utcáig terjedő budai Dunaparton szabadon kitorkoló csatornák elzárására szolgálnak. Magas Dunavízállás esetén a csatornákban összegyűjtött szennyvizek átemelést a zsilipállásokban részben beépített, részben pedig hordozható szivattyúegységek végzik. Az Árvízvédelmi és Vízépítési telep (XI. kér., Budafoki-út 185. és Budafoki-út 44. — Távbeszélő száma : 258—653.) gondozza elsősorban az árvízvédelmi védőgátakat, azonkívül a nyílt vízfolyások, hegy vízlevezető árkok szabályozásával és karbantartásával foglalkozik. A Csatornázási Művek vezetője: Szabó János vezérigazgató. Vezérigazgatóhelyettes: Sajben PáL Igazgató: Ózdy Lajos. Helyettes igazgató: Szerényi László. Címzetes helyettes igazgatók: Reidner Leodegár műszaki főtanácsos és dr. Rostagni Ferenc főtanácsos. — Üzemi választmány: Elnök: Dudás József. Elnökh.: Mezei György, tagok: Fodor Vilmos, Lammel Kálmán, Orcsó Gyula, Zsigmond Dezső. — Központi üzemi bizottság elnöke: Szokol István, helyettese : Magasházi Gyula. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS FŰTŐ- ÉS FŐZŐKÉSZÜLÉKEKET TERJESZTŐ VÁLLALATA V., VÖRÖSMARTY-TÉR 3. — TÁVBESZÉLŐ : 181—040, 181—041. Kővágó József polgármester gondos előrelátásának eredményeként 1945 július havában az olajszakma és vasgyárak képviselőinek bevonásával értekezlet ült össze, amelyen megvitatták a petróleum,- illetve gázolajtüzelés felhasználásának lehetőségeit. Miután sikerült megfelelő petróleum-, illetve gázolajmennyiséget fűtési célra biztosítani Gombosi Zoltán ásványolajkormánybiztos támogatásával ki kellett választani olyan könnyen kezelhető, biztonságos és a petróleum gazdaságos eltüzelésére alkalmas fűtő- és főzőkészülékeket, amelyeknek gyártását a rendelkezésre álló nyersanyagok mellett biztosítani tudják. Az új tüzelési rendszer bevezetésére a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a magángazdálkodás egyrészt már nem tudott hatósági támogatás és irányítás nélkül kellően felkészülni, másrészt a petróleum szétosztását kellett megfelelő és nem túlzottan bürokratikus alapon, ellenőrzés mellett jegyek ellenében biztosítani, ezért volt szükséges a közönség érdekében a főváros részvételét biztosítani. Kővágó József polgár- mester az iparügyi kormányzattal és az Ásványolajgazdálkodás Miniszteri Biztosságával folytatott tárgyalások eredményeként mintegy 10—15.000 darab fűtő-és főzőkészülék forgalomba- hozatalához szükséges fűtőanyag kiutalását biztosította olymódon, hogy a fűtési anyagnak a háztartások között való szétosztását az olajvállalatok végzik meglévő apparátusukkal, míg a fűtőanyag eltüzelésére szolgáló készülékeket Budapest székesfőváros e célra alakult új vállalata gyártatja le és hozza forgalomba. Miután az alapos előkészítések megtörténtek, 239.335/1945—XII. polgármesteri rendelettel életrehívták a vállalatot, »Budapest Székesfőváros Fűtő- és Főzőkészülékeket Terjesztő Vállalat« cégszöveggel, mint önálló vagyonkezelésű fővárosi üzemet- Az üzem felügyeletére a polgármesteri XII. ügyosztály kapott megbízatást. A vállalat célkitűzésének megfelelően elsősorban biztosította megfelelő minőségű és kifogástalanul működő petróleum fűtő- és főzőkészülékeknek gyártását és a közönség körében megfelelő hírverés útján megkezdte a megrendelések felvételét. Az olajszakmával való állandó érintkezés útján sikerült időben elegendő fűtőanyagot biztosítani és annak megfelelő folyamatos szétosztását megszervezni. Nagy nehézséget jelentett megfelelő helyiség kiválasztása, tekintettel arra, hogy hatalmas tömegforgalommal kellett számolni, amelyet úgy igyekeztek leegyszerűsíteni, hogy a megrendelések alkalmával 287
