Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

és Anyagraktárt, Anyaggazdasági Intézet néven egyesítette. A 27.616/1945—I. számú rendelet tovább ment a központosítás terén és a Gazdasági Hivatal megszüntetésével annak beszerző tevékenységét az Intézetre bízta. A 456/1941. kgy. számú határozat kiemelte az Intézet alkalmazottait a közigazgatási létszámból és önálló üzemi státus keretében biztosította a szakszerű utánpótlás és megfelelő előmenetel lehetőségét. Az anyagbeszerzés központosításának fokozatos kiépítésével kapcsolatban az Intézet működési köre állandóan bővült s ma már a fővárosi hivatalok, intézmények és üzemek anyagbeszerzése — az üzemek különleges szükségletét kivéve — az Intézet hatáskörébe tartozik. Az Intézet vezetője : Erdélyi Jenő igazgató (Távbeszélő : 220—083). Helyettese : Szabó Dániel aligazgató (Távbeszélő : 222—869). Beszerzési csoport vezetője : Csíki Csikász László aligazgató (Távbeszélő : 220—042). Számadási csoport vezetője : Stolte Lénárd szakelőadó (Távbeszélő 222—869). Raktárfőnök : Kovács János főtisztviselő (Távbeszélő: 189—850,523 mellékállomás). Központi irodák: VII., Nagydiófa-utca 14. Raktárak:

IV., Központi városháza. (Papír-, írószer-, háztartási anyag stb. Távbeszélő: 189—850, 523, 524 mellékállomás). VII., Nagydiófa-utca 14. (Kötszer-, műszer-, kórházi felszerelés. Távbeszélő : 222—869). IX., Gyáli-út 3. (Bútor-, selejtanyag, egyenruházati cikkek. Távbeszélő : 385—549). Üzemi bizottság névsora: (Távbeszélő: 189—850, 523 meúeKáilomás.) Tisztviselőcsoportból : Rendes tagok : Elnök : Kovács János, jegyző : dr. Libertiny Zoltán, póttagok : Szekeres Ferenc, Szakolczay Imre. Munkáscsoportból : Rendes tagok : h. elnök : Nagy József, Vellai Ferenc, Ródé Elemér, póttagok : Tóth Károly, Wolf Erzsébet, Róna Gyula.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS CSATORNÁZÁSI MŰVEI

IV., ESKÜ-TÉR 3. — TÁVBESZÉLŐ: 180 418, 180—419.

A csatornázással kapcsolatos feladatok a múltban a polgármesteri II. (Út- és mélyépítési) és a polgármesteri XVI. (Gépészeti) ügyosztályok hatáskörébe tartoztak. Azonkívül a kerületi elöljáróságok is rendelkeztek bizonyos engedélyező és ellenőrző hatáskörrel. A csatornázással összefüggő feladatok gyors végrehajtásának megkönnyítése céljából és a helyes gazdálkodás szempontjából a törvényhatósági bizottság közgyűlése a 95/1945. kgy. sz. határozatával a csatornázási feladatokat ellátó intézményeket »Budapest Székesfőváros Csatornázási Müvek elnevezéssel elkülönített vagyonkezelésű üzemmé szervezte át. A közgyűlés 96/1945. kgy. szám alatt egyidejűleg új csatornázási szabályrendeletet is alkotott, melynek alapján a kerületi elöljáróságoknak eddigi engedélyező és ellenőrző hatásköre megszűnt. A Csatornázási Művek feladatai közé tartozik : az új csatornák tervezése, építése, a közterületeken levő közcsatornahálózat karbantartása és tisztítása, a csatornaszivattyútelepek üzemeinek fenntartása, a belvízlevezető árkok, nyílt vízfolyások szabályozása és karbantartása, az árvízvédelmi védőgátak és védőművek fenntartása és fejlesztése, a székesfőváros árvízvédelmi munkálataival kapcsolatos teendők, valamint a házicsatornák építésének engedélyezése és ellenőrzése. Budapest székesfőváros csatornáinak hossza az 53.579 m főgyűjtő és a 745.081 m hosszú mellékcsatornahálózattal együtt 898.660 folyóméter. A csatornákban összegyűlő szenny- és csapadékvizek a csatornaszivattyútelepek közvetítésével jutnak a Dunába. Pest mai csatornázási rendszere a millenniumi években a dunaparti, nagykörúti és Haller-utcai főgyüjtőcsatornahálózat megépítésével alakult ki. E gyűjtőrendszerből a szenny- és csapadékvíz a Soroksári-úti közös főgyűjtőn át a Központi csatornaszivattyútelep (IX., Soroksárját 31. — Távbeszélő száma : 188—658.) gyüjtőmedencéjébe folyik. A szennyvizet tisztítás után 12 darab centrifugálszivattyú emeli át a Dunába. A szivattyúk összes teljesítőképessége közepes dunavízállás mellett másodpercenként 31.200 liter. A szivattyúk közül 10 darab közvetlenül (összesen 1740 LE teljesítményű) elektromotorral van meghajtva, 2 darab szivattyúhoz pedig a hajtóerőt egy 450 LE teljesítményű Diesel-mótor szolgáltatja. A telep 1893 óta áll üzemben. Az 1938. évben épült rácsiszapelgázosító berendezés a szennyvíz szűrőrácsról kiemelt szemét kirothasztására és elgázosítására szolgál. Évenként 7000 m3 rácsszemétből 350.000 m3 methángáz fejlődik. A gázt mintegy 350.000 KWO elektromos energia termelésére használják fel. Az utóbbi két évtizedben Pesten a Rákospatak völgyében még egy főgyüjtőcsatornarendszer épült, amely a Magdolnavárosi csatornaszivattyútelep (XIII. kér., Vizafogó-utca 25884. hrsz. — Távbeszélő száma: 381 —192.) közvetítésével torkol a Dunába. Az új szivattyútelep 1937—1942. években épült. Elkészült a homokfogó-berendezés, a szűrőház, a gép- és transzformátorház, továbbá az 500 m hosszú nyomócsatorna, melynek utolsó 100 m hosszú szakasza 5 méternyire a Duna feneke alatt fekszik. A szennyvizek átemelését 7 darab összesen 995 lóerős motorral hajtott szivattyú végzi, melyek összteljesítménye 9250 liter/másodperc. A csapadékvizek átemelésére 2 darab 420 lóerős motorral hajtott záporszivattyú áll rendelkezésre 3000 lit/mp teljesítménnyel. A telep jelenlegi összteljesítménye 12.250 1/mp és 1375 LE. Helyi jellegű követelményeket elégítenek ki a pesti oldalon : az Élelmiszernagyvásártelepi átemelő, mely a Soroksári Dunaág mentén elterülő vásártelep szenny- és csapadékvizeit emeli át a Soroksári-úti gyűjtőbe. Az átemelést 2 darab egyenként 20 liter/mp teljesítményű szivattyúegység végzi. Ezek meghajtására 1 darab 8 LE-es elektromotor és 1 darab 9 LE-s benzinmotor szolgál. A IX. kerületi Aszódi-út—Füleki-úti kislakástelep mélyebben fekvő épületei nem köthetők be közvet286