Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Lexikon-rész

Telekkitűzések kérésének két módja lehetséges. Kitűzés kérhető a polgárm. III. ügyosztálynál az építési engedély birtokában, avagy kerítésfelállítással kapcsolatosan kitűzési kérvénnyel (állami okmánybélyeg). Előfordulhat még az úgynevezett felmérés, amikor is a kérdéses teleknek mesgyéjén kell egy esetleg hibásan álló épület vagy kerítés helyét vizsgálni. Ezen tény esetleges megállapítása a feleknek határrendezésre való felszólításával nyer elintézést. A fenti eljárásokról kitűzési igazolvány állíttatik ki. Kitűzés díjai : Építkezéssel kapcsolatosan 180.000, 300.000 és

450.000 adópengő Kerekezéssel kapcsolatos kitűzéseknél rendes esetben, amikor egy teleknek a kitűzését kérik, 300.000 adópengő és mérés nélkül 75.000 adópengő, több telek kitűzésének, vagy parcellázásoknak díjai esetenként a telkek nagysága és a végzendő munka szerint állapíttatik meg. A kitűzések feltételeként a telek telekkönyvezettsége szükséges, valamint a kitűzött pontok átadásakor szükség szerint az érdekelt szomszédok jelenléte. Vonatkozó törvények : Építésügyi Szabályzat. Fellebbezésre vonatkozóan lásd az Építésügyi Szabályzat 103—106. §-ait.

Telekrendezés. A telekrendezési ügyek lehetnek 1. telekszabályozások, 2. telekfelosztások,

3. telekegyesítések és telekhatárrendezések. Az ügyek rendszerint magánkérelemre indulnak meg, kivéve az építkezésekkel és az útépítésekkel kapcsolatban hivatalból megindított telekszabályozásokat, továbbá az 1937. évi VI. te. 7. §-a alapján hivatalból megindított telekhatárrendezési ügyeket. Telekfelosztás, telekegyesítés és telekhatárrendezés csak az esetben engedélyezhető, ha előzetesen vagy egyidejűleg a telekszabályozási kérdések is elintéztetnek, épp ezért oly telkek esetében, melyek még véglegesen szabályozva nincsenek — csupán felosztási, egyesítési és határrendezési kérelem esetén is—, a szabályozás okvetlenül végrehajtatik és ha ehhez a telektulajdonos nem járul hozzá, a telekfelosztási, egyesítési vagy határrendezési kérelem sem teljesíttetik. A magánkérelemre megindítandó ügyek esetében a polgárm. III. ügyosztályhoz intézett bélyegköteles beadvány alapján tétetik folyamatba az eljárás. A beadványt a szóbanforgó telek telekkönyvi tulajdonosa vagy annak meghatalmazottja tartozik beadni. A beadványhoz okvetlen mellékelni kell az eljárásba bevont összes telkek jelenlegi állapotát feltüntető telekkönyvi kivonatokat ; a tulajdonosok nevében történő kérelmezés esetén a meghatalmazást és amennyiben a kívánt elintézési mód a beadványban szavakkal le nem írható, egy magyarázó helyszínrajzot, továbbá, ha a felosztásra kerülő telken a felosztás után is fenntartandó építmény, vagy oly egyéb létesítmény, vagy növényzet volna, amelyet a felosztás szempontjából figyelembe kell venni, úgy egy, az ezek elhelyezését feltüntető, méretezett és ily mérésekre jogosított mérnöki kamarai tag által aláírt rajzot is csatolni kell. Mindezen ügyek után hivatalos eljárási díj fizetendő, melyet az ügy előadója által történt számszerű előírás után a III. ügyosztály segédhivatalában kell befizetni. E célból 4—5 nappal a kérelem beadása után az illetékes előadónál célszerű jelentkezni. Az eljárási díj lefizetése után foganatosíttatik az esetleg szükséges helyszíni kiszállás és elkészül a vonatkozó térrajz, mellyel az úgy a városrendezési és magánépítési szakbizottság elé kerül tárgyalás és véleményezés céljából, kivéve azokat az eseteket, hol közterület csatolásáról van szó, amikor az ügyek előzetesen még a Fővárosi Közmunkák Tanácsához küldendők az elszámolás megejtése végett és csak azután vihetők a szakbizottság elé. A székesfőváros tulajdonában lévő telkek, telekrészek vagy csonkatelkek átadásával, valamint a székesfőváros részéről történő kártalanítási ár fizetésével kapcsolatos telekszabályozási ügyek a szakbizottsági véleményezés után engedélyezés végett a polgármester vagy a közgyűlés elé kerülnek. Ennek megtörténtével az összes iratok a tiszti ügyészséghez kerülnek a kisajátítási egyezség elkészítése és ennek a kisajátítást szenvedők által történő aláírása céljából, amely után a III. ügyosztály elkészíti a tudomásulvevő polgármesteri véghatározatot és a politikai hatósági engedélyt, valamint jóváhagyja a kisajátítási egyezséget és térrajzot. Erről az érdekelteket — a szükséges másolatok kapcsán — értesíti, az eredeti okmányokat pedig a tiszti ügyészségnek küldi meg telekkönyvi keresztülvitel céljából, melynek megtörténte után a kisajátított telkek, illetve telekrészek átvétele, vagy az átengedett telkek, telekrészek és telekkönyvezetlen terjedékek átadása iránt történik intézkedés. Abban az esetben, ha a székesfővárosnak kártalanítási árat is kell fizetni, a kisajátítási egyezségben megállapított időben ez is megtörténik. Olyan telekrendezési ügyek, melyek kapcsán sem vagyonelidegenítés, sem a főváros részéről történő fizetés nincs, a szakbizottság véleményezése után a tiszti ügyészségre küldetnek. Ezután az ügymenet általában az előbbivel azonos. Az olyan telekrendezési ügyek pedig, melyeknél sem szabályozásról, sem telekkönyvi korlátozások feljegyzéséről nincsen szó, a tiszti ügyészségre sem mennek, hanem a véghatározat, a politikai hatósági engedély és az eredeti térrajz kikézbesíttetik a folyamodónak, aki saját hatáskörében tartozik gondoskodni a szükséges térrajz-másolatok elkészíttetéséről és az ügynek egy éven belüli telekkönyvezéséről. A telekrendezési ügyekben hozott határozatok megfellebbezhetők a Fővárosi Közmunkák Tanácsához, kivéve a megállapított megváltási árat, melynek módosítását legfeljebb újabb beadvánnyal lehet kérni a kisajátítási egyezség aláírása előtt. Vonatkozó törvények : 1930. évi XVIII. te., az 1937. évi VI. te. és az Építésügyi Szabályzat.

Telekterjedékügyek. A telekterjedékügyek elintézésének módja teljesen azonos a telek- szabályozásoknál követendő eljárással. Lásd : Telekrendezés c. a.

271