Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
Telekvétel (teiekfelajánlás) és telekcsere ügyében a polgárm. 111. ügyosztálynál kell eljárni. A felajánlott telek megvételét, illetve elcserélését csakis az ingatlan valamennyi tulajdonosa együttesen, saját maguk vagy megbízottjuk útján kérhetik. Állami bélyeggel ellátott beadványban fel kell tüntetni a telek fekvésén (kerület, utca, helyrajzi szám vagy házszám) kívül a kért vételárat, illetve az elcserélendő telek fekvését. A vonatkozó törvény : 1930. évi XVIII. te. Fellebbezésnek helye nincs. Telepengedélyeknek városszabályozási szempontból való véleményezése. A telepengedélyek megadása az illetékes kerületi elöljáró hatáskörébe tartozik, a kérelmek ott nyújtandók be. Mindennemű felvilágosítást a kerületi elöljáró iparügyi előadója ad meg. A polgárm. III. ügyosztály az engedélyezési eljárásban nem vesz részt, csak városrendezési és szabályozási szempontból ad írásbeli véleményt a kérelem tárgyában a kerületi elöljárónak. Vonatkozó törvények : 1884. évi XVII. te. és az 1922. évi XII. te. Telepengedélyezési díjak. Lásd : Hatósági eljárási dijak c. a. Telepengedélyezési eljárási díjak. Lásd: Hatósági eljárási és engedélydíjak c. a. Telepengedélyhez kötött ipar. Lásd : Iparengedély c. a. Telkek bérbeadása a fővárosnál. A székesfőváros a be nem épített területeit bérbe adja ipari és raktározási célokra. A székesfőváros ezeknél a területeknél biztosítja az % évi felmondást, úgy hogy az esetben, ha a fővárosnak ezekre a területekre saját, vagy más célra szüksége volna, rövid felmondási határidővel a bérletből visszavehető. Üres fővárosi telkek, ipari, raktározási, kereskedelmi, konyhakerti, vagy mezőgazdasági művelés stb. céljára bélyegköteles beadványban a polgármesteri III. ügyosztálytól kérhetők bérbe. A beadványban fel kell tüntetni a terület fekvését (kerület, utca, helyrajzi szám, vagy házszám stb.), milyen célra kívánja bérbevenni a területet és mekkora bérösszeget ajánl fel. Amennyiben a kért területet a főváros bérbeadja és az ajánlatot a polgármester vagy a közgyűlés'elfogadja a bérlő a terület átadása végett a kerületi elöljáró mérnöki hivatalában tartozik megjelenni. 1946. március hó 1.-től kezdődőleg a fővárosi telkek és területek bérbeadása, továbbá a forgalomnak még át nem adott közterületek hasz- nálatbaadása, valamint az ilyen telkek és területek bérletének, illetőleg használatának meghosszabbítása adópengő alapon történik. Az adópengőben megállapított béreket, illetőleg használati díjakat oly módon kell kiegyerílíteni, hogy a bér, illetőleg használati díj mindenkor a befizetés napjára megállapított adópengőben fizetendő. A postai befizetési lapon, vagy utalványon történt befizetéseknél a feladás napja tekintendő a befizetés napjának. Bérleti biztosítékok letétbehelyezését további intézkedésig a főváros nem kívánja. Az eddig letett és a főváros központi pénztárában őrzött készpénzbiztosítékokat a bérlők bérleti díjai, illetve a közterülethasználók használati díjai javára számolják el, amennyiben pedig a bér, illetőleg használati díj már kiegyenlítést nyert, valamint amennyiben a biztosíték nem készpénzben, hanem értékben tétetett letétbe, azt a letevőnek visszaadják. Temetések. A Községi Temetkezési Intézetnek VIII., Vas-utca 2/d, (Központi iroda), IX. , Üllői-út 95., (Pest-déli iroda), VI., Aradi-utca 23. (Pest-északi iroda), X., Szent László-tér 29. (X. kér. kirendeltség), XI., Verpeléti-út 3. (Buda-déli iroda), II., Batthyány-utca 2. (Buda-északi iroda), III., Főtér 3. (III. kér. kirendeltség) sz. alatt körzeti felvételi irodái vannak, ahol a hozzátartozók a temetéseket megrendelhetik. A temetések költségeire nézve az irodák szolgálnak felvilágosítással. Az izraelita vallású halottak temetési szertartását az autonómiával bíró zsidó szentegyletek intézik. Ilyeneknél az intézet csak a koporsót szolgáltatja és a halottakat a temetőbe szállítja ki. Teljesen vagyontalan szegényeket, akiknek hozzátartozói a temetés költségeit nem tudják viselni, a kerületi elöljáróság utalványa alapján a Községi Temetkezési Intézet díjmentesen temeti el. Köz- vagy magánkórházban elhaltak hozzátartozói ingyentemetésre a kerületi elöljáróságtól utalványt nem igényelhetnek, az ott elhaltak eltemetéséről az illetékes kórház tartozik gondoskodni. A hősi és katonai halottaknak a hősök, illetve katonai temetőbe való temetéséhez szükséges engedélyt a Hősi Temetők Felügyelősége (IV., Magyar-utca 12—14.) adja meg. Temetkezési Intézet. Lásd : Községi Temetkezési Intézet c. a. Temető a Duna balpartján: 1. a Kerepesi-úti köztemető, területe 260.394-50 n-öl. Ez a temető 1849 április 1 -je óta áll fenn ; 2. a X., Új (Rákoskeresztúri) temető. Területe 505.300-70 □-öl. A temető 1886. évi május hó 1-én nyílt meg. 1903-ban a temetőből egy kisebb rész a katonaság részére engedtetett át temetkezési helyül, mely terület a háború alatt nagymérvben kibővíttetett ; 3. a Kerepesi-úti izraelita temető, területe 4-06 hold, már betelése előtt áll; 4. a X. , Rákoskeresztúri izraelita temető, területe 70 hold. A zsidó temetkezések nagyrésze ebbe a temetőbe történik. — A Duna jobbpartján : 1. Az L, Farkasréti temető. Megnyílt 1894. évben, területe a kibővített résszel együtt 117.184-40 □-öl. A temető csak az I. és II. kerületi lakosság temetkezési helyéül szolgál. 2. A Farkasréti-temető területéből az 1894. évben kihasított 8120 négyszögöl a II. kér. izraelita hitközség felekezeti temetője. A temetőt a II. kér. izraelita szentegylet kezeli. 3. A katonai temető. A régi vízivárosi lezárt katonai temető pótlására a Farkasréti-temető területéből 2400 □-ölet engedett át a főváros új katonai 272
