Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Lexikon-rész

jelölhet ki. Ha a tulajdonos a bérlemény helyreállítását a R. hatálybalépte előtt kezdte meg, vagy fejezte be, a rendeletben biztosított jogok őt azzal a teltétellel illethetik meg, hogy a bérleményre vonatkozóan a végrehajtási utasítás hatálybalépésekor, tehát 1946. évi január hó 12-én bérleti jogviszony nem állott fenn.

II. A bérlő által végeztetett helyreállítás. A bérleményt helyreállítani szándékozó bérlő — ha csak nem rendelkezik kezdettől már a tulajdonos hozzájárulásával — köteles a tulajdonost felhívni a helyreállítás elvállalására. Ha a tulajdonos a felhívásra nem válaszol, vagy a helyre- állítást nem vállalja, továbbá, ha az elvállalt helyreállítási munkálatokat 30 nap alatt nem kezdi meg, vagy a megkezdéstől számított 60 nap alatt nem fejezi be, a bérlő jogosult a tulajdonos hozzájárulása nélkül is helyreállítani. A helyreállítás elvégeztetésére a lakásügyi hatóság által kijelölt bérlő is jogosult. A bérlő a helyreállítás következtében vagy a R.-ben meghatározott kedvezményeket, vagy költségeinek megtérítését kívánhatja. A lakásügyi hatóság igénybevehet a háborús esemény következtében teljesen lakhatatlanná vált bérleményt is, de csak akkor, ha annak bérlőjéül olyan személyt jelöl ki, aki az egész bérlemény helyreállítására kötelezettséget vállal. Ha az ilyen bérlő a bérleménynek teljes egészében való helyreállítását a lakásügyi hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt nem fejezi be, a tulajdonos a bérletet rendkívüli felmondással megszüntetheti. Teljesen lakhatatlannak e rendelkezés alkalmazásában azt a nem lakott bérleményt kell tekinteni, amelynek padozata, mennyezete utcára, udvarra, folyosóra néző fala olyan mértékben rongálódott meg, hogy a bérlemény rendeltetésszerű használatát kizárja, feltéve, hogy a megrongálódott helyiségek alapterülete az egész lakás mellékhelyiségek nélkül számított alapterületének legalább 60%-át eléri. Ilyen rongálódásnak tekinthető az ablaktokok vagy a szobák közt levő közfal hiányá is. Az ablaküveghiány és az, hogy a bérlemény bármilyen okból nem fűthető, nem minősíti a bérleményt lakhatatlannak. Azt, hogy a lakás az itt foglaltaknak megfelelően lakhatatlan-e vagy sem, az igénylőnek helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia. A lakásügyi hatóság a lakhatatlan bérlemény bérlőjéül csak azt jelölheti ki, aki az igénybevételt kérő beadványhoz csatolt nyilatkozatában kijelenti, hogy az egész bérlemény helyre- állítására kötelezettséget vállal. Az albérlő, aki sérült bérleményét több önálló bérleménnyé alakítja át és a tulajdonossal ezekre nézve ház-haszonbérleti szerződést köt, a helyreállítás folytán a tulajdonoshoz hasonlóan a bér szabad megállapításának és a bérlő szabad kijelölésének kedvezményét élvezi. A helyreállíttató bérlő részére biztosított kedvezmények a következők : 1. A bérösszeghez és a helyreállítási költségekhez igazodó időtartamra a határozott tartamú bérlet meghosszabbodik, a határozatlan tartamú bérlet pedig határozott tartamúvá válik és ezidőre a bérlő és jogutóda mentesülnek a bérösszeg fizetése alól. 2. A kormánybiztosi határozat alapján a bérleti jog a tulajdonos beleegyezése nélkül is telekkönyvileg bekebelezhető. 3. A bérlő és jogutóda bérleti jogát a tulajdonos beleegyezése nélkül is átruházhatja. A bérlő a bérlemény egy részét a tulajdonos beleegyezése nélkül is albérletbe adhatja. 4. A helyreállító bérlő és jogutóda az őt megillető lakásszükségleten felül még egy lakószobára tarthat igényt, s az így őt megillető lakás az igénybevétel és visszautalás alól mentes, a lakásnak azt meghaladó része pedig csak akkor vehető igénybe, ha a bérlő azt albérletbe nem adta.

LAKÁSÜGYEK INTÉZÉSE

A lakásügyi igazgatás körébe tartozó ügyek elbírálása Budapest székesfővárosban elsőfokon a kerületi elöljáró, másodfokon a székesfővárosi lakásügyi döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A döntőbizottság elnökből és két tagból áll : elnökét a népjóléti miniszter, tagjait pedig a székesfőváros rendszeresített állásra kinevezett tisztviselői közül a polgármester jelöli ki. A döntő- bizottság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Ezidőszerint három lakásügyi döntőbizottság működik (VI., Nagymező-utca 1. sz. alatt). Az I. sz. döntőbizottság elnöke dr. Mihályi György, budapesti törvényszéki tanácselnök, tagjai dr. Hanusz Gyula és dr. Tóth István, területi illetékessége : a székesfőváros I., II., III., XI. és XII. kerülete. A II. sz. döntő- bizottság elnöke dr. Ferenczy Géza budapesti törvényszéki bíró, tagjai dr. Veress Samu és Knapp Antal, területi illetékessége : a székesfőváros V., VI., VII. és XIII. kerülete. A III. sz. döntő- bizottság elnöke dr. Kozma Sándor budapesti ügyvéd, tagjai Dersib Béla és Baráth Homoth Dezső, területi illetékessége : IV., VIII., IX., X. és XIV. kerülete. A Lakásügyi Döntőbizottságok Központi Hivatalának vezetője dr. Szőnyi László tanácsnok, helyettesei Nemes Béla tanácsjegyző és Hámori Miklós tanácsjegyző. A lakásügyi intézés célja : hajléktalanok lakáshoz juttatása. A hatóság erre a célra igénybeveheti az üres vagy elhagyott lakásokat, továbbá a lakás céljaira alkalmas helyiségeknek az indokolt szükségletet meghaladó részét. Az indokolt lakásszükségletet úgy kell megállapítani, hogy minden család részére egy lakószoba érintetlenül maradjon. (Ha a családnak háromnál több tagja van, legalább két lakószoba, ha hatnál több, három lakószoba és így tovább az indokolt lakásszükséget. A lakás két lakószobáját érintetlenül kell hagyni abban az esetben, ha a két lakószobában legalább két személy lakik és a két szoba teljesen nem különíthető el.) Azoknak, akik magasabb szellemi munkát végeznek, amennyiben ez közérdekből indokolt, egy külön dolgozószobát az előbb említett mértéken felül is érintetlenül kell hagyni.

249