Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
Lakásügyi intézmények. A székesfőváros tulajdonában és kezelésében levő lakóházingatlanok közel 20.000 bérleményt foglalnak magukban és rendeltetésük szerint három csoportba sorolhatók : /. Kislakásos bérházak. A székesfőváros népesedése folytán előállott lakásínséget példamutató építkezéssel igyekezett enyhíteni-, ami a magánépítkezést is kedvezően befolyásolta. Három ilyen építkezési ciklus volt ; az első 1909-től a világháború kitöréséig, második 1921 — 1925-ig, a harmadik pedig 1940-től kezdődően még nem nyert befejezést. Ezek során 76 házban 7220 lakást építettek, amelyeknek 55%-a egyszoba-konyhás, 38%-a kétszobás és 7%-a 3 szobás. 2. Kislakásos telepek. A szerényebb igényű és jövedelmű lakosság részére készültek a kislakásos telepek, amelyek nagyrészben az ipari negyedek közelében létesültek. Ezek lakói a munkahely közelsége miatt lényegesen több időt fordíthatnak a pihenésre, mint a távolabb lakó társaik. 26 ilyen telepe van a fővárosnak 5653 lakással, amelyekből 5310 egyszoba-konyhás, 343 pedig kettőszobás. 3. Szükséglakótelepek. Azok részére, akik körülményeiknél fogva maguknak és családjuknak hajlékot biztosítani nem képesek, — létesítette a székesfőváros a szükséglakótelepeket. Ezek nagyrészben egy helyiségből állanak és csak átmenetileg szolgálnak hajlékul használóiknak. 22 helyen 5386 szükséglakása van a városnak. Különleges rendeltetésénél fogva külön kell megemlékezni a Százados-úti művésztelepről, ahol 34 műterem és lakás áll rendelkezésre alkotó művészeinknek. Itt sok neves és szép sikert ért művészünk mutat irányt és segít elindulni tehetséges ifjú művészeket. A manapság annyira fontosnak hirdetett és külföldön is jól bevált kiskert-akciót gyakorlatban valósította meg a székesfőváros a Budapest határában létesített Városszéli teleppel. Itt a székesfőváros lehetőséget biztosított az egyébként segítségre szoruló családoknak, hogy önmaguk munkája révén termeljék meg azokat az élelmezési cikkeket, amelyeknek megszerzése a többtagú család számára nagy gondot jelentene. A telepen 114 ikerház épült 228 lakással, melyben minden mellékhelyiség rendelkezésre áll, ezenfelül gazdasági épületet és állattartáshoz ólat is létesített a főváros. Minden házhoz 600 négyszögöles, tehát egy-egy lakáshoz 300 négyszögöles kert tartozik, mely tervszerű és gazdaságos kihasználás mellett 5—6 tagú család évi szükségletét fedezi terményei révén. Minden fővárosi kezelésben levő lakás bárki által igényelhető, aki hajléktalan és egyéb körülményei folytán lakásra jogosult. Az erre irányuló kérelmeket a polgármesterhez kell címezni és a Központi városháza iktatóhivatalába benyújtani. Lakbizonylat. Azokban az esetekben, amikor valamely hatóság előtt egy bizonyos ügyben a be- és kijelentések körülményei hivatalosan igazolandók (pl. házasság, illetőség, útlevél stb.), a felek a főkapitányság bejelentőhivatalától (V., Nádor-u. 16. sz.) lakbizonylat kiállítását kérhetik. A kérelem bélyegköteles, szegénységi bizonyítvány alapján díjmentes. Lakhatási engedélyezés eljárási díja. Lásd : Hatósági eljárási díjak cím alatt. Lakhatási engedélyt minden épületre, vagy nagyobbszabású átalakítás folytán keletkezett helyiségre, az illetékes kerületi elöljáróságnál kell kérelmezni. A lakhatási engedély-kéréssel egyidejűleg az adómentességet is kérelmezni kell. A beadványhoz csatolni kell az építési vagy átalakítási engedélyt. Egyidejűleg be kell fizetni az előírt hatósági díjakat is. Bármilyen helyiséget a használati engedélytől eltérő más célra, csak újabb hatósági engedély alapján szabad igénybevenni. Laktanyák. Az állandó katonai beszállásolás céljaira szolgáló laktanyák rendelkezésre bocsátását a katonai igazgatás a katonai beszállásolásról szóló 1879. évi XXXVI. te. rendelkezései alapján jogosult követelni a községtől. A lakóházakban a házak sorrendje szerint kötelező egyenkénti és közös katonai beszállásolás megváltása céljából a főváros négy laktanyát engedett át a katonai igazgatás használatába, ú. m. a Szent László, Bajcsy Zsilinszky, gr. Andrássy tüzér és a gr. Szapári laktanyákat. A laktanyák használatáért — a legénységi szállások és mellékszükségletei után — a törvényben megjelölt térítési díjakat, egyéb helyiségek után (tiszti és altiszti lakások, parancsnoksági irodák, tiszti étkezdék, műhelyek, fedett lovardák, stb.) pedig az előírt vegyes bizottság által időszakonkint megállapított — bérszabásszerű — térítést fizet a katonai kincstár a laktanyatulajdonosnak. E térítési összeg ellenében a főváros — mint laktanyaátengedő — köteles a törvény rendelkezései szerint a laktanyaépületeket használható állapotban rartani. A laktanyák használatának módjára vonatkozóan az 1895. évi XXXIX. te. 9. §-a tendelkezik. Láttamozások díja. Lásd: Hatósági eljárási és engedélydíjak c. a. Leánygimnáziumok. Lásd : Iskolák c. a. Leányiparos tanulóotthonok. Lásd : Iparos- és kereskedőtanulóotthonok c. a. Leányotthonok. Lásd : Fiú- és leányotthonok c. a. 250
