Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
tárgyalás szakértői : a kér. elöljáró, a kér. mérnök, a kér. tisztiorvos, az államrendőrség képviselője a tűzoltó főparancsnokság, az iparfelügyelőség, a közmunkatanács képviselője, vegyészeti üzemek felállítása esetén a főv. vegyészeti intézet szakértője, vágóhidak, húsüzemek felállításánál a fent- említetteken kívül a kér. állatorvos. A helyszíni eljárás után a kér. elöljáró mint I. fokú iparhatóság a telepet véghatározattal engedélyezi és azt az iparfelügyelőséggel és a Közmunkatanáccsal közli. Az ipartelepet csak az engedély jogerőre emelkedése után lehet felállítani. Telepengedélyezési eljárást igényel a következő telepek, illetve műhelyek felállítása : acetongyárak, acetiléngázfejlesztő telepek, éter-, esszencia- és illóolajgyárak, agyagáru-égetőkemencék, alkáliák gyártása, (marónátron-, káliszóda- és hamuzsírgyártás), állati szőr elkészítésére szánt telepek, ásványolajfinomítók, ásványi savgyárak (kénsav-, sósav-, salétromsav- stb. gyárak), aszfaltfőző, aszfalt- fedéllemez, szigetelőlemez, aszfaltlakk és aszfaltmesztix gyárak, bélhúr- és béltisztítótelepek, bőrszárító telepek, celluloidot előállító, továbbá olyan ipartelepek, amelyekben egyidejűleg 10 kilogrammnál több celluloidot dolgoznak fel, cellulózé- és papírgyárak, cukorgyárak, csontégetők, csontgyűjtők, csontfehérítők, csontfőzők, csontszárítók, csontzúzók, degras törökvörös olajgyárak, dögfeldolgozótelepek, dögnyúzóhelyek, enyvfőzők, faggyúolvasztók, fatelepek, falepároló telepek, fatelítő telepek, fémöntő (amennyiben az olvasztás nem tégelyekben történik) és nyersfémek előállítására szolgáló telepek, firneiszfőzők, fürdők, gázkészítő- és gáztartó intézetek, gépfűrészek és mechanikai berendezéssel bíró asztalosműhelyek, gépzsír-, vazelin- és kocsikenőcsgyártás, amennyiben a gyártás melegúton történik, gipszbányák, gőzmalmok, gummigyárak, gyanta- és terpentindesztiláló telepek, gyapjúfonó, kenderkészítő és fonó, lenkészítő és fonó, továbbá pamut- kártoló és fonó és jutafonó telepek, gyertyaöntők, gyorsfehérítők, gyógyszervegyészeti gyárak , gyúszeráruk készítésére szánt telepek, hámorművek, házfedőpapír- és házfedőnemez előállítására szolgáló gyárak, karbidgyárak, kátránykészítő- és kátrányos ponyvát előállító gyárak, kátrány- lepároló telepek, kazeingyárak, keményítő- és keményítőszörpelőállító gyárak, kocsikenőcsgyártás nagyban, kokszgyárak, amennyiben másutt állíttatnak elő, mint ahol az anyag termeltetik, kőfejtő telepek és kőbányák, koromégetők, lakkgyárak, len- és kenderáztató telepek, lőporgyárak és raktárak, malátagyárak, marha- és sertéshízlalók, amennyiben a nagyipar körébe tartoznak, mésztégla- és gipszégetőkemencék, műanyaggyárak (amennyiben azok gyártása vegyi átalakulással kapcsolatos, phenol, kondenzációs termékek stb.) műtrágyagyárak, műselyem-és collodiumgyárak, nyersfilmgyárak, ócska épületfatelepek, olajgyárak, olajhidrogénező (olajkeményítő) telep, őrlőmalmok, paraffingyárak, pörkölőkemencék, rézgálic- és vasgálicgyárak, rongygyűjtő- és osztályozó telepek, ruggyantagyárak, sörgyárak, szappanfőzők, száraz- és szélmalmok, szárnyas- és apróállatok nagybani vágása, szénkéneggyárak, szerves festékgyárak (ú. n. kátrányfestékgyárak), szeszgyárak, szeszfinomítógyárak, téglagyártás, tímárműhelyek, tőzeg- és barnaszén lepároló telepek, trágyagyárak, tükörgyárak, tűzijátékáru készítésére szolgáló telep, uszodák, üveghuták, vágóhidak, vegyészeti gyárak, vegyi festékgyárak, vegytisztító telepek, villamoserőt és sűrített levegőt előállító ipari célt szolgáló telepek, viaszosvászon-, műbőr- és linóleumgyárak, vér- és lúgfőzők, vízgáztelepek, zsírbontó- és glicerinfinomító telepek. A telepengedély érvénye elenyészik, ha a jogerős telepengedély kézhezvételétől számított 2 év alatt az üzem meg nem indul, vagy ha, az 2 éven át szünetel. Műhelyekben, gyárüzemekben, iparhatóságilag jóváhagyott Munkarendet kell kifüggeszteni. A kérelemhez a munkarendet három példányban kell csatolni. A kér. elöljáró az iparfelügyelőség véleménye alapján láttamozza a munkarendet. A magyar minisztérium rendelete értelmében egyes iparokban jelenleg további rendelkezésig iparigazolványt és ipar- engedélyt nem szabad kiadni. Az illetékes miniszter az iparigazolvány vagy az iparengedély kiadását egyes indokolt esetekben, vagy ha indokolt, egyes iparokra nézve is engedélyezheti. Ipari és kereskedelmi nevelőotthon. Lásd : Alapítványi fiúotthon c. a. IPAROS ÉS KERESKEDŐTANULÓ-OTTHONOK. A lakás és ellátás tekintetében, továbbá erkölcsi szempontból rászorult iparos- és kereskedőtanulók intézeti gondozását a főváros iparos- és kereskedőtanuló otthonok fenntartásával teszi lehetővé. A tanulók az otthonban nemcsak a szorosan vett ellátásban részesülnek, hanem kulturális szükségleteik kielégítését és továbbképzésüket is igyekszik biztosítani a főváros. Az otthonokban a fiútanulók keresetük 25, a leánytanulók keresetük 20%-át fizetik be az ellátás fejében. Iparos fiútanuló-otthon. (VI., Szondy-u. 41.) Az intézet 1933-ban létesült a Szondy-utcai iparostanonciskola épületében. A férőhelyek száma akkor 46 volt. Később az otthont 61 személyre bővítették ki. Az otthon vezetője Rostás József iparostanuló iskolai igazgató. Leányiparostanuló-otthon. (VII., Hernád-u. 46.) Az otthon a VII., Hernád-u. 46. sz. alatti leányiparostanulóiskola épületében nyílt meg 1935-ben 41 férőhellyel. 1940-ben ágylétszáma 60-ra emelkedett. 1944. őszén az otthon átköltözött a budai Klotild-leányotthonba, 1945. tavaszán pedig a Vág-utcai otthonba, az ostrom alatt megsérült intézet kijavításáig. 1945. november 5-én az intézet ismét megnyílt s 60-as létszámmal áll rendelkezésére az otthoni gondozásra szoruló iparos leánytanulóknak. Az intézetet Lüscher Margit iparostanuló iskolai igazgató vezeti. 222
