Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
Iparos fiútanulóotthon. (V., Vág-u. 12—14.) A főváros törvényhatósági bizottságának 92/1939. kgy. számú határozatával az V. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesülettől átvett és Központi Szociális Teleppé berendezett épületben működik. 1942-ben nyílt meg és abban az időben a külföldről hazahozott ama magyarhonos gyermekek nyertek elhelyezést, akik iparostanulóknak szerződtek. Az otthon azóta 180 személyesre bővült. Ebben az intézetben vannak ideiglenesen elhelyezve a Klotild leánytanulóotthon növendékei is. Ugyancsak ebben az intézetben nyert elhelyezést a főváros első iparos- és kereskedősegéd otthona 40-es létszámmal. A segédotthont azonban fokozatosan megszünteti a főváros, hogy minél több iparostanulónak biztosíthasson helyet. Az intézet vezetője Kutasy György nevelőintézeti igazgató. Iprros középiskolák. Lásd : Iskolák c. a. Iparos továbbképző esti tanfolyamok. Lásd: Iparos továbbképző esti tanfolyamok c. a. Iparrajziskola. Lásd : Községi Iparrajziskola c. a. Ipartársulatok. Ugyanazt, vagy a különböző iparokat egy vagy több községben önállóan gyakorló iparosok közös érdekeik előmozdítása végett ipar(kereskedő-)társulatokká egyesülhetnek. Az iparosok és kereskedők által a közös érdekeik előmozdítására alakított egyesületek nem a belügyminiszter, hanem a kereskedelemügyi, illetve iparügyi miniszter hatásköre alá tartoznak. Ezekkel szemben nem az egyesületi jogszabályok, hanem az ipartörvény megfelelő szakaszai nyernek alkalmazást (1884. évi XVII. te. 149—154. szakaszai). Az ilyen egyesületek felügyeletét az illetékes iparhatóság gyakorolja és így az ellenük beadott panaszoknak az elbírálása is az iparhatóság hatáskörébe tartozik. Az ipari és kereskedelmi egyesületek alapszabályai jóváhagyás végett a székesfőváros polgármestere útján mutatandók be a kereskedelemügyi, illetve iparügyi miniszterhez. Ezek az egyesületek a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézendő beadványaikra és irataikra nézve — a peres eljárás kivételével — az 1869. évi XVI. te., valamint az illetékdíjjegyzék 85. tételének 15. pontja és 89. tételének XlI/a. pontja értelmében a bélyegmentességet igényelhetik. Ipartelepek ellen, zaj, bűz, füst stb. miatt a kerületi mérnöknél lehet panaszt tenni. Ipartestület. Az ipartestület a képesítéshez kötött iparűzőknek a szervezete. Budapest székesfőváros területén 44 iparágak, illetve iparcsoportok szerint tagozódó és egy vegyes ipartestület van. Az ipartestületek, szemben az ipartársulatokkal és egyesületekkel, kényszertársulások, ehhezképest minden iparos, aki képesítéshez kötött ipart gyakorol, köteles az illetékes ipartestületbe tagként belépni. Az ipartestületek autonóm szervezetek, főfeladatukat képezi tagjaiknak mindennemű szakmai, gazdasági, művelődési és emberbaráti érdekeinek felkarolása és hatékony szolgálata. Több vonatkozásban hatósági jellegű teendőket is végeznek, így tanonc- szerződések kötése, a munkakönyvek kiadása, a munkaviszony nyilvántartása, a munkaadók és alkalmazottak munkaviszonyából kifolyóan felmerült vitás kérdésekben békéltetés, illetve döntés. Az ipartestületi életet általában az 1932. évi VIII. te., illetőleg az 1936. évi VII. te. szabályozza. Ezek a törvények tartalmaznak megfelelő rendelkezéseket az ipartestületeknek megalakítására, hatáskörére, működésére stb. nézve. A felügyeletet Budapest székesfőváros polgár- mestere látja el, idefordulhatnak beadvánnyal, illetve panasszal az érdekeltek, az ipartestületek önkormányzati szervei és az egyes ipartestületi tagok is. A polgármester intézkedései ellen a m. iparügyi vagy kereskedelmi miniszterhez lehet fellebbezni. Iparvágány építésénél először bélyegköteles kérvényben a közigazgatási bejárás elrendelését és az elvi építési engedélyt kell kérni és pedig, ha kézi, vagy lóüzemű lesz a vasút, akkor a fővárosi közmunkák tanácsától, ha pedig géperejű lesz, úgy a kereskedelemügyi minisztertől. A kérvényhez mellékelni kell a vágány helyszínrajzát, hossz-szelvényét és műszaki leírását 4—4 példányban. Ha a bejárás megtartatott és az kedvező eredménnyel járt, a közigazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyv hatósági jóváhagyása kapcsán folyamodó a vágány megépítésére elvi engedélyt kap s ez esetben az építés megkezdése előtt az igénybeveendő fővárosi közterületek használatára vonatkozólag a fővárossal szerződést kell kötnie (ezt külön nem kell kérni, a főváros tiszti ügyészsége a szerződéstervezetet elkészítve, folyamodónak aláírás végett megküldi). A szerződés aláírása után külön kérelmezendő bélyeges kérvényben a helyhatósági építési engedély a polgármestertől. A kérvényhez 4—4 példányban csatolni kell a már elvileg engedélyezett tervek alapján elkészült részletterveket. A helyhatósági építési engedély elnyerése után a vágány megépíthető és ha elkészült, használatbavétele előtt műtanrendőri bejárás kérelmezendő attól a hatóságtól, amely a közigazgatási bejárást elrendelte. Iparvágányok közterületen. A közterületnek iparvágány céljára való átengedése tárgyában a kérelmet az elsőfokú közigazgatási hatósághoz, Budapest székesfőváros területén a polgár- mesterhez (V. ügyosztály) kell előterjeszteni. Irattár. Lásd : Polgármesteri Központi Segédhivatal c. a. Irodalmi Intézet. Lásd: »Budapest« Irodalmi Tudományos és Művészeti Intézet c. a. 223
