Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
Állatok bejelentése. Mindenki köteles összes hasznos állatát (ló, öszvér, szamár, szarvas- marha, bivaly, sertés, juh, kecske és kutya) a kér. állatorvosnál bejelenteni. Ugyancsak tartozik bejelenteni minden ilyen állat elhullását. Budapesten lovat, szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést közfogyasztásra csak a vágóhídon szabad levágni ; sertésnek nem iparszerű, magán- fogyasztásra való házi vágását az illetékes kér. állatorvosnak kell bejelenteni. Házi öléseknél a levágott súly után a fogyasztási adó szintén megfizetendő. Vendéglős, kocsmáros, hentes, mészáros házi ölést nem eszközölhet, csak a vágóhídon. Általános iskolák. Lásd : Iskolák c. a. Ápolásban részesült egyének állampolgárságának (illetőségének) megállapítása : Gyermek- menhelyi gondozásban részesülők, budapesti szegényházakban élő külföldi honosoknak mutatkozó ápoltak és külföldön kórházi ápolásban állott, állítólag magyar honosok állampolgárságát vagy illetőségét hivatalos megkeresésre a polgármesteri IV. ügyosztály tárgyalja. Árjegyzési statisztika. A főváros területén lévő vásárcsarnokokban és az Élelmiszer-Nagy- vásártelepen kialakult árakról a vásárcsarnokok igazgatósága olyképen vezet statisztikát, hogy a kerületi vásárcsarnokok és a Nagyvásártelep vezetői hetenkint kedd és pénteki napokon a valóságban szereplő árakról jelentéseiket beküldik. Árufuvarozási iparengedély gépkocsi felhasználásával. Lásd : Autobuszjárati engedély c. aÁrufuvarozási iparigazolvány. Lófogatú kocsikkal való árufuvarozáshoz az iparigazolványt az elsőfokú iparhatóság adja ki. Budapest székesfőváros területén tehát az illetékes kerületi elöljáró. A kérelem bélyegköteles, az iparigazolvány csak az iparhatósági díj lefizetése után adható ki. Árusítóhelyigénylés a vásárcsarnokokban. A vásárcsarnokokban megüresedett árusítóhelyeket a csarnok felügyelősége körözés útján a vásárcsarnokok igazgatóságának előzetes elbírálása és utasítása alapján adja ki használatra. A köröző ívek aláírására a vásárcsarnok vezetőjénél kell jelentkezni, aki a vásárcsarnokban egyfolytában eltöltött árusítási idő figyelembevételével a legrégebben árusító igénylő részére adja át az árusítóhelyet. Minden árus csupán egy árusítóhellyel rendelkezhet. Amennyiben a régi árusok közül a megüresedett helyre nem pályáznak, úgy a vásárcsarnok felügyelője a csarnoki árusítóhelyet a jelentkezési sorrend szerint a többi pályázóknak adja ki. A kerületi piacokon árusítóhelyelnyerés iránti kérelemmel az elöljárósághoz kell fordulni. Árusítóhely eladását vagy albérletbeadását tiltja a vásárcsarnoki szabályrendelet és az ezt szigorító 22.924/1933.—VIII. polgármesteri határozat. Árusítás utcán, közterületen. Az 11C0/1922. Kgy. sz. szabályrendelet alapján kerületenként megalakított bizottságok minden évben megállapítják azokat a közterületeket (utakat, utcákat, tereket), ahol kosárból, asztalról vagy kézikocsiról utcai árusítás folytatható. Az így megállapított helyeken csak az 1100/1922. szabályrendelet végrehajtási utasításában megállapított, vagy a polgár- mester által engedélyezett cikkek árusithatók. A helyfoglalási engedélyt az illetékes kerületi elöljáró adja egy évre. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg igazolni kell, hogy a kérelmező hadigondozott, vagy hogy egészségi állapotánál fogva más (nehezebb) testi munkára képtelen, a létfenntartását csak ily módon tudja biztosítani. Az utcai f agylaltárusitás kizárólag hadirokkantak részére van fenntartva. A helyfoglalási engedélydíjat a székesfővárosi javadalmi intézőség szedi be. A kerületi elöljáró helyfoglalási engedélyügyben hozott határozatai ellen a székesfőváros polgármesteréhez (p. m. XV. ü. o.) lehet fellebbezni. Vásárcsarnokok és piacok környékén utcai árusítás nem engedélyezhető. Lásd még Közterület elfoglalása cím alatt. ÁRVAHÁZAK (FIÚ- ÉS LEÁNYOTTHONOK) A hosszabb ideig tartó intézeti gondozásra szorult budapesti árva, vagy félárva fiú- és leánygyermekek intézeti elhelyezését a főváros a fiú- és leányotthonokban teszi lehetővé. A gyermekek 6 éves kortól 14-ik életévük betöltéséig maradhatnak ezekben az intézetekben, azonban mód van arra, hogy magasabb iskolákat is látogassanak s ez esetben 18—20 éves korukig maradhatnak az intézetek növendékei. József-fiúotthon. (VIII., Üllői-út 76.) A főváros legrégibb fiúotthona. A gróf Festetich által adományozott 3600 négyszögöl kiterjedésű telken épült. 1843. március 11-én nyílt meg 12 növendékkel. 1886-ban a főváros a férőhelyek számát 100-ra emelte, majd az első világháború után az intézet átalakításával az ágyak száma 200-ra emelkedett. A főváros ostroma előtt a férőhelyek száma 130 volt. Ezidőszerint az intézetnek csak 96 férőhelye van, mert az épületet ért háborús károk kijavítása nem történhetett meg. Amennyiben a tatarozási munkálatok elvégezhetők, az ágylétszámot 160-ra emeli fel a főváros. Az intézetet Antal Fülöp polgári iskolai tanár, nevelőintézeti h. igazgató vezeti. Erzsébet-leányotthon. (XI.,fSzent Imre herceg-útja 29.) Az intézet 1861-ben nyílt meg egy bérházban elhelyezve, azonban nem volt alkalmas a mind nagyobb számban jelentkező árvák 151
