Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Lexikon-rész

befogadására, ezért 1868-ban 100 ágyasra bővítette ki a főváros. Ugyanebben az évben a közgyűlés elhatározta a Rottenbiller-utca és Dob-utca sarkán levő telkek megvásárlását és az otthonnak e helyen történő felépítését. Az intézet 1871-ben felépült és működését 35 növendékkel kezdte. 1931-ben a főváros megvásárolta a Gellért-hegy déli lejtőjén fekvő és nagykiterjedésű telken álló Notre Dame de Sion rendházat. Az új intézetben a főváros ostroma előtt 170 férőhely állt az árva és félárva leánygyermekek rendelkezésére. Az épület az ostrom alatt rendkívül súlyosan megrongálódott s míg a már megkezdett tatarozási munkák be nem fejeződnek, az otthonban csak 83 gyermek gondozható. Az otthont dr. Szabó Miklósáé megbízott igazgató vezeti.

Mayer Ferenc-fiúotthon. (XII., Városmajor-u. 31.) Mayer Ferenc császári és királyi tábornok 1857-ben végrendeletileg nagyobbösszegű pénzt tett le a főváros hatóságánál abból a célból, hogy a pénzből szegénysorsú, árva fiúk részére árvaház részesüljön. A főváros az intézetet az e célra adományozott egy magyar holdnál nagyobb kiterjedésű, a Városmajor szomszédságában álló telken építette fel. 1886-ban nyílt meg az intézet, az első évben 25 növendéke volt. A főváros többizben bővítette a férőhelyeket, legutóbb 1942-ben 100 személyesre. Az intézet a főváros ostroma alatt erősen megsérült. A helyreállítási munkák megindultak, de még nem fejeződtek be s így egyelőre csak 55 gyermek befogadására alkalmas. Az intézetet Mosonyi Ferenc nevelőintézeti igazgató vezeti.

Községi fiúotthon. (XIV., Erzsébet királyné-út 6.) Az intézetet Bernjeid Mór alapította, aki végrendeletében nyaralóját, ennek árvaház céljára való átalakításához pénzt, az árvaház további fenntartására pedig értékpapírokat hagyományozott. Az épület átalakítását 1911-ben indította meg a főváros, az intézet 1912-ben 12 növendékkel nyílt meg. 1924-ben a főváros 40 személyesre építette át és bővítette az intézetet, majd a férőhelyek száma a későbbi évek alatt 48-ra emelkedett. A főváros ostroma után a férőhelyek száma 60-ra emelkedett. Az otthon vezetője dr. Szeghalmi Elemér nevelőintézeti mb. igazgató.

Árvaszéki beadványok alakja, beadása és bélyegzése. Az árvaszékhez intézendő beadványok alakszerűséghez nincsenek kötve. A kérvények megírásánál a következőket kell szem előtt tartani. A megszólítás (T. Árvaszék!) után röviden elő kell adni a kérést és annak indokait, fel kell tüntetni a kiskorúak nevét, születési adatait, a szülők nevét, vagy a szülők halálának helyét és idejét, A kérelmező feltétlenül tüntesse fel olvashatóan a nevét és lakáscímét. Ha a szóbanforgó ügyben az árvaszék már intézkedett, ajánlatos az előző intézkedés ügyszámát is feltüntetni. Beadványokat, kérvényekét az árvaszék iktatóhivatalában (IV., Központi városháza III. pav. II. em. 57) személyesen lehet beadni hétköznaponként 11 órától 14 óráig, de postán is be lehet küldeni, utóbbi esetben azonban ügyelni kell a pontos címzésre (Budapest székesfőváros árvaszéke), mert Budapesten van a vármegyei árvaszék is. Bélyegmentesen mindazok a beadványok, amelyeket a szülő, gyám vagy gondnok ad be és amelyeket törvényes kötelezettségükből folyóan a kiskorú vagy gondnokolt érdekében terjesztenek elő. Természetszerűen bélyegmentesek azok a beadványok is, amelyekben az árvaszék felhívására való válasz van. Szegénységi bizonyítvány alapján minden beadvány bélyegmentes. A fentiek alá nem vonható minden kérvény, beadvány illetékköteles, azokon a törvényes állami bélyegilletéket (okmánybélyeg) és a városi bélyegilletéket le kell róni. A városi bélyegilleték készpénzben is befizethető az iktatóhivatalban. A bélyegilleték összeg- szerűségéről az árvaszék iktatóhivatala pontos felvilágosítást ad. Szegénysorsú és beadványkészítésben járatlan, írástudatlan vagy írásra képtelen felek kérelmeiket szóbelileg is előterjeszthetik az árvaszék tudakozó irodájában (Központi városháza, III. pav. II. 47.) hétköznaponként 9 órától 14 óráig. Ugyanitt általános jogi felvilágosítással is szolgálnak az érdeklődőknek.

Árvaszéki határozatok elleni fellebbvitel. Fellebbezni csak az árvaszék ügydöntő határozatai, az ú. n. véghatározatok ellen lehet. Közbenszóló, döntést nem tartalmazó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A fellebbezést a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül lehet előterjeszteni és azt az árvaszéknél kell beadni. Az árvaszéknek joga van a fellebbezést előterjesztésnek venni és a fellebbezésben előadottak alapján határozatát saját hatáskörében módosítani, ellenkező esetben köteles a fellebbezést az iratok kapcsán a törvényhatóság közigazgatási bizottságához felterjeszteni. A fellebbezést a közigazgatási bizottság gyámhatósági küldöttsége tárgyalja, de arra a feleket nem idézi meg. A fellebbezés bélyegköteles (állami és városi bélyeg ragasztandó.) A másodfokú gyámhatóság véghatározata ellen fellebbezéssel élhet a törvényhatósági bizottság elnöke és a tiszti főügyész, — míg az érdekeltek felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő, amennyiben úgy vélik, hogy az alsófokú hatóságok hatáskörüket túllépték, vagy jogszabályt sértettek. A másodfokú véghatározat elleni fellebbezést, illetve felülvizsgálati kérelmet a másodfokú véghatározat kézbesítését követő 15 napon belül ugyancsak az árvaszéknél kell benyújtani. A felülvizsgálati kérelem szintén bélyegköteles. A felülvizsgálati kérelmet az árvaszék a belügyminiszterhez köteles felterjeszteni. Ha a belügyminiszter a hatáskör túllépését, vagy a jogszabály- sértést megállapítja, joga van az alsófokú véghatározatokat megváltoztatni vagy feloldani és új eljárást elrendelni. A másodfokú véghatározat, amennyiben az elsőfokú véghatározattal azonos, rendszerint végrehajtható, de a végrehajtást akár az elsőfokú, akár a másodfokú gyámhatóság felfüggesztheti. Kivételesen az árvaszék elsőfokú véghatározata is végrehájtható, feltéve, hogy

152