Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Lexikon-rész

aláírt nyilatkozatát. Az ajánlattevő tartozik az ajánlathoz csatolni a társadalombiztosítási köztartozásról szóló és a Közszállítási Szabályzat 40. § (2) bekezdés 7. pontjában, továbbá a 46. § (1) bekezdés 11. pontjában körülírt kimutatást, esetleg az ugyanott körülírt és a 70.932/1932. B. M. sz. rendeletnek megfelelően 2 tanúval előttemezett joghatályos engedményt. Az ajánlattevő köteles ajánlatában megjelölni a legkisebb munkabéreket, melyeket a vállalati összeg 20%-ig terjedhető kötbér terhe mellett munkásainak fizetni fog. Az a vállalkozó, aki több cikkre vagy munkanemre tesz ajánlatot, köteles kinyilatkoztatni, vájjon egyes cikkekre vagy munkanemekre vonatkozó megbízást is vállal-e. Azok az ajánlattevők, akik közszállítást már teljesítettek, kötelesek ezt ajánlatukban a megrendelő megnevezésével a szállítás vagy munkálat mineműsége, értéke és a teljesítés ideje megjelölésével megemlíteni. Akik több éven át nagyszámú közszállítást teljesítettek, csak az utolsó két évben teljesített szállításaikat vagy munkáikat sorolják fel, de jelöljék meg a még folyamatban levőket. A nyertes ajánlattevő a biztosítékot a hozzá intézett felhívás vételétől számított 8 nap alatt köteles letenni. Jogában áll bánatpénzét, ha ez biztosítékul felhasználható, a biztosítékul előírt százalék összegéig kiegé­szíteni. Ha ezt elmulasztja, a közszállításra való minden igényét és bánatpénzét elveszti. Ha a vállalati összeg 15.000 aranypengőt nem halad meg, vagy a leteendő biztosíték 750 aranypengő­nél kevesebb, az ajánlattevő szakmabeli kisiparos, kisiparosok szövetkezete, alkalmi egyesülete és szállító csoportja, háziiparos, háziiparosok egyesülete, jótékony intézet, mezőgazda vagy erdőbirtokos vállalkozó kérheti a biztosíték letételének elengedését. Az 1923: XI. te. 1. §-ában említett földmunkás szövetkezetek biztosíték letételére ugyané törvény 5. § 1. pont 3. bekezdésé­nek rendelkezései az irányadók. A biztosíték letételének módja, a biztosíték kamatozása, a kész­pénz helyettesítése, a kamatszelvények kiadása s a régi biztosíték felhasználása tekintetében a bánatpénznél mondottak megfelelő alkalmazást nyernek. A székesfőváros a munkára (szállí­tásra) előleget nem nyújt, azonban a beadott időközi keresetekre a teljesítés arányában meg­felelő kereseti részösszegeket folyósít. (Közszállítási Szabályzat 80. §.) Az elfogadott ajánlatban feltüntetett egységárak utólagos felemelését a vállalkozó sem időközi munkabér- vagy anyagár­emelkedés címén, sem bármi egyéb címen nem kérheti, csupán a K. Sz. 62—63. §-aiban körülirt kivételes esetekben. A kisiparosokat, hadirokkantakat stb. illető kedvezmények felsorolását a Közszállítási Szabályzat 51. §-a tartalmazza. E kedvezményekre való igényt a következőképen kell igazolni : 1. a kisipari kedvezményre való igényt az illetékes ipartestület bizonyítványával. Aki ipartestület kötelékébe nem tartozik, annak az elsőfokú iparhatóság bizonyítványát kell becsatolnia ; 2. a helyi ipar előnyére vonatkozó igényt annak, aki a Szabályzat szempontjából kisiparosnak tekintendő, az 1. pontban megjelölt módon, másnak, ha ipartestület kötelékébe tartozik, az ipartestület bizonyítványával, ha ipartestület kötelékébe nem tartozik, az első­fokú iparhatóság — őstermelőknek az elsőfokú közigazgatási hatóság — bizonyítványával kell igazolnia ; 3. a hadirokkantkedvezményre való igény igazolására a hadigondozási igazolvány szolgál ; 4. a földmunkás vállalkozó szövetkezeteknek a kedvezményre való igényét a cégjegyzés igazolja; 5. a Közszállítási Szabályzat51. § 6. bekezdésében felsorolt előnyökre való igény igazo­lása a következőképen történik; az 1. és 2. pontok eseteiben a fentebb 2. alatt megjelölt módon, illetve amikor magyar mérnöki munka eredményének igazolásáról van szó, a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete bizonyítványával ; a 3. pont esetében az illetékes Kereskedelmi és Iparkamara igazolványával; a 4. pont esetében az illetékes Kereskedelmi és Iparkamara, illetve az illetékes Mezőgazdasági Kamara igazolványával; a 6. pont esetében az elsőfokú iparhatóság bizonyítványával ; az 1—5. pont alatt felsorolt okiratokat az ajánlathoz kell csatolni, a Közszállítási Szabályzat 51. § (6) bekezdés 5. pontjában említett kedvezmény elnyerése végett az ajánlatban csak bejelentést kell tenni. Annak megállapítását, hogy köz­munkavállalás szempontjából kik tekintendők kisiparosoknak, a Közszállítási Szabályzat 3. §-ának 6. pontja foglalja magában. A közszállítást elnyert vállalkozó köteles a Közszállítási Szabályzatnak a hazai beszerzésre vonatkozó rendelkezéseit (85—94. §) az azokban foglalt meg­torló intézkedések terhe mellett pontosan megtartani. A vállalkozói járandóság kifizetése a Közszállítási Szabályzat 80—81. §-ai szerint történik. Azt, hogy a vállalati járandóságból annak kifizetése alkalmával milyen levonások eszközölhetők, a Közszállítási Szabályzat fentebb említett §-ai állapítják meg. Az ajánlattevők vagy igazolt képviselők az ajánlatok felbontásánál jelen lehetnek. Az az ajánlat, mely a kellő aláírásokkal nincsen ellátva, amely nincs összefűzve és pecséttel lezárva, amely nincs lepecsételt és sértetlen borítékban, amely a megkívánt lényeges adatokat nem tartalmazza, vagy a feltételeknek meg nem felelő kikötéseket foglal magában, amelyhez bánatpénzkötelezettség esetén a bánatpénz letétét igazoló letéti nyugtát az ajánlat­tevő az előírt idő alatt nem csatol, az az ajánlat, melyben a vállalkozó saját eredeti ajánlatát utólag módosítja, amely a benyújtási határidő után érkezik, amelynél az egységárakra vagy a végösszegre kiható kihúzás, törlés, vakarás, beszúrás vagy egyéb javítás van és a szövegjavítást igazoló záradék hiányzik, amely számszerűleg meghatározott árat nem tartalmaz, amely a mun­kálat teljesítésére vagy szállítás vállalására nem jogosult ajánlattevő részéről adatik be, amely mellől a társadalombiztosítási járulékok előírt mértékben történt kiegyenlítést igazoló kimuta­tások, vagy az ezekre vonatkozó joghatályos engedmény hiányzik, az odaítélésnél figyelembe Budapesti Hivatali Útmutató — 10 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom