Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
nem vehető. A felsoroltakon kívül még figyelembe jövő egyéb kizáró okokat a Közszállítási Szabályzat 46. § (1) bekezdésének 12—18. pontjai tartalmazzák. A székesfőváros polgármestere fenntartja magának a jogot, hogy a Közszállítási Szabályzat rendelkezéseinek szemelőtt tartásával a beérkezett ajánlatok közül az ajánlott árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson és hogy az elosztható munkanemeket (szállításokat) több vállalkozó között megoszthassa, illetőleg egyik ajánlatot sem fogadja el és új versenytárgyalást tartson anélkül, hogy emiatt az ajánlattevők a székesfőváros vagy annak közegei ellen kártérítési vagy bármiféle más igényt támaszthatnának. A most felsoroltakban nem érintett esetekben a Közszállítási Szabályzatban, valamint a Közszállítási Szabályzat 38. §-a értelmében az iparügyi miniszter 1936. évi 25.000, 26.000. és 28.000. számú rendeletéivel megállapított általános, részletes és különleges feltételekben foglalt rendelkezések az irányadók. Mindaddig, amíg az előző szakaszban említett 26.000. és 28.000. számú rendeletekkel kibocsátott részletes vállalati feltételeken felül szükséges, egyéb munkanemekre vonatkozó részletes vállalati feltételeket az iparügyi miniszter meg nem állapítja, e munkanemekre a fővárosnál jelenleg érvényben levő részletes munkafeltételek rendelkezései kötelezők, amennyiben azok a Közszállítási Szabályzattól eltérő vagy azzal ellenkező rendelkezést nem tartalmaznak. Ez utóbbi esetekben a vonatkozó rendelkezések helyett a Közszállítási Szabályzat megfelelő rendelkezései nyernek alkalmazást. A fővárostól elnyert munkáknál elsősorban olyan munkásokat kell alkalmazni, akik vagy rendőrségi bejelentőlapjukkal vagy a elöljáróságoki nségigazolványaival igazolják, hogy az alkalmazást közvetlenül megelőzően legalább egy év óta állandóan Budapesten laknak. Ha ilyen munkásokat a budapesti munkaközvetítők közvetíteni nem tudnak, csak akkor lehet sorrend szerint rövidebb idő óta Budapesten lakó; azután budapestkörnyéki, végül, ha ilyenek sem találhatók, vidéki munkásokat alkalmazni. Alapítványi fiúotthon, ipari és kereskedelmi nevelőotthon. (III., Szél-u. 11—13.) Az intézet a főváros törvényhatósági bizottságának 269/1937. kgy. számú határozata alapján, több gyermekvédelmi célú alapítvány alapító oklevele értelmében, az alapítványok készpénzvagyonából épült 1939-ben, a III., Szél-u. és Kerék-u. által határolt mintegy 2150 négyszögöl nagyságú telken. A telket a főváros az otthon tulajdonául engedte át és hozzájárult ahhoz, hogy a telek és a rajta emelt épület az alapítványok közös tulajdona legyen olyan arányban, mely arányban az alapítványok az intézet létesítéséhez hozzájárultak. A 200 ágyas otthon egy épületben elhelyezve, két különálló részbői áll. Az egyik részben átmeneti fiúotthon, a másik részben ipari- és kereskedelmi nevelőotthon működik. Az utóbbi célja az ipari- és kereskedelmi pályára alkalmas fiúnövendékek gondozása és munkahelyeiken való kiképeztetése. Az átmeneti otthonban 3—6 éves és 6—14 éves átmeneti gondozásra szoruló fiúgyermekeket gondoznak. Az óvódások foglalkoztatása az intézetben történik, az iskolásgyermekek a környék iskoláiba járnak. Minthogy az átmeneti gondozásra szoruló gyermekek száma egyre emelkedik, az intézet ma az iparostanulók ágylétszámának csökkentésével elsősorban átmeneti elhelyezésre szoruló gyermekeket gondoz. Az intézetet Máthé János nevelőintézeti megbízott igazgató vezeti. Alkalmazottak létszáma a fővárosnál. Lásd : Székesfővárosi alkalmazottak létszáma c. a. Alkalmazotti illetmények a fővárosnál. Lásd : Fővárosi alkalmazottak illetményei c. a. Anya- Csecsemő- és Kisdedvédelmi Intézet. (VIII., Vas-u. 8—10.) A főváros törvényhatósági bizottsága 540/1940. kgy. számú határozatával a főváros területén az anya-, csecsemő- és kisdedvédelmet községi közfeladattá nyilvánította és az Országos Stefánia Szövetség budapesti szervezetének és intézményeinek átvételével megalakította a székesfővárosi Anya-, Csecsemő- és Kisdedvédelmi Intézetet, mely 1945 óta »Anya- és Kisdedvédelmi Intézet« néven működik. Az intézetnek a főváros területén 24 körzeti védőintézete van. A körzeti védőintézetek feladatai: a terhes és szülő nők, az anyák, csecsemők és kisdedek szociális és egészségügyi védelme és annak keretében, a bajok megelőzését szolgáló orvosi tanácsadások révén a terhesség és a szülés zavartalan lefolyását elősegíteni, az anyáknak csecsemőik és kisdedeik megfelelő táplálására és gondozására való kioktatásával az őket fenyegető ártalmaktól megelőzés útján megóvni, a csecsemők és kisdedek egészséges testi és értelmi fejlődését előmozdítani és ennek érdekében szociális helyzetükön javítani. A csecsemők és kisdedek részére a hét minden napján, terhes nők részére pedig hetenként kétháromszor van rendszeres tanácsadás. Az Anya- és Kisdedvédelmi Intézet keretében 7 tejkonyha és 15 anyatejgyüjtő-állomás működik, továbbá átmeneti gondozásra szoruló anyák, csecsemők és kisdedek számára 5 otthont tart fenn a főváros, amelyekben 46 anya, 110 csecsemő és 40 kisded helyezhető el. A munkábajáró anyák csecsemőinek, illetve kisdedeinek napközi gondozását, táplálását és szakszerű felügyeletét és ezáltal a munkábajáró szülők részére napi munkájuk nyugodt és zavartalan elvégzését a főváros bölcsődék és napközi kisdedotthonok fenntartásával biztosítja. A főváros területén 9 bölcsőde működik 234 férőhellyel és 11 napközi kisdedotthon, melyekben 313, 1—3 éves kisded napközi gondozása biztosítható. Az intézet igazgató-főorvosa : Dr. Surányi Gyula. Központ : VIII., Vas-utca 10. (Távb. 125—867) Igazgató-főorvos : dr. Surányi Gyula. VIII., Vas-utca 10. (Távb. 125—868) Vezetőorvos: dr. Sellei Sándor. XIII., Váci-út 159—161. (Távb. Lipót 231) Vezetőorvos: dr. Szlávik Ferenc. VII., Izabella-utca 42. Vezetőorvos: dr. 146 t
