Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
a közmunkát. Ezek helyett az őket terhelő váltságot a munkaadójuk fizeti a székhelye szerinti közpénztárba, az alkalmazottaknak pedig erről minden hónapban igazolványt ad. Az alkalmazottak váltságfizetés helyett ezt az igazolványt adják át a házmegbízottnak. Aki igazolványt nem ad, nemfizetőnek tekintetik és közmunkára hívják be. Ha az ilyen alkalmazottnak mellék- foglalkozásból eredő más jövedelme is van, ez után külön kell fizetni a közmunkaváltságot (de az üzemtől a megtérítést követelheti). A háztömbmegbízottak által havonta begyűjtött köz- munkaváltság összegét az illetékes adópénztárnál kell befizetni. Az átlagos napszámbér összege : 15.000 adópengő. Közlekedési adó. A 72/1928. kgy. sz. szabályrendelet értelmében Budapest területén a személyszállítási közforgalmat lebonyolító közúti jellegű közlekedési eszközöket, tehát a villamos- vasutat, az autóbuszt, a siklót, a fogaskerekű vasútat, a helyihajókat stb. igénybevevő utasok a mindenkori viteldíj 10%-át fizetik közlekedési adó fejében. Az adót a közlekedési vállalatok kötelesek beszedni és a székesfőváros központi pénztárába beszolgáltatni. Az adót a;Székesfőváros számvevősége veti ki, írja elő és hajtja be. A kivetés ellen a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi albizottságához fellebezésnek, ennek határozata ellen pedig a közig, bírósághoz panasznak van helye. Községi fogyasztási adó. Az 1923. évi XXXIII. te. eltörölvén az állami bor-, ital és húsfogyasztási adót és az ezek után szedett községi adópótlékokat, felhatalmazta a községeket, hogy ezen cikkek után — a pénzügyminiszter által időszakonként megállapítandó adótételek keretében — önálló községi fogyasztási adókat, a sör- és az égetett szeszesitalok és folyadékok után pedig fogyasztási pótadókat szedhessenek. E törvényen és az ennek alapján hozott 395/1938. kgy. számú határozattal alkotott szabályrendeleten épül fel a fővárosi községi fogyasztási adóztatás mai rendszere. Ezt a szabályrendeletet a belügyminiszter az 1938. évi december 21-én 107.681. 1938. IV. B. M. sz. alatt kelt leiratával hagyta jóvá és a székesfőváros polgármestere 1939. évi február hó 1. napjával léptette életbe. Ez a szabályrendelet a fogyasztási adó- és adópótlékok lerovását és beszedését a kor követelményeinek megfelelően egyszerűbbé és az adózó polgárok részére könnyebbé teszi. Az eddig nyújtott kedvezmények fenntartása és kibővítése mellett az adómentességek kiterjesztése, az adóvisszatérítés lehetőségének rendszeresítése és az adó átalányozás eseteinek tágítása révén jelentkező könnyítések mind az adózó közönség előnyét és kényelmét szolgálják. Az adóztatási rendszernek lényeges alkateleme a feltételes adómentesség intézménye, amely abból áll, hogy az adótárgyak termelése és raktározása a főváros jövedéki ellenőrzése mellett történik s az adót csak akkor kell megfizetni, ha az adótárgy a főváros területén szabadforgalomba kerül : ellenben a feltételesen adózónál rendszeresen nyilvántartott adótárgyak a szabályszerű jövedéki ellenőrzés mellett az adó lefizetése nélkül szállíthatók ki idegen községbe, úgyszintén az egyik feltételesen adómentes helyiségből a másik ilyen helyiségbe. A feltételes adó- mentességre való jogosultság megilleti az adóköteles cikkek termelésével, illetőleg gyártásával és feldolgozásával, nagybani árusításával és raktározásával foglalkozó adózókat. Az adóztatási rendszert az ú. n. letétbárcával való adózás, valamint az adóhitel intézménye egészítik ki. Fogyasztási adó, illetőleg adópótlék tételei és az adózás alá eső cikkek a következők : Adópengő Bor 1 !. után................................................................................................................................. 3.000 Bormust és szőlőcefre 1 i. után............................................................................................... 2.000 Borseprő 1 1. után .........................................•.............................................................................. 1.000 Gy ümölcslé 1 1. után.................................................................................................................... 900 Éiő marha kg-kénx ....................................................................................................................... 900 Élő sertés után 1 kg-ként.......................................................................................................... 1.500 A leölt állapotban behozott vágómarhák, borjúk, sertések és ezeknek friss húsa, azután besózott, füstölt, pácolthús kolbászfélék, végre szalonna után 1 kg-ként ................. 2.300 Szalá mi és szelencehús 1 kg-ként ........................................................................................... 3.000 Házi szárnyasok : a) lúd, pulyka után db-ként .................................................................................................... 22.500 b) kacsa (réce), kappan után db-ként................................................................................... 18.000 c) csirke, tvúk után db-ként.................................................................................................... 2.400 d) baromfi feldarabolt részei után kg-ként ........................................................................ 3.000 e) libamáj után kg-ként ............................................................................................................ 15.000 Vadak : a) szarvas darabonként.............................................................................................................. 30.000 b) dámvad, őz, zerge db-ként ................................................................................................. 30.000 c) vadmalac 20 kg-ig db-ként................................................................................................. 6.000 d) vaddisznó 20 kg-on felül db-ként ..................................................................................... 12.000 e) nyúl db-ként .......................................................................................................................... — f) kivágott vagy feldarabolt vad 1 kg-ként ...................................................................... 3.000 Vadszárnyasok : a) fácán db-ként........................................................................................................................... 1.500 b) süket- és nyírfajd, hófajd, császármadár, erdei szalonka db-ként.......................... 1.800 c) egyéb szalonkák db-ként...................................................................................................... 1.200 d) t úzok .......................................................................................................................................... 3.000 138
