Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
Adópengö e) fúrj és fenyömadár, szárcsa, v. vadgalamb ............................................................................. 300 f) fogoly, vadliba, vadkacsa ................................................................................. 900 Halak : a) fogas, süllő, kecsege, harcsa, konzervhal után ! kg-ként ............................................... 3.000 b) minden egyéb hal után 1 kg-ként ................................................................................................. 2.000 Rákok után db-ként........................................................................................................................................ 400 Sör 1 1. után......................................................................................................................................................... 400 Az olyan égetett szeszesitalok és folyadékok, amelyeknek alkoholtartalma a közönséges 100 fokú szeszmérővel megállapítható, I hl. fok után........................................X... 5.300 Az olyan égetett szeszesitalok és folyadékok, amelyeknek alkoholtartalma a közönséges 100 fokú szeszmérővel meg nem állapítható, 100 1. után............................................ 6.000 Kö zségi pótadó. A községi pótadó szedésének jogát a székesfővárosra vonatkozólag az 1930 : XVIII. te. .hatálybalépése előtt az 1872. évi XXXVI. te. 19. §-a biztosította, amely kimondotta, hogy a főváros összes önkormányzati és közigazgatási költségei a közvagyon egyenlő elvek szerint értékesítendő jövedelmeiből és az államadó után szedendő pótlékból fedeztetnek. Az 1930 : XVIII. te. 73. §-a a községi pótadó szedésére vonatkozó jogot újból biztosította s egyben változatlanul átvette az 1872. évi XXXVI. te. 19. §-ának azt a rendelkezését, hogy a községi pótadót a törvényhatóság egész területén — ugyanazon adóalap és adókulcs szerint — az illető állami adók után egységesen megállapított százalékban kell kivetni. A községi pótadó kivetésének alapjául a földadó, a társulati adó, valamint az igazgatósági, felügyelőbizottsági és választmányi tagok javadalmazása után kivetendő tantiémeadó szolgál. Az egyenes állami adók után kivethető községi pótadó jelenleg az alapadók 100%-a. Lakásadó. A 12.410/1945. M. E. rendelet a házadókivetés átmeneti szüneteltetésének tartamára lakásadó fizetése iránt intézkedik. Lakásadó alá esik a lakás és minden más helyiség használata vagy bérlete. A lakásadót az 1945. évi házadókivetés során számításba vett nyers házbér, illetőleg haszonérték alapulvételével kell megállapítani. A lakás céljaira szolgáló helyiségek után a lakásadó a nyers házbér, illetőleg haszonérték 200—500-szorosa, a lakás fogalma alá nem eső helyiség után pedig 500, illetőleg 1000-szerese. A lakásban lakó személyek száma a fizetendő lakásadó összegét befolyásolja. A lakásadó összegének kiszámításáról a tuladonos évenként ■egrzr, legkésőbb minden év január hó 15-. napjáig két példányban kiszámítási jegyzéket köteles készíteni és annak egyik példányát a ház fekvésesré illetékes adószámviteli osztályhoz benyújtani. A jegyzék második példányát a tulajdonos két évig megőrizni köteles. A lakásadót a bérlő minden hónap 15.-éig köteles a lakásadót a kiszámítási jegyzék kapcsán, február-december hónapokban pedig4 a hó 8. napjáig a kerületi adószámviteli osztálynál befizetni. Szemétfuvarozási illeték. A lakásadó bevezetése folytán egyelőre szünetel a szedése. Társulati adó. A társulati adó havi előlegének összegét a tárgyhónapot követő hó 15.-ig lehet kamatmentesen befizetni. A tárgyhónapot követő hó 5.-ig az előleget a hó első napjára érvényes adópengő jelzőszám alkalmazásával lehet kiegyenlíteni. Az előleg lerovása tiszta jövedelem vagy havi nyers bevétel alapján történik. Az utóbbi esetben a megfelelő arányszámot kell alkalmazni. Tűzoltási járulék. A törvényhatósági bizottság közgyűlése az 1938. évi február hó 18-iki 70/1938. kgy. számú határozatával alkotta meg a tűzoltási járulékról szóló szabályrendeletet. A járulék kivetése, beszedése, biztosítása vagy visszatérítése, továbbá az adómentesség kérdésében felmerült vitás esetekben elsőfokon a polgármester, másodfokon a közig, bizottság adóügyi albizottsága dönt. Az utóbbinak véghatározata ellen a közig, bírósághoz panasznak van helye. A jelenleg érvényes jogállapot szerint a Budapest székesfőváros területén székhellyel, vagy állandó képviselettel bíró biztosító vállalatok a székesfőváros területén levő ingatlanok és ingók után beszedett tűzkár elleni biztosítási díjbevételeik 10%-át kötelesek községi tűzoltási járulék fejében fizetni. Kivételesen a biztosított fizeti a járulékot abban az esetben, ha a székesfőváros területén levő ingatlanát, vagy ingóságát a székesfőváros területén székhellyel, vagy állandó képviselettel nem bíró biztosító vállalatnál biztosítja tűzkár ellen és pedig a biztosítási díj 10%-át, ha hazai és 50%-át, ha külföldi a biztosító vállalat. Városi ingatlanvagyonátruházási illeték. A 12.250/1945. M. E. sz. rendelet az illeték szedését átmenetileg felfüggesztette. Városi vámok. Buda és Pest vámszedési jogát, amelyet régi királyi kiváltságleveleik alapján gyakoroltak, az egyesítésről szóló 1872. évi XXXVI. te. 10. §-a is fenntartotta. A vámszedési jog tárgya minden cikk, amelyet a főváros területére beszállítanak. A városi vám tehát autonóm behozatali vám, amely, mint ilyen, lényegesen különbözik a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. te. 81. §-án alapuló vámszedési jogtól, amely szerint a közutak, közforgalomra szolgáló hidak, kompok, révek, hajóhidak használatáért a kormányhatóságtól nyert engedélyokirat alapján úgy közhatóságok, mint természetes és jogi személyek vámot szedhetnek. A városi vám szedésének jogát a székesfőváros törvényhatósága többízben, utoljára pedig a 127/1899. kgy. számú szabályzattal rendezte, a szabályzat kiegészítő részét képező díjjegyzéket azonban azóta többízben is 139
