Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
átszámítani és leróni. Az átszámításnál a pengő összeget százzal maradék nélkül osztható összegre kell felfelé kiegészíteni. Italmérési illeték. Bornak, bormustnak, gyümölcsbornak, sörnek és égetett szeszesitaloknak a kimérése, kismértékben való elárusítása, valamint égetett szeszesitaloknak nagyban való eladása fölött kizárólag az állam rendelkezik. Ezen rendelkezési jog alapján az említett italokat csak az mérheti ki és árusíthatja, aki erre a pénzügyi hatóságtól engedélyt nyer. Ezen engedélyek kiadását legutóbb az 1921. évi IV. te. szabályozta, amely törvénycikk 2. §-a szerint az engedélyesek illetéket tartoznak fizetni azon jogosítványért, hogy italmérést gyakorolhatnak. Az italmérési illeték mérve az italmérés forgalmától és jövedelmezőségétől függ. Az italmérési illetéket a pénzügyigazgatóságok vetik ki. A befolyó jövedelem 1924. évi január hó 1-ig az államkincstárt illette meg és a községek abból csak bizonyos részesedést kaptak. 1924. évi január hó 1-től kezdődőleg az italmérési illetékekből befolyó jövedelmek a 8700/1923. M. E. számú kormányrendelet értelmében a községeket illetik meg, azonban a kivetést továbbra is a pénzügyigazgatóságok végzik, ellenben azok előírása és behajtása a községek feladata. Az illetékek kivetése 3 évenként történik s a kivetés ellen az italmérési illetékek elleni felszólamlási bizottsághoz lehet fellebbezni, amely bizottság tagjait a belügyminiszter nevezi ki. A felszólamlási bizottság másodfokú határozata ellen a pénzügyminiszterhez van jogorvoslatnak helye. A községeknek az italmérési illetékek megállapításánál csak a tekintetben van beleszólásuk, hogy az italmérési illeték megállapítására javaslatot tehetnek és mint a jövedelem élvezői, a nézetük szerint alacsonyan megállapított illetékek ellen jogorvoslattal élhetnek. Jövedelemadó. Jövedelemadó címén az adózók az általános kereseti adóhoz hasonlóan és annak meghatározott százalékában havonta előlegbefizetéseket kötelesek teljesíteni. A befizetendő előleg összege az általános kereseti adó 25—150%-a. A befizetést az általános kereseti adóval együtt, a tárgyhónapot követő hó 15.-ig kamatmentesen lehet teljesíteni. A tárgyhónapot követő hó 5.-ig a jövedelemadóelőleget a hó első napjára érvényes adópengő jelzőszámmal lehet kiegyenlíteni. Kereseti adó. A kereseti adó az 1922. évi XXIII. te. alapján illeti meg a székesfővárost. A kivetés módozatait az 1927. évi 300. P. M. számú hivatalos összeállítás szabályozza. A kereseti adónak két neme van, ú. m. az általános kereseti adó és az alkalmazottak kereseti adója. Általános kereseti adót a szabadfoglalkozásúak fizetnek az elért tiszta keresetük után, amelynek végleges összegét a kerületi adófelügyelőségek állapítják meg. Kulcsa 10%. A pénz vásárlóerejében bekövetkezett változások miatt az általános kereseti adó alanyai havi nyersbevételük vagy tiszta keresetük alapján a következő hónap 15. napjáig előleget tartoznak befizetni. A hó 5.-ig történő kiegyenlítés esetében a hó első napjára érvényes adópengő jelzőszám alkalmazásával lehet a befizetést teljesíteni. Az alkalmazottak illetményadóját, amely a kereseti adón felül a jövedelemadót is magában foglalja, a kifizetett illetmények után a munkáltató fizeti be. Az adó kulcsa 10%-tól 30%-ig terjed. A munkáltató ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási járulékokat és díjakat (OTI, MABI) is köteles az illetménykimutatás kapcsán a kerületi adópénztárba befizetni. Közmunkaváltság alapjául szolgáló jövedelem a) szolgálati vagy munkabérviszonyban állóknál a havi fizetés (vagy a napidíj 25-szöröse, az óradíj 200-szorosa), ezenfelül a kollektív szerződés értelmében 4 hétre járó természetbeni juttatás legutóbbi megállapított pénzértéke (a 4 hétre járó kalóriák száma szorozva a kalória legutóbb megállapított megváltási összegével.) b) A szabadfoglalkozású személynél az előző hónapban elért tiszta jövedelem (ha ez az üzleti-, adó- stb. könyvekből nem állapítható meg, az az összeg, amit az elmúlt hónapban költött, a vagyona állagának csökkentése nélkül). A közmunkaváltságot az átlagos napszámbér mindenkori pénzértékében kell fizetni, amelyet idónkint az újjáépítési miniszter állapít meg. A váltság mértéke a 9000/J945. M. Elszórná rendelet értelmében: ha a közmunkaváltság alapjául szolgáló havi jövedelem nem haladja meg az átlagos napszámbér 25-szörösét, y2 napszámbér ; 32-szereset, % napszámbér ; 40-szeasét> 1 napszámbér; 50-szeresét, 1 y2 napszámbér; 60-szorosát, 2 napszámbér, 70-szeresét, 2y2 napszámbér ; 80-szorosát, 3 napszámbér ; a napszámbér 80-szorosát meghaladó jövedelem esetén minden megkezdett újabb öt napszámbér után további y2 napszámbérrel emelkedik a váltság. Akinek jövedelme nincsen, tehát eltartott családtag, y2 napszámbért fizet. A váltság beszedését a házmegbízottak végzik. A váltságköteles minden hó 5. napjáig a házmegbízottnál megjelenik, a váltságbeszedési jegyzékre rávezeti a váltság alapjául szolgáló jövedelmét és kifizeti az ennek alapján járó váltságot. A szolgálati vagy munkabérviszonyban állók, ha a fenti módon szabályszerűen kiszámított jövedelmüket egyszer már bevallották, — további intézkedésig ■—- az így megállapított napszámbért fizetik, tehát nem kell minden hónapban a jövedelmüket a jegyzékre rávezetni. A szabadfoglalkozásúaknak azonban minden hónapban fel kell tüntetniük a váltság- alapjukat a házmegbízottnál levő beszedési jegyzéken. A házmegbízott a váltság kifizetését a fizető közmunkaigazolványán nyugtázza. Azt, aki a váltságot időben nem fizeti be, vagy nem megfelelően vallotta be a jövedelmét, természetbeni közmunkára veszik igénybe. A hamis bevallást adót ezenfelül adócsalás miatt is megbüntetik. Egyes fontos újjáépítési üzemek munkavállalóit az illetékes miniszter arra kötelezi, hogy a rendes munkahelyükön természetben (túlórával) teljesítsék 137
