Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Az árvaszék tevékenysége

teljesítményű kazánt, egy 280 m2 fűtőfelületű, 6 atm. üzemnyomású BW. kazánt átalakítottak olajtüzelésre. Ezzel a berendezéssel a folyó télen 250 vágón szenet takarítanak meg, illetve teszik lehetővé, hogy azt más célra fordítsák. A Szent László-kórházban, melynél a bombatámadások következtében 37 énület közül 7 teljesen megsemmisült, 14 pedig súlyosan megrongálódott, a vízcsőhálózat rendbehozása, a kevésbé sérült épületekben a berendezések karbahelyezése, a világítási és erőátviteli villamoslégvezeték helyreállítása megtörtént. A főzőkonyhai és mosodai gépek egyrészét szintén sikerült üzemképes állapotba hozni annyira, hogy a korház bár redukált befogadóképességgel, de üzemben tartható. A közélelmezési üzemek közül a marhaközvágóhídon a kis vágócsarnok üzembehelyezése megtörtént, az egyik hütő és fagyasztó, majd a jéggyár üzeme megindult. A sertésközvágóhídon a nagyvágó csarnok viszonylag épen maradt részében a korszerű gyors-szúró berendezéseket, majd a saját vízműtelepet, a kazántelepet, a hűtőgépeket és a jéggyárat üzembehelyezték. Vízgőz és elektromos hálózatnak, valamint a csatornának azt a részét, melyet a fenti üzemágakhoz szükségesek, kijavították. Ma a jéggyár teljesen, a hűtők fél kapacitással, a kazántelep és a vízmű pedig egészen üzemben van, úgyhogy az intézményben ma már óránként 250 sertést lehetne vágni és ennek megfelelő mennyiségben zsírt olvasztani. Az üzembehelyezett hűtőben 100 vágón hús vagy egyéb hűtendő áru helyezhető el. A Nagyvásártelepet főleg az 1944. évi bombatámadások tették tönkre. Itt a romok eltakarítása után elkészítették az ideiglenes villamosvilágítást és egyéb áramszolgáltatást, a vízszolgáltatást a szükséges helyeken megindították. Kijavították a legszükségesebb mérlegeket és egy teherfelvonót, a vasúti hálózat legszükségesebb részét és ily módon aNagyvásártelepen az üzem megindulhatott. A kerületi vásár- csarnokokban a szükséges mértékben használhatóvá tették a villamosvilágítást és a motorikus vezetékhálózatot, úgyszintén a vízvezetéki és csatornahálózatot is, úgyhogy ezek a csarnokok ma már mind üzembentarthatók. Az állategészségügyi telepet és szappangyárat a legsúlyosabb bombakárok érték. A szappangyár épülete teljesen összeomlott. A gépek és az egész berendezés romok alatt hevert. A munkálatok során a szappangyár berendezését kiásták a romok alól, valamint az ott eltemetett nyersanyag és készárú egy részét is. Két szappanfőző üstöt azonnal üzembehelyeztek az udvaron létesített tető alatt s most folyik a nagyobb teljesítményű, de provizórikus üzem felszerelése az időközben helyreállított garázsépületben. A Községi Élelmiszerüzem üzemi épületei és közművei is megsérültek s a közel 100 üzlethelyiség közül valamennyi többé-kevésbé megrongálódott. Ezen épületeket és berendezéseket, valamint a közműveket annyira rendbehozták, hogy azokban az üzem folytatható, az üzlethelyiségeket pedig annyira, hogy az újabb üzletekkel együtt ma már 79 üzlet működik. Az egyik kazánt átalakították olajfűtésre, ez közvetlenül üzembehelyezés előtt áll. A Községi Lóhúsüzem igen súlyos károkat szenvedett. Ezeket a károkat annyira már helyreállították, hogy redukált üzemmel bár, de az üzem folytatható lenne, ha lenne vágóló. Kisebb mértékben bérmunkával időnként a kolbászgyár üzemben van. Külön meg kell említeni azt a jelentős teljesítményt, melyet az ügyosztály közvetlen az ostrom után az orosz katonai hatóságok részére végzett. A szociális intézmények és kislakásos bérházakban a vízvezeték és csatornázás, valamint a villamos berendezések 60%-át helyreállították. Iskolák, tűzőrségek, tűdőbeteggondozók, csecsemővédők, hivatali épületekben felszerelve levő központi fűtőberendezések helyreállításának arányszámai: iskolák 50%, tűzőrségek 100%, tüdőbeteggondozók 60%, csecsemővédők 80%, hivatali épületek 80%. A fővárosi épületekben felszerelve levő 132 felvonó közül eddig 80 darabot helyeztek üzembe. Az 1945. évben mai értékben helyreállításra elköltött az ügyosztály 15.215,000.000 pengőt. Az előzőkben említett munkálatokat a gépészeti ügyosztály részben egyes intézményekben meglevő házi műhelyek és munkásszemélyzet igénybevételével és a helyszíni műszaki raktárak anyagkészletének felhasználásával végezte el, részben pedig azok teljesítéséről vállalkozók útján gondoskodott.

AZ ÁRVASZÉK 1945. ÉVI TEVÉKENYSÉGE.

Az árvaszék 1945. évi ügyforgalmának adatait az alábbi összeállítás tünteti fel :

Az iktatott beadványok (kérvények, jegyzőkönyvek, jelentések stb.) száma 59.583 db Nem iktatott, úgynevezett rövidúti ügydarabok (tudakozólapok stb.) száma 1.006 <•

Az elintézetlen ügydarabok száma 1945. december 31-én ..................................... 1.208 «

Az önálló ügyek száma az általános árvaszéki ügykörben ........................................14.341 «

Az önálló ügyek száma a gyermekvédelmi ügykörben............................................... 6,117 «

Te

hát összesen .... 20.458 db

■volt.

Az ügyforgalomnak és a kezelési munkának multévi adatait az 1942. évi adatokkal összehasonlítva, az állapítható meg, hogy a forgalom nagyjában a felére csökkent.

Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy az ostrom utáni hónapokban a megfogyatkozott lakosságú fővárosban kérelmeikkel személyesen, vagy írásban jóval kevesebben jelentkeztek, mint normális időben, továbbá, hogy az ostrom után tűzvésznek esett áldozatul az árvaszék újabb iratanyagának nagy része (kb. 1,500.000 iktatmány) s ennek a hatalmas irat107